Szent Borbála, a bányászok védőszentje – december 4., péntek

A Nap kel: 7 óra 12 perckor, nyugszik: 15 óra 55 perckor.
A Hold nyugszik: 12 óra 40 perckor.

ÜNNEPEK:

BÁNYÁSZNAP MAGYARORSZÁGON - A rendszerváltás óta december 4., Szent Borbála napja a hivatalos bányásznap, mivel Szent Borbála a bányászok védőszentje is. (Korábban - 1950 óta - a magyar bányászok szeptember első vasárnapján ünnepelték a bányásznapot.)

A VÁLLALKOZÓK NAPJA MAGYARORSZÁGON - Magyarországon december első péntekén tartják a vállalkozók napját, és ekkor adják át a Prima Primissima díjakat is.

NÉVNAPOK: Ada, Adelina, Adelinda, Alinda, Barbara, Bora, Borbála, Boriska, Boróka, Emerita, Mór, Móric, Péter, Reginald
Katolikus naptár: Damaszkuszi Szent János emléknapja, Borbála és Barbara névnapja
Református naptár: Borbála, Barbara
Evangélikus naptár: Borbála, Barbara, Boróka
Zsidó naptár: kiszlév hónap 22. napja

DECEMBER 4-ÉN SZÜLETETT:

1755. TOMCSÁNYI ÁDÁM fizikus és mérnök (260 éve)
1895. GOMBOS SÁNDOR olimpiai bajnok kardvívó, orvos (120 éve)
1950. RAKOVSZKY ZSUZSA - Kossuth-, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, műfordító (65 éves)
1955. VASKUTI ISTVÁN olimpiai bajnok kenus, edző (60 éves)

DECEMBER 4-ÉN HALT MEG:

1945. WEISZ RICHÁRD birkózó, a magyar birkózás első olimpiai bajnoka (70 éve)
1955. GALAMB JÓZSEF gépészmérnök, a Ford autógyár híressé vált T-modelljének tervezője (60 éve)
1980. BRANDI JENŐ olimpiai bajnok vízilabdázó, edző (35 éve)
1980. NAGYPÁL JUDIT posztumusz Ybl Miklós-díjas építész, műemléki szakember (35 éve)

Szent Borbála (3. század – 306. körül, Nikomédia) a bányászok, kohászok, tüzérek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje és vértanú a keresztény kultúrában, a tizennégy segítőszent egyike. Nemzetközileg a Szent Barbara névalak ismert (Magyarországon ezt nem használják), az ortodox kereszténységben Barbara nagyvértanú.

Szent Borbála Maximinianus császár idejében, Kis Ázsia Bithynia tartományának Nikodémia városában élt egy Dioscuros nevű, görög származású nagyon gazdag pogány úr. Egyetlen gyermeke a rendkívül szépségű és éles eszű Borbála, atyjának büszkesége és minden reménye volt. Tudományokban jártas mesterekkel taníttatta, hogy tehetségének megfelelő képzésben részesüljön. Dioscuros amilyen mértékben szerette a lányát, legalább olyan mértékben gyűlölte a keresztényeket. Ezért nagy gondot fordított arra, hogy leánya a keresztényekkel ne érintkezhessen, tanításukkal meg ne ismerkedhessen és megkedvelje, megszeresse a pogányságot.

Mikor Borbála már nagyobb lett, Dioscuros egy tornyot építtetett, azt fényesen, nagy kényelemmel berendeztette, és gondoskodott arról, hogy megfelelő emberek tanítsák Borbálát. Lakásául a tornyot jelölte ki, amely később a börtöne lett. Csak tanítóival és szolgáival érintkezhetett, és a tornyot el nem hagyhatta.

Dioscurosnak leányával nagy tervei voltak. Az volt a szándéka, hogy később férjhez adja egy pogány gazdag úr fiához, és így fokozottan növeli majd saját gazdagságát is.

Borbála a sok éves magányában Isten kegyelméből mégis módot talált arra, hogy a kereszténységet megismerhesse és megkeresztelkedhessen. Keresztény hitének tanúságaként atyja távollétében börtöne – a torony – falán a két meglévő ablak mellé egy harmadikat is kivágatott a Szentháromság tiszteletére.

Atyja hosszú távollétéből hazatérve egy előkelő pogány férfival kívánta összeházasítani, amelyet Borbála azzal tagadott meg, hogy bevallotta atyjának, távollétében keresztény és Jézus jegyese lett.

Dioscuros nagy haragra gerjedt és meg akarta ölni leányát, akinek sikerült elmenekülnie. Dioscuros tovább üldözte, és amikor Borbála egy szikla alá ért, az megnyílt előtte és egy barlangban talált menedéket. Egy pásztor azonban elárulta Borbála rejtekhelyét. A pásztor azzal bűnhődött, hogy bárányait az Isten sáskákká változtatta. A kegyetlen apa leányát elfogta és átadta Martianusnak, a városbírónak, aki a kereszténnyé lett Borbálát szörnyű kínzásoknak vetette alá. Meztelen testét megkorbácsolta, tüzes fáklyával sütögette, kebleit levágatta. A nép borzadva nézte e rettenetes kínzást. Csak egy ember volt a tömegben, az apa, Dioscuros, aki gyönyörködött ebben. Borbála buzgó imában kérte Istent, hogy Ő, aki az eget sűrű felhőkkel képes borítani, fedje be és tegye láthatatlanná a testét, hogy ne legyen gúny és nevetség tárgya a pogányok előtt. A szűz könyörgését Isten meghallgatta és a kínpadon sűrű felhők ereszkedtek alá, védték kipellengérezett meztelen testét a kíváncsiak bámészkodó tekintetétől. Amikor Dioscuros látta, hogy lányát nem tudják elpusztítani, maga ment fel a kínpadra és saját kezével fejezte le gyermekét. De az Isten megbüntette őt, hazafelé tartva villám sújtotta agyon, és nem maradt más belőle, csak egy marék hamu.

