A szórvány napja – november 15., vasárnap

A Nap kel: 6 óra 46 perckor, nyugszik: 16 óra 9 perckor.
A Hold kel: 9 óra 50 perckor, nyugszik: 19 óra 23 perckor.

A párizsi terrorcselekmények miatt nemzeti gyásznap van.

ÜNNEP:

A MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJA - 2011-től november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját a magyar szórvány napjaként ünnepeljük.

NÉVNAPOK: Albert, Alberta, Albertina, Artúr, Bogát, Dezső, Gertrúd, Ladomér, Leopold, Leopoldina, Lipót, Richárd
Katolikus naptár: Nagy Szent Albert emléknapja, Lipót és Richárd névnapja
Református naptár: Albert, Lipót
Evangélikus naptár: Albert, Lipót
Zsidó naptár: kiszlév hónap 3. napja

NOVEMBER 15-ÉN SZÜLETETT:

1580. BETHLEN GÁBOR erdélyi fejedelem (435 éve)
1900. RÉDEI LÁSZLÓ kétszeres Kossuth-díjas matematikus (115 éve)
1905. FAZEKAS ANNA ifjúsági író, műfordító, költő, újságíró (110 éve)
1915. PÓCZA JENŐ fizikus, a budapesti vékonyréteg-fizikai iskola alapítója (100 éve)
1925. KIRÁLY ZOLTÁN állami díjas biológus, növénypatológus, a növényi kórélettan kutatója (90 éves)
1935. PÉZSA TIBOR olimpiai bajnok kardvívó, edző, minden idők egyik legsikeresebb magyar vívója (80 éves)
1940. NÓGRÁDI FERENC olimpiai bajnok labdarúgó (75 éve)
1955. ENYEDI ILDIKÓ Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész (60 éves)

NOVEMBER 15-ÉN HALT MEG:

1970. SZŐLLŐSY KLÁRA József Attila-díjas író, műfordító (45 éve)
1980. KŐMÍVES SÁNDOR színész, kiváló művész (35 éve)
2010. POLYÁK IMRE olimpiai bajnok kötöttfogású birkózó, edző, a nemzet sportolója (5 éve)

A Kárpát-medence őshonos külhoni magyar közösségeit mindenütt érinti a szórványosodás jelensége, a magyarság ugyanakkor a szórványban fogy a legnagyobb arányban – mondta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az MTI-nek a vasárnapi magyar szórvány napja alkalmából.

Kántor Zoltán rámutatott: a szórvány nehezen definiálható fogalom, gyakorlatilag lehetetlen egy mindenki által elfogadott meghatározást találni, inkább nemzetpolitikai, mint tudományos kategória. A szórvány képezi a nemzet határait – fogalmazott, hozzátéve: ahol kevés kisebbségi él, ott kevesebb a kisebbségi identitást reprodukáló intézmény. Amikor szórványról beszélnek, a nemzeti kisebbség – nemzeti reprodukciós szempontból – legveszélyeztetettebb tagjaira, csoportjaira gondolnak. A szórvány a külhoni magyarságnak azon része, amely leginkább ki van téve az asszimilációnak – mondta.

Kifejtette: a 2011-es népszámlálási adatok alapján a határon túli magyarok csupán 60 százaléka él magyar többségű településen, 40 százalékuk pedig kisebbségben. Ezen belül 20 százalékuk olyan településen él, amelyben a magyarok lélekszáma nem éri el a különböző kisebbségi jogokhoz általában szükséges 20 százalékot. 

Kitért arra is: Románia lakossága 2002 és 2011 között 12,2 százalékkal, a romániai magyarok lélekszáma pedig 13,6 százalékkal csökkent. 2002 és 2011 között a magyarság létszámának a csökkenése elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. Azaz a külhoni magyarok körében megfigyelhető drasztikus népességfogyást nagyrészt a szórványközösségek egyre gyorsuló asszimilációs folyamata okozza – mutatott rá az igazgató.

Kitért arra is, hogy az asszimiláció folyamatának több tényezője van. Ezek között említette az általános, országos tényezőket, mint a társadalmi értékek, jogok és kötelezettségek, politikai kultúra, politikai intézmények, kormányzati politika, illetve a lokális tényezőket. Utóbbiak közé sorolta a demográfiai viszonyokat, a kulturális/oktatási intézmények helyi létét, a kisebbségi elitet és az etnikumközi hagyományokat. A szórványosodás folyamatában meghatározó a közvetlen környezet is: a család, baráti kör, iskola, munkahely – jegyezte meg Kántor Zoltán. 

A lehetséges megoldásokról szólva kifejtette: a szórványok fennmaradása, azaz az asszimiláció folyamatának lassítása az anyanyelvi oktatás, a közösségteremtés és a hitépítés erősítésével lehetséges. A nemzeti identitás ezen alappilléreinek hatékony támogatásához elsősorban szakpolitikai stratégiára, szakmailag alátámasztott döntésekre és a megfelelően kidolgozott szórványstratégia eredményeinek folyamatos kontrolljára van szükség. A szórványközösségek helyben maradása, azaz a külhoni magyarok demográfiai és társadalmi térvesztésének csökkentése érdekében elengedhetetlen továbbá a tömb és a szórvány közötti kapcsolat megerősítése – hangsúlyozta. 

Kántor Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a külhoni magyar társadalmak összetettebbek, mint hogy egyértelműen külön lehessen választani a tömbmagyarságot a szórványmagyarságtól. Éppen ezért ezeket a közösségeket célszerűbb a tágabb nemzetpolitikai stratégia keretdokumentumban lefektetett alapelvek keretében támogatni, a regionális és térszerkezeti jellegzetességeknek és helyi igényeknek megfelelően.

Az anyaországi támogatásokról szólva kitért a Kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-programra, amelynek keretében a magyar állam ötven ösztöndíjast küld ki szórványterületekre, hogy a fogyásban lévő magyarság identitását megerősítse és segítse a közösségépítés folyamatait. 

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásainak egy jelentős része a szórványközösségekhez jut el – jelezte, hozzátéve: a nemzeti jelentőségű intézmények között is megtalálhatók a szórványkollégiumok, a szórványban működő intézmények. A nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett tematikus évek külön figyelmet szentelnek a szórványközösségeknek, s a külhoni magyar közösségek, a magyar pártok kiemelten figyelnek a szórványra, és tömb-szórvány együttműködéseket támogatnak – közölte Kántor Zoltán.

Felidézte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága 2013 májusában határozatot hozott, mely szerint november 15. – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja – a magyar szórvány napja. 

A magyar szórvány napjáról szóló határozatot november elején fogadta el az Országgyűlés. A magyar szórvány napján, vasárnap a közmédia tematikus műsorfolyammal jelentkezik a Duna, a Duna World és az M1 aktuális csatornán, emellett a Kossuth Rádió műsorai is foglalkoznak a témával.

IDŐJÁRÁS

Általában erősen felhős vagy borult lesz az ég, de az ország délnyugati harmadán vékonyabb, délutántól helyenként szakadozottabb lehet a felhőzet. Az ország északi felén több helyen, délebbre helyenként számíthatunk esőre, záporra. A délnyugatira forduló szél napközben a Dél-Dunántúl kivételével megélénkül, elsősorban északkeleten, északon többfelé megerősödik. A hőmérséklet kora délután 7 és 13 fok között várható, és késő estig alig változik.
http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/22365/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?