Torkos csütörtök – február 11., csütörtök

A Nap kel: 6 óra 55 perckor, nyugszik: 17 óra 1 perckor.
A Hold kel: 8 óra 20 perckor, nyugszik: 20 óra 48 perckor.

ÜNNEP:
ORSZÁGOS RENDŐRSÉGI VÉRADÓ NAP - 2009-ben országos rendőrségi véradó nappá nyilvánították február 11-ét, Borbély Zoltán rendőr emlékére, akit 2008-ban ezen a napon Esztergomban szolgálat közben lelőttek.  

NÉVNAPOK: Adolf, Bertold, Dezső, Elek, Mária, Marietta, Teodolinda
Katolikus naptár: Adolf, Marietta
Református naptár: Bertold, Marietta
Evangélikus naptár: Bertold, Marietta
Zsidó naptár: I. ádár hónap 2. napja

FEBRUÁR 11-ÉN SZÜLETETT:
1811. TELEKI LÁSZLÓ politikus, író, akadémikus (205 éve)
1911. BELLÁK LÁSZLÓ hétszeres világbajnok asztaliteniszező (105 éve)
1911. SCHIFFER PÁL szociáldemokrata politikus, országgyűlés képviselő (105 éve)

FEBRUÁR 11-ÉN HALT MEG - nincs adat

A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjtelőtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni.

A 20. század második felében hazánkban történt politikai változások azonban nagyban módosították a farsangi szokásokat is: módszeresen szerveztek és szerveznek néha ma is nagyböjti hétvégékre, sőt akár hamvazószerda napjára is munkahelyi és iskolai összejöveteleket, bálokat, bőséges étkezéssel járó rendezvényeket. A torkos csütörtök hagyománya ennek következtében hamar megkopott és elhalt.

A rendszerváltást követően még évekig nem emlegették a torkos csütörtököt, mígnem a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére, egyfajta vendéglői reklámfogásként az utóbbi években újjáélesztették emlékét, hagyományát. Eredeti napja feltehetően a hamvazószerda előtti csütörtök:[1] azon európai országokban (pl. Olaszországban giovedí grasso, Lengyelországban tłusty czwartek, Németországban Fetter Donnerstag), ahol hagyománya folyamatos, ma is ekkor tartják. Magyarországon a hamvazószerda utáni csütörtökre helyezve élesztették újjá, egyes források szerint az oka a gazdaságosság, és azért esne erre a napra mert a háztartásban mégis megmaradt húsételek ,hogy ne vesszenek kárba úgymond engedélyezett az elfogyasztásuk eme torkos napon, ez azonban a külföldi párhuzamokat tekintve téves lehet, korrigálása célszerűvé válhat.

A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe. Meglepő tehát azt feltételezni, hogy a korábbi, a mainál sokkal szigorúbb katolikus szabályozás, a mainál jóval erősebben őrzött néphagyományok idején a torkos csütörtök hamvazószerda után lett volna. Ennek ellenére egyes magyar források[2][3] és népi elnevezések (kisfarsang, csonka csütörtök, halottak húshagyata) azt a látszatot keltik, hogy hazánkban a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban tarthatták meg, ennek megbízható tisztázása komolyabb kutatást igényelne. Az utóbb említett megközelítést olvashatjuk A Magyar Néprajzi Lexikonban, miszerint a hamvazószerdát követő második böjti napon, a böjtöt megszakítják, annak céljából, hogy a farsangi ünnepségek után megmaradt hús ételek elfogyasztásra kerüljenek.[4] Elképzelhető, hogy ugyanaz az elnevezés két teljesen különböző indíttatású és eredetű szokást is takar, amelyek megtartása függhetett az adott terület többségi vallásfelekezetétől.

Általában a keresztény világban a torkos csütörtök a farsangi főszezon, a karnevál első napja. Az ezt követő pénteki napon - mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézushalálának emlékére böjtösen étkeztek - a lendület alább hagyott, szombattól kezdve azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat. Kedden este - nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazószerda napján bálozzanak - már nem volt különösebb ünneplés.

Egyéb nevei: zabálócsütörtök, tobzócsütörtök, kövércsütörtök (Erdélyben), bodozúcsütörtök, csonka csütörtök, halottak húshagyata, halottak csetertekik, kisfarsang (utóbbi többjelentésű szó, a karácsonyi időszakot megelőző ünnep elnevezése is).

A nagy eszem-iszom emléke az ismert farsangi mondás is: "Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon".

IDŐJÁRÁS

Reggelig országszerte sok felhőre, északkeleten többfelé borult időre számíthatunk. Tovább csökken a csapadék területi kiterjedése, elsősorban az északi határvidéken lehet további eső, havas eső, a magasabb helyeken havazás. Napközben hozzávetőlegesen a Kőszeg-Kiskunhalas vonaltól délnyugatra már többnyire mérsékelt marad a légmozgás, errefelé kevesebb gomolyfelhő, hosszabb napos időszakok és száraz idő valószínű. E területtől északkeletre erős nyugati szélre, jóval több felhőre, felhőátvonulásokra és inkább csak rövidebb napsütéses intervallumokra számíthatunk. Itt, az ország északkeleti felében még kialakulhatnak futó záporok, a magasabban régiókban hózáporok, majd a délutántól fokozatosan egyre kevesebb lesz a felhő, és a légmozgás is lassan csillapodik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +3 fok között várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet a legtöbb helyen 6 és 11 fok között alakul.
http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/24933/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?