70 éve kezdődött a németek kitelepítése – január 19., kedd

A Nap kel: 7 óra 23 perckor, nyugszik: 16 óra 26 perckor.
A Hold kel: 12 óra 39 perckor, nyugszik: 2 óra 36 perckor.

ÜNNEP:

A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ELHURCOLÁSÁNAK ÉS ELŰZETÉSÉNEK EMLÉKNAPJA - 1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely az elüldözött német lakosokat szállította Németországba; az első vonat Budaörsről indult. 2013-tól január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja. (70 éve)

NÉVNAPOK: Kanut, Kenéz, Margit, Márió, Máriusz, Márta, Sára, Sarolta, Veronika
Katolikus naptár: Sára, Máriusz, Márió, Megyer
Református naptár: Sára, Márió
Evangélikus naptár: Sára, Márió
Zsidó naptár: svát hónap 9. napja

Sára héber eredetű bibliai női név, jelentése: hercegnő, fejedelemasszony. A Sarolta névvel csak önkényesen kapcsolták össze.

JANUÁR 19-ÉN SZÜLETETT:

1901. FÁBER GUSZTÁV mérnök, a lakihegyi rádióadó tervezője (115 éve)
1916. LEGÁNY DEZSŐ Erkel Ferenc-díjas zenetörténész (100 éve)
1921. MÉSZÖLY MIKLÓS Kossuth-díjas író, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke (95 éve)
1931. SCHUBERT ÉVA Kossuth-díjas színész, érdemes művész, rendező, színészpedagógus (85 éves)
1936. MOLNÁR SÁNDOR Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész (80 éves)

JANUÁR 19-ÉN HALT MEG:

1971. RAJKA ÖDÖN orvos, bőrgyógyász, venerológus, akadémikus (45 éve)
2006. AGÁRDY GÁBOR Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze, amatőr ikonfestő (10 éve)

Január 19. a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja, amelynek magtartásáról az Országgyűlés 2012. december 10-én döntött. E napon arra emlékezünk, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely az elüldözött német lakosokat szállította Németországba.

A győztes nagyhatalmak a második világháborút lezáró potsdami konferenciájuk végén megállapodtak, hogy a Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon maradt német lakosságot vagy annak egy részét "szervezett és humánus módon" át kell telepíteni Németországba, arányosan osztva el őket valamennyi megszállási övezet között.

A kitelepítés ügyét a győztes Csehszlovákiában és Lengyelországban a kormányra, a vesztes Magyarországon viszont a Szövetséges Ellenőrző Bizottságra (SZEB) bízták. Magyarországon e kérdésben viták alakultak ki a koalíciós pártok között és az Ideiglenes Nemzeti Kormányban is. Végül a többség támogatta a németek tömeges kitelepítését (eufemisztikusan kimozdítását) a földosztással összefüggő telepítési igények miatt, valamint azért, mert Csehszlovákia helyet sürgetett a Felvidékről áttelepítendő magyaroknak.

A magyar kormány májusban szóbeli jegyzékben 200-250 ezer németnek a szovjet megszállási övezetbe történő kitelepítéséhez kérte a Szovjetunió jóváhagyását. A SZEB-et vezető szovjet Vorosilov marsall augusztusban 400-450 ezer német kitelepítésének előkészítésére szólította fel a kormányt, amely november elejére 303 ezer nevet tartalmazó részletes kimutatást készített. A SZEB 1945. november 30-án értesítette a magyar kormányt a magyarországi németek kitelepítésére vonatkozó előírásokról, ezek félmillió ember kitelepítését tették lehetővé.

A kitelepítésről végül a kisgazdapárti Tildy Zoltán vezette magyar kormány 1945. december 22-i ülésén határozott, a rendelet december 29-én jelent meg. Ez a hazai német kisebbség kollektív felelősségén alapult, és kitelepítési oknak tekintette, ha valaki magát az 1941-es népszámlálás idején német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta, ami fontosabbnak minősült még a háborús bűnösségnél és az SS-tagságnál is.