Egy Valétius nevű jó érzésű ember gondoskodott arról, hogy Borbálát eltemessék és méltó temetésben részesüljön. Sírja hamarosan csodatévő hellyé változott.

A hiteles történeti források hiányáról  árulkodnak  azok az ellentmondó vélekedések, amelyek a hagiográfiai irodalomban Borbálával kapcsolatban olvashatók. Ezért nem tisztázható pontosan, hogy mikor élt vagy mikor szenvedett vértanúságot. A legenda különböző változatai más és más időpontokat jelölnek meg életére és vértanúságára vonatkozólag. Keltezik Maximinius Thrax (235-238), Maximinianus (286-305) és Maximinius Daia (308-313) császárok uralkodásának idejére egyaránt. Valószínűsíthető, hogy Maximinianus idejében szenvedett vértanúhalált. Vértanúsága helyéül egyes források Antiochiát és Heliopoliszt is említik.

Később Nikomédia lakói Borbála ereklyéit városuk egyik templomába vitték, amely Krisztus után 378-ban keresztény templom lett. 565-ben Justinianus császár Borbála csontjait Konstantinápolyba vitette, majd Rómába került, és végül 795-ben Nagy Károly Piacenzhában helyeztette el. 1003-ban a velencei Szent Márk templomba került, majd 1009-ben a Buranó melletti Torcelloba. Innen később az ereklye egyes darabjai elkerültek Rómába, Manuába, Brüggébe, Kölnbe és a Mödling melletti Szent Gabrielben lévő missziós házba is.

Borbálát a kereszténység szentként tiszteli, ugyanis az egyházi följegyzések szerint mindig megsegítette a benne bízókat, és ebből fakadt a középkorban kialakult nagy népszerűsége is. A XV. Században már majd minden bányász védőszentjeként tiszteli. Annak, hogyan lett Borbála a bányászok védőszentje, különösebb magyarázata nincs, mivel a legenda a bányászattal nem volt összefüggésben. Meg kell azonban jegyezni, hogy Borbála évszázadok óta beletartozott annak a 14 segítőszentnek a sorába, akiket nagy bajban, halálos szorongatottságban segítségül szoktak hívni. Ezek közül a szentek közül választották ki éppen azért a különböző foglalkozási ágak idők folyamán védelmezőjüket, patrónusukat. Az örökös veszedelemben élő bányász a leggyakrabban Borbálához fordult, mint segítő szenthez, és tette meg védőszentjének, hívta segítségül végszükségben.

Borbála kultusza főleg abban az általános bevett felfogásban gyökerezett – kiemelten a bányászoknál-, hogy tisztelői kegyelemben részesülnek, és halálos baleset esetén addig maradnak életben, amíg nem részesülnek az oltári szentségben és az utolsó kenetben. Ezt egyébként az idők során megtörtént esetekkel (csodákkal is) bizonyítani igyekeztek.

Meg kell azonban jegyezni, hogy vannak olyan írások is – bár ezek nagyon valószínűtlenek -, ahol a Borbála menekülése során megnyílt sziklát és barlangot hozzák kapcsolatba a bányászok Borbála tiszteletével.

Az, hogy a bányászaton kívül más foglalkozási ágaknak is védőszentje lett, az a legenda különböző elemeihez kapcsolódik:

- A hirtelen és készületlen halál elleni oltalmazónak tekintik, mivel atyja ezzel bűnhődött gonoszságáért.

- Apja villám általi halála miatt, a villámcsapás és tűzvész elleni védőszent.

- Mivel a vészharangra rá szokták vésni a képét, ezért lett a harangozók és harangöntők védőszentje.

- A puskapor feltalálása után, amelyet úgy tekintettek, mint a villám és a tűz egyesített erejét, Borbála a tüzéreknek is védőszentje lett.

- A torony miatt, amelyben lakott és amellyel oly gyakran ábrázolják az építészek, kőművesek, cserepesek védőszentje.

Szent Borbálának, mint védőszentnek a kultusza, a középkor népi kultuszának, a középkori társadalom vallásos életének elválaszthatatlan része volt. Kétségtelen, hogy egyike volt a keresztény középkor legnépszerűbb szentjeinek. Nemcsak a hithez való hűséget, hanem a segítő szándék jellegzetes női erényét is jelképezte.

Ha Szent Borbála tiszteletéről beszélünk, azt is el kell mondani, hogy a magyar nép is tiszteli, és kultusza egyes helyeken mélyen gyökerezik a lelkekben. Így pl. december 4-ét a magyar népi kalendárium mint jeles napot tartja nyilván, és különösen a Dunántúlon, főleg Zala és Somogy megyében egyes dologtiltó, zárt nap, melyet sok helyen meg is tartanak. Borbála napjáról különösen a göcsejiek emlékeznek meg ősidők óta.

IDŐJÁRÁS

Az ország nagy részén túlnyomóan borult, párás, helyenként tartósan ködös idő lesz, délen, délkeleten, illetve északnyugaton azonban átmenetileg felszakadozhat a felhőzet. Számottevő csapadék nem várható, legfeljebb szitálás fordulhat elő helyenként. Általában mérsékelt marad a légmozgás, nyugaton, északnyugaton azonban megélénkül a déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 4 és 10 fok között alakul, de a tartósan napos - déli - tájakon ennél melegebb is lehet. Késő estére 2 és 7 fok közé csökken a hőmérséklet.
http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/22824/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?