Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepi népszokások – február 2., kedd

A Nap kel: 7 óra 8 perckor, nyugszik: 16 óra 47 perckor.
A Hold kel: 1 óra 23 perckor, nyugszik: 11 óra 32 perckor.

NÉVNAPOK: Aida, Apor, Brúnó, Brútusz, Mária, Opika
Katolikus naptár: Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, Kata, Karolina
Református naptár: Karolina
Evangélikus naptár: Karolina, Aida
Zsidó naptár: svát hónap 23. napja

FEBRUÁR 2-ÁN SZÜLETETT:

1846. PASZLAVSZKY JÓZSEF zoológus, akadémikus (170 éve)
1896. GERGELY SÁNDOR kétszeres Kossuth-díjas író, újságíró (120 éve)
1921. FORGÁCS OTTÓ Balázs Béla-díjas filmrendező (95 éve)

FEBRUÁR 2-ÁN HALT MEG:

1871. EÖTVÖS JÓZSEF író, költő, politikus, akadémikus (145 éve)

A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét február 2-án tartja a katolikus egyház, amikor a közösség Jézus bemutatását ünnepli.

Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. A későbbi időkben a gyertyát az újszülöttek mellett tartották a rontó szellemek távoltartására a keresztelés napjáig (illetve, hogy a csecsemőt ki ne cseréljék). Amikor a fiatal anyák először mentek templomba, akkor is szentelt gyertyát vittek a kezükben.

A pápák közül II. János Pál pápa ünnepelte meg először 1997-ben.

Az ünnep egyfelől Szűz Mária megtisztulásának ünnepe, mert Mária a zsidó törvények előírásainak megfelelően mutatta be gyermekét a templomban és bemutatta a tisztulási áldozatot. A nyugati liturgia ezt emelte ki a X. századtól kezdve. Másfelől Jézus bemutatásának ünnepe is, mert ezen a napon szentelték őt Istennek. 1960-tól a nyugati liturgia ismét Jézus bemutatását emeli ki a két ünnep közül. A katolikus egyház azt a teológiai mondanivalót emeli ki, hogy Krisztus és Mária megszentelődése ez a nap, illetve mindazoké, akik életodaadásukban vállalkoznak Isten országának szeretetére, azaz Krisztus követésére. Ebben az értelemben az ünnep köszönetnyilvánítás Istennek a megszentelt hivatások ajándékáért. Azonban Magyarországon megmaradt a régi neve, Gyertyaszentelő Boldogasszony.

Népszokások

A megszületett gyermeket, amíg még nem keresztelték meg, „pogánykának” hívták. Jézus Krisztus jelképe volt a gyertya, ezért a pogányka mellett világított kereszteléséig, hogy Jézus vigyázzon rá, nehogy rossz szellemek „kicseréljék”. Majd a keresztelőre - vagy „egyház-kelőre” - az anya vitte az égő gyertyát.

Gyertyát égettek jégeső, vihar, villámlás esetén, illetve krónikus betegek és halottak mellett is. Egyes helyeken (pl. Tápiószentmárton) még a haldokló kezébe is égő gyertyát helyeztek.

Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is: Gyertyaszentelő napján „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!”

Gyertyaszentelő és a tavaszjóslatok: Az európai hagyomány szerint ha a barna medve - egyes helyeken a borz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Az északolasz népi szólásokban e napon a medve mellett a farkas is „időjósként” jelent meg. Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira hogy ez a nap „az erdei mormota napjaként” (Groundhog Day) is ismert. Ezeket a hiedelmeket a meteorológusok nem igazolják. A különböző vadállatok összekapcsolása a tavasz várásával ősi pogány ünnepekre nyúlik vissza. Február 14-ére esett az ókori rómaiaknál a Lupercalia ünnepe, amikor a természet rituális megtisztulását és a rómaiak totemisztikus farkasősét ünnepelték. Máshol, például Franciaország területén a medve játszott hasonló szerepet a közelgő tavasz ünneplésében. A kereszténység hivatalos vallássá emelése után a Lupercalia ünnep helyére, február 14-ére a Gyertyaszentelő Boldogasszony vagy másképp Szűz Mária megtisztulásának ünnepe került. Ez a karácsony utáni 40. napra esett, mivel a zsidó hagyomány szerint a szülő nő negyven nap alatt tisztult meg. Az 5. századtól a római pápa a karácsonyt az addigi január 6-áról december 25-ére, Mária megtisztulásának napját pedig február 2-ára helyezte át. A korábbi farkas- és medvekultusz emléke azonban a keresztény ünnep napjához kapcsolódva népi jóslatok formájában élt tovább.

IDŐJÁRÁS

A hajnali ködfoltok délelőtt feloszlanak. Felhős idő valószínű többnyire kevés szűrt napsütéssel, csapadék nem várható. A délnyugati szél megélénkül, északkeleten helyenként meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1 és 6 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 10 és 17 fok között valószínű.
http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/24430/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?