Kitört a forradalom – október 23., péntek

A Nap kel: 7 óra 12 perckor, nyugszik: 17 óra 43 perckor.
A Hold kel: 15 óra 34 perckor, nyugszik: 1 óra 47 perckor.

ÜNNEP:
MAGYARORSZÁG NEMZETI ÜNNEPE - Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásának emlékére.

NÉVNAPOK: Gyöngyi, Gyöngyvér, Ignác, Irén, Jagelló, János, Jozefina, Natália, Odília, Stefánia, Szeverin, Zerind
Katolikus naptár: Szent Boethius vértanú, Kapisztrán Szent János emléknapja, Gyöngyi
Református naptár: Gyöngyi
Evangélikus naptár: Gyöngyi
Zsidó naptár: hesván hónap 10. napja

OKTÓBER 23-ÁN SZÜLETETT:
1960. GÁBOR IMRE Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész (55 éves)

OKTÓBER 23-ÁN HALT MEG:
1575. HUSZÁR GÁL reformátor, nyomdász (440 éve)
1905. KONTI JÓZSEF karmester és zeneszerző, a 19. századi magyar operettjátszás megalapítója (110 éve)
1915. GABÁNYI ÁRPÁD színész, író (100 éve)
2010. BENYHE JÁNOS József Attila-díjas műfordító, irodalomtörténész, publicista (5 éve)

1956. október 23-án, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által szervezett budapesti tömegtüntetéssel – és számos vidéki megmozdulással – kezdődött az országot hamarosan lángba borító forradalom, aminek legfőbb kiváltó oka a sztálinista diktatúra által keltett általános társadalmi elégedetlenség volt. A Gerő Ernő vezette MDP ellenséges fellépése nyomán a feldühödött tömeg az esti órákra agresszívvá vált, rövid időn belül fegyvert is szerzett, a Magyar Rádió épületét őrző karhatalmisták sortüze után pedig felkelést indított a diktatórikus rendszer megdöntésére.

Az 1956. október 23-ával kezdődő eseménysorozat előzményei gyakorlatilag a kommunista hatalomátvételig nyúlnak vissza, a Rákosi Mátyás irányításával kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája – kollektivizálás, túlzott mértékű és irracionális iparosítás –, az abból eredő szegénység és az MDP által gyakorolt terror ugyanis már az ötvenes évek elejére komoly feszültséget eredményezett. A Sztálin halálát követő változás jegyében kinevezett miniszterelnök, Nagy Imre reformprogramja aztán egyfelől enyhítette a fennálló konfliktust, másfelől azonban engedményeivel ki is engedte a szellemet a palackból. 

Persze, az 1956-ban bekövetkező társadalmi robbanás nem történhetett volna meg, ha 1955 során az MDP Rákosi által irányított klikkje Moszkvában nem éri el Nagy kibuktatását, és – Hegedüs András miniszterelnöksége révén – nem a saját keményvonalas módszereit hozza vissza a gyakorlatba. Miután azonban az események épp így alakultak, a Hazafias Népfront és a Petőfi Kör révén komoly társadalmi és értelmiségi bázissal rendelkező Nagy Imre eltávolítása – és MDP-ből való kizárása – ismét komoly elégedetlenséget szült, Rákosi klikkjére pedig abból a szempontból is „rájárt a rúd”, hogy 1956 februárjában, a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán Hruscsov – titkos, ámde később kiszivárgott beszédében – erőteljesen bírálta elődjét, és desztalinizációba kezdett úgy a Szovjetunióban, mint az egész szocialista blokkban. 

Az irányváltás következtében Rákosi Mátyás pártfőtitkár 1956 nyarán ismét megbukott – igaz, Gerő Ernő került a helyére –, június 28-án pedig kitört a poznani munkásfelkelés, mely veszélyes példát szolgáltatott a lengyelekkel egyébként is rokonszenvező magyarok számára. Az elégedetlenséget ezenfelül még az is szította, hogy a szovjet csapatok a semleges osztrák állam 1955-ös kikiáltása után is hazánkban maradtak, pedig szerződés szerint csak az addig megszállt Ausztria ellenőrzése miatt tartózkodtak Magyarországon.

A bel- és külpolitikai eredők következtében 1956 ősze tehát igencsak forrónak bizonyult. Október 6-án, a rehabilitált Rajk László újratemetésén kétszázezren tüntettek részvételükkel a rendszer ellen, a hónap során pedig az egyetemisták országos szervezkedésbe kezdtek. Október 16-án, Szegeden megalakult az MDP-től független MEFESZ, mely Budapest mellett hamarosan a vidéki nagyvárosok – Sopron, Pécs, Miskolc – hallgatóit is egységbe fogta, illetve október 20-án 10, majd 22-én 16 pontban rögzítette – többek között a Vörös Hadsereg kivonására és a Rákosi-féle rendszer lebontására vonatkozó – követeléseit. 

A budapesti megmozdulás előestéjén aztán Lengyelországban újabb – Wladislaw Gomulkát később hatalomra juttató – felkelés robbant ki, melyet a magyar közvélemény rokonszenvvel figyelt, a hallgatói szervezet pedig szimpátiatüntetéssel kívánt támogatni. A MEFESZ október 22-én a Műegyetemen országos gyűlést tartott, ahol a 16 pont elfogadása mellett a küldöttek arról is megállapodtak, hogy másnap délután 3 órakor demonstrációt tartanak Bem József szobránál.

