Mindenszentek napja – november 1., vasárnap

A Nap kel: 6 óra 25 perckor, nyugszik: 16 óra 28 perckor.
A Hold kel: 21 óra 2 perckor, nyugszik: 11 óra 23 perckor.

ÜNNEP:
MINDENSZENTEK ÜNNEPE - A mindenszentek (latinul: Festum Omnium Sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a megdicsőült egyház ünnepe. Magyarországon 2000-től - ötven év után ismét - munkaszüneti nap.

NÉVNAPOK: Benigna, Benignusz, Benke, Marianna
Katolikus naptár: Mindenszentek ünnepe, Marianna névnapja
Református naptár: Marianna
Evangélikus naptár: Marianna
Zsidó naptár: hesván hónap 19. napja

NOVEMBER 1-JÉN SZÜLETETT:
1845. TELEKI SÁMUEL Afrika-utazó, felfedező, akadémikus (170 éve)
1885. HARASZTI EMIL zenetörténész, zenekritikus, a Nemzeti Zenede tanára, majd igazgatója (130 éve)
1900. BRUCKNER GYŐZŐ kétszeres Kossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, akadémikus (115 éve)
1930. ÁRKUS JÓZSEF Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista (85 éve)
1940. KUTI GYULA állami díjas fizikus, a proton kvarkszerkezete modelljének megalkotója, az MTA külső tagja (75 éves)

NOVEMBER 1-JÉN HALT MEG:
2000. SÁROSI KATI táncdalénekesnő (15 éve)

A Mindenszentek ünnepe a katolikus keresztény egyház saját ünnepe, ami a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi keltaSamhain pogány ünneppel is, amelyet azonban már az ókereszténység korában krisztianizáltak. A Samhain pogány ünnep jelentette a kelta népek számára az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep Mindenszentek ünnepeként élt tovább.

Britanniának Rómával való kapcsolata idején több, a kelta ünneppel rokon római ünnep is egybemosódott, habár nem az őszi napéjegyenlőség körüli időpontban tartották. A római Feralia, a holtak emléknapja volt , melyet február 13-21 között ünnepeltek. Virággal díszítették a sírokat, ételeket és sót helyeztek rájuk. Ideje alatt bezárták a templomokat, s nem kötöttek házasságot. Úgy hitték, hogy az elhunytak lelke ezekben napokban feljön a sírra, s fogyaszt az ételekből, mert szünetelnek az alvilági büntetések és a manesek (manes = elhunytak lelkei) is pihennek. Február 22-én pedig minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét és egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a Feralia komorságát. A másik római ünnep a Pomona-nap volt, Pomonának a gyümölcstermésért felelős isteni szellemnek, a gyümölcsfák és kertek istennőjének, numennek az ünnepnapja.

A kereszténység elterjedésekor az őskeresztény gyakorlat az volt, hogy a Biblia kijelentéseivel ellentétes ünnepeket nem fogadtak el, így lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították azok elsorvasztása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. Gergely pápa a 8. században a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok (dedicatio Sanctae Mariae ad Martyres) emléknapját november 1-jére helyezte át.

Írországban az október 31-éről november 1-re virradó éjszaka az All Hallow`s Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt a keresztény ünnep napja, All Saints` Day (All Hallow`s Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.

A keresztény Keleten már 380-tól megtartották az összes vértanú ünnepeként. A nyugati keresztény egyházban 609-től ünneplik, attól az évtől, amikor IV. Bonifác pápa Rómában átvette és május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg a pogány istenek tiszteletére épült Pantheont.

A 8. században uralkodó III. Gergely pápa tette a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává. 835-ben IV. Gergely pápa a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette, Jámbor Lajos frank császár pedig az egész Frank Birodalomban hivatalosan is elismertette.

A hagyomány szerint VI. León bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére. Mivel azt nem engedték, hogy a templomot a császárnénak szenteljék, León úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.

IDŐJÁRÁS

Az éjszaka képződő köd feloszlása után változóan felhős, többé-kevésbé napos idő várható. Csapadék nem lesz. Általában gyenge marad a légmozgás, de a Kisalföldön megélénkül a a déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +2, -3, a legmagasabb nappali hőmérséklet 10, 14 fok között alakul.
http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/22062/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?