A magyar fürdőkultúra napja – október 10.

A Nap kel: 6 óra 53 perckor, nyugszik: 18 óra 7 perckor.
A Hold kel: 4 óra 12 perckor, nyugszik: 17 óra 7 perckor.

ÜNNEP:

A MAGYAR FÜRDŐKULTÚRA NAPJA

NÉVNAPOK: Bendegúz, Dániel, Ferenc, Gedeon, Gerő, Leó, Leon, Sámuel
Katolikus naptár: Bertrán Szent János és Borgia Szent Ferenc emléknapja, Gedeon
Református naptár: Gedeon
Evangélikus naptár: Gedeon
Zsidó naptár: tisri hónap 27. napja

OKTÓBER 10-ÉN SZÜLETETT:

1925. HERMANN ISTVÁN filozófus, esztéta (90 éve)
1930. TEMES JUDIT olimpiai bajnok úszó, orvos (85 éve)
1945. MONORI LILI Balázs Béla- és Jászai Mari-díjas színész (70 éves)

OKTÓBER 10-ÉN HALT MEG:

1830. HÁLÓ KOVÁCS JÓZSEF költő, műfordító, református lelkész (185 éve)
1975. FEHÉR IMRE filmrendező, a Bakaruhában című film alkotója (40 éve)
1975. SCHLATTNER JENŐ Kossuth-díjas gépészmérnök (40 éve)
2000. FARKAS FERENC kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző (15 éve)

Nemzeti kincsnek számít a sok termálfürdő Magyarországon, a fővárosok, illetve a metropoliszok közül pedig Budapest a világon az egyetlen, ahol száznál is többre tehető a termálforrások, valamint a rájuk épülő kutak száma, és ahol erre alapozva majdnem ötven fürdő üzemel. A világelsőséget szépen példázza, hogy a magyar fővárosban, a gyógyfürdőjéről is híres Gellért Szállóban alakult meg 1937-ben a Nemzetközi Fürdőszövetség, amelynek örökös székhelyéül Budapestet választották. Ugyanígy sehol nincs párja a világon annak sem, hogy - a Kárpát-medence geológiai adottságaiból fakadóan - ahol csak elkezdenek kutakat fúrni a sík vidékeken, ott jóformán mindenhol gyógyhatású termálvíz tör a felszínre.

Gyógyvíz: császároknak felüdülés, betegeknek csodaszer 

A termálvíz emberre gyakorolt gyógyhatása már elődeink előtt is ismert volt, és nem egyszer szinte bibliai erőt tulajdonítottak neki – jogosan. Közismert, hogy rengeteg mozgásszervi betegséget gyógyítanak ezek a Föld mélyéből feltörő vizek, amelyek felszín alatti útjuk során magukba oldják azokat az ásványi anyagokat és sókat, amelyek egyes betegségek leküzdéséhez nélkülözhetetlenek. Így fordulhatott elő tömeges mozgásszervi gyógyulás többek között a felvidéki Pöstyénben, ahol a fürdő szimbóluma a kettétört mankó lett, s ezt még szobor formájában is megörökítették. Sőt, a kisvárosban mankó múzeumot is létrehoztak, amelynek bejárata fölött – gondolva a külföldi turistákra és az Osztrák-Magyar Monarchia nem magyar nyelvű polgáraira – még németül is olvasható volt a felirat. A gyűjtemény azoknak a csodálatos gyógyulásoknak állított emléket, amelyek Pöstyénben mentek végbe a fürdőhelyi kezeléseknek köszönhetően, és azokat a mankókat mutatta be, amelyeket a korábbi betegek tömegesen dobtak el, mert már nem volt rájuk szükségük.

Az ókori rómaiak magas fokú fürdőkultúrával rendelkeztek, és amikor a Kárpát-medence dunántúli részét Pannonia provincia néven a birodalomhoz csatolták, ennek jótékony velejárója lett a fürdők építése is. Közülük eddig 15 romjait találták meg a régészek. A mozaikpadlós, falfreskós fürdők a társasági élet színterei is voltak, hiszen sok helyütt építettek hozzájuk éttermeket, kisvendéglőket, ahol az odalátogatók – ideértve a császároktól kezdve az arisztokratákon át a közrendű szabadokig mindenkit – szórakozva eszmét cserélhettek az élet aktuális ügyeiről, és mindeközben fel is frissülhettek. A thermákban padlófűtést alkalmaztak, így melegítették fel a vizet és a levegőt egyaránt. Mivel a medencékben nők és férfiak nem fürödhettek együtt, emiatt külön épületszárnyakat alakítottak ki. Ahol erre nem volt lehetőség, ott sem tettek engedményt: udvariassági alapon a nők a nap folyamán először, azaz délelőtt, a férfiak pedig délután vonulhattak a thermákba. A fürdésnek meghatározott rendje alakult ki az idők folyamán: először meleg légfürdőt, illetve meleg vizes fürdőt vettek, s ezután következett a hideg vízben való mosdás. A rendszer azonban e tekintetben már nem volt annyira rigorózus, a korabeli alternatívok épp fordítva végezték a műveletet, e szerint először a hideg, majd a langyos és végül a forró vizes helyiségekbe mentek, s a legvégén masszázzsal fejezték be a felfrissítő folyamatot. Budapesten a mai napig őrzi a Római part elnevezése ennek a kornak az emlékét, amikor az itteni legionáriusok és polgárok meghonosították a fürdőkultúrát, amelyet az őshonos lakosok is előszeretettel átvettek. Aquincum katona- és polgárvárosán kívül a mai Hajógyár-szigeten is volt fürdő, utóbbi a helytartó palotájában foglalt helyet. A rómaiak fürdőépületei azonban nem csak Óbudán, hanem többek között Nemesvámos-Balácapusztán, Balatongyörökön és Örvényesen is megtalálhatók voltak.

(mult-kor.hu)

IDŐJÁRÁS

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, csak helyenként vékonyodhat el átmenetileg a felhőzet. Délelőtt az ország északi részén szinte mindenütt megszűnik a csapadék, majd késő délutántól dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Az esti óráktól egyre erőteljesebb lesz a csapadéktevékenység. Napközben megélénkül, estefelé a Dél-Dunántúlon és északkeleten meg is erősödik az északkeleti szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 17 fok, a késő esti 9, 14 fok között alakul.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/21572/pics/lead_800x600.png
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?