Október 23-án délelőtt a tüntetés engedélyezése körül hatalmas zűrzavar alakult ki, ugyanis a Szabad Nép pozitív hangvételű cikke ellenére Piros László belügyminiszter nem engedélyezte a demonstrációt. Piros aztán két óra körül megváltoztatta döntését, ezzel egy időben pedig az ÁVH erőit is mozgósította az esetleges zavargások megfékezésére. Közben – a budapestieket megelőzve – a debreceni egyetemisták már 23-án reggel hangot adtak elégedetlenségüknek, később pedig a karhatalom itt alkalmazott először fegyveres erőszakot a demonstrálókkal szemben. A nap folyamán egyébként Miskolcon is jelentős munkás- és diákmegmozdulások kezdődtek. 

Az események centrumában, a fővárosban eközben a MEFESZ kezdeményezéséhez többek között a DISZ, a Petőfi Kör, illetve az Írószövetség is csatlakozott, utóbbi szervezet elnöke, Veres Péter pedig a Bem-szobornál tartott tüntetésen később beszédet is mondott. A Bem téren körülbelül ötvenezren hallgatták végig a szónoklatokat és a Sinkovits Imre által elszavalt Nemzeti dalt, majd öt óra körül a tömeg átkelt a Margit hídon, és a Parlament elé vonult, ahol Nagy Imrét követelte. A politikus, aki egyébként nem támogatta a tüntetést, csak az MDP Központi Vezetőségének utasítására, este 9 órakor jelent meg a 2-300 000 fősre duzzadt tömeg előtt, és végül csalódással töltötte el a várakozókat, ugyanis nem ígért többet 1953-ban meghirdetett programjánál. Ez az ajánlat október 23-án este már kevésnek bizonyult.

Nagy Imre békítő szavai tehát nem értek el eredményt, ugyanakkor az állampárt kétszínű viselkedése és ellenséges fellépése időközben agresszivitásra sarkallta a Rákosi-címertől megszabadított nemzetiszínű lobogókkal demonstráló tömeget. Piros László hezitálása mellett a Kossuth téri több órás várakozás már magában is feszültséget eredményezett, ám az igazi olaj a tűzre – a belgrádi tárgyalásokról aznap hazatérő – Gerő Ernő pártfőtitkár este 8-kor elmondott rádióbeszéde volt, melyben esztelen módon soviniszta és nacionalista vádakkal illette a tüntetőket, és lényegében hadat üzent nekik. 

A Kossuth Rádió adása az utolsó illúziókat is eloszlatta afelől, hogy az MDP hajlana bármiféle kompromisszumra, és amellett, hogy valószínűleg megsokszorozta a Dózsa György úton álló gigantikus Sztálin-szobor ledöntésére készülő tömeget, a Magyar Rádió épülete előtt tüntetőket is felpaprikázta, valamint a Szabad Nép szerkesztőségének, és számos őrsnek és katonai intézménynek az ostromához is hozzájárult. A rádiónál egyébként az egyetemisták már október 22-e este óta követelték a 16 pont beolvasását, ám kérésüket még úgy sem teljesítették, hogy több ezer demonstrálóból álló erősítés érkezett a Bródy Sándor utcába, akiket a karhatalom képtelen volt szétzavarni. Miután a rádió őrei belátták tehetetlenségüket, a demonstrálók rendelkezésére bocsátottak egy közvetítőkocsit, ez azonban a látszat ellenére használhatatlan volt. A tüntetők a csalás lelepleződése után természetesen még inkább felbőszültek.

Közben – az MDP Központi Vezetőségének döntése nyomán – a Magyar Rádió védelmére a honvédség és az ÁVH is fegyveres osztagot indított, az egyenruhások egy része azonban a térre érkezve átállt a tüntetők oldalára. A demonstrálók időközben más helyről is sikeresen felfegyverezték magukat, ez a körülmény pedig menthetetlen módon a vérengzés felé sodorta az eseményeket. A Magyar Rádió épülete előtti szűk téren összepréselődött ideges tömeg és a tüntetőktől rettegő fegyveresek közti feszültséget tovább fokozta a sötétségből eredő bizonytalanság, és gyakorlatilag szinte csak idő kérdése volt, mikor dördül el az első lövés. Erre este tíz óra körül került sor, azt követően pedig a Rádió védői tüzet nyitottak a demonstrálókra; megkezdődött a Bródy Sándor utcai épület ostroma, ami egészen hajnalig elhúzódott. Az MDP KV az éjszaka érkező hírek nyomán eközben úgy döntött, segítséget kér a szovjetektől, így a Vörös Hadsereg alakulatai október 24-én hajnalban bevonultak Budapestre, és számos stratégiai ponton összecsaptak az őket feltartóztató felkelőcsapatokkal. Megkezdődött a forradalom fegyveres szakasza.

(rubicon.hu)

IDŐJÁRÁS

Keleten többfelé, délnyugaton helyenként köd képződik, emellett északnyugat felől átmeneti felhőzetnövekedés is várható. A köd feloszlása után országszerte változóan felhős lesz az ég. Főként északnyugaton, nyugaton alakulhat ki helyenként gyenge eső, záporeső. A Dunántúlon megélénkül, a Kisalföldön meg is erősödik az északnyugati szél, másutt mérsékelt marad a szél. A hőmérséklet délután 10, 16, késő este 4, 11 fok között alakul. (ld. jobb oldali hasáb)
http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/21856/pics/lead_800x600.jpeg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?