Kitelepítésre kötelezték azokat is, akik tagjai voltak a Magyarországon 1938 novemberében szerveződő Volksbundnak, illetve "bármi módon támogatták a hitlerista szervezeteket". (A Volksbund megosztott szervezet volt, amelybe sokan csak kényszerből léptek be, a katonai sorozások pedig sokakat egyenesen elrettentettek tőle. A szervezettség tehát nagy részben formális volt, így a Volksbund-tagság alapján történő későbbi kollektív büntetés mindenképpen igazságtalannak minősíthető.) A kitelepítés ellen tiltakozott, illetve felemelte szavát mások mellett Bibó István, Mindszenty hercegprímás, illetve a Szociáldemokrata Párt.

A rendelet végrehajtási utasítása 1946. január 15-én jelent meg, e szerint a kitelepítés alól mentesítettek aránya nem haladhatja meg az adott helység német lakosságának 10 százalékát, a mentesítésről egy bizottság kénye-kedve szerint dönthetett. A kitelepítettek állampolgársága megszűnt, vagyonuk az államra szállt.

A kitelepítés 1946. január 19-én kezdődött, az első vonat Budaörsről indult. Az első hullám a Budapest környéki falvak német lakóit érintette, majd a Dunántúl és a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl következett. A többször is leálló kiszállítások 1948. június 15-én értek véget, eddig az időpontig mintegy 130-150 ezer embert az amerikai, 50 ezer embert a szovjet megszállási övezetbe szállítottak, az elmenekültekkel együtt 220-250 ezer lehetett a Németországba kerültek száma. Magyarországról a Szovjetunióba mintegy 70 ezer (más források szerint 40 ezer) németet hurcoltak el, ahol harmaduk elpusztult a munkatáborokban.

Becsült adatok szerint a hazai német nemzetiségű lakosság száma a kitelepítés után 200-300 ezer közöttire tehető. Jellemző, hogy a félelem és megpróbáltatások miatt az 1949. évi népszámláláson német anyanyelvűnek mindössze 22 455-en, német nemzetiségűnek pedig csupán 2617-en vallották magukat.

A németek kitelepítését az 1949. október 11-én megjelent kormányrendelet törölte el, biztosítva a német nemzetiségű lakosságnak az állampolgári jogokat, megszüntetve a lakóhely megválasztására és a munkavállalásra vonatkozó korlátozásokat. A német kisebbség helyzete nem sokat javult, többségüket az ötvenes években "hazaárulóként" és "osztályellenségként" a Hortobágyra, kényszermunkára küldték, a német iskolákat bezárták, a "fasisztának" minősített német nyelvet az iskolai oktatásból is kizárták.

A nyomás később enyhült, de a pártállami időszakban a magyarországi német kisebbség jobbára csak sajátos kultúráját őrizhette, az anyanyelvi oktatás, művelődés intézményes feltételei hiányoztak. Az 1993-ban megszületett nemzetiségi törvény tette lehetővé a német kisebbségi önkormányzatok megalakulását. A rendszerváltás óta Magyarország több településén rendszeresen megemlékeznek a német nemzetiségű magyar állampolgárok kitelepítéséről, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke 2007-ben a magyarországi németek elüldözésének 60. évfordulójára szervezett nemzetközi konferencián a Parlamentben bocsánatot kért a németek kitelepítéséért.

(mult-kor.hu)

IDŐJÁRÁS

Változóan felhős idő lesz, főként fátyol- és gomolyfelhőkkel, több-kevesebb napsütés mindenhol várható. Legfeljebb északkeleten fordulhat elő hószállingózás. A változó irányú szél általában mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire -7 és -13 fok között alakul, de a havas északkeleti tájakon -15 fok is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet +1 és -4 fok között valószínű.
http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/24045/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?