68 éves a Kossuth-díj – február 13., szombat

A Nap kel: 6 óra 52 perckor, nyugszik: 17 óra 4 perckor.
A Hold kel: 9 óra 26 perckor, nyugszik: 23 óra 17 perckor.

NÉVNAPOK: Benignusz, Ella, Füzike, Gergely, Jordán, Katalin, Levente, Linda, Maura, Relinda
Katolikus naptár: Ella, Linda, Katalin, Levente
Református naptár: Ella, Linda
Evangélikus naptár: Ella, Linda
Zsidó naptár: I. ádár hónap 4. napja

FEBRUÁR 13-ÁN SZÜLETETT:

1886. CSŰRY BÁLINT nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, a magyar nyelvjáráskutatás megújítója (130 éve)
1926. RÓBERT LÁSZLÓ Táncsics Mihály-, Pulitzer Emlékdíjas, Aranytollas újságíró, riporter, szerkesztő, író (90 éves)
1931. SZALAY FERENC Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, érdemes művész (85 éve)
1961. SEBESTYÉN CSABA Harangozó Gyula-díjas balettművész, balettmester, koreográfus (55 éves)

FEBRUÁR 13-ÁN HALT MEG:

1141. II. BÉLA (Vak Béla) Árpád-házi magyar király (875 éve)
1941. CSŰRY BÁLINT nyelvész, akadémikus, a magyar nyelvjáráskutatás megújítója (75 éve)

1948. február 13-án alapították a Kossuth-díjat.

Bár Petőfi és Táncsics neve is szóba került, végül mégis a több mint egy évszázados, töretlen kultusza miatt Kossuth Lajos lett a kitüntetés névadója. 1948-ban a Parlament egyhangúlag szavazta meg, hogy a "magyar alkotó munka jutalmazására" alapított díjat róla nevezzék el. Az első díjakat az ország legkiválóbb tudósai, művészei, ipari munkásai, földművesei vehették át, akikről úgy ítélték, hogy hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. Az alapítók a magyar kultúra és alkotótevékenység folyamatosságát is ki akarták fejezni, ezért posztumusz kitüntetést kapott József Attila, Bartók Béla és Derkovits Gyula.

A díjakat 1963-ig március 15-én a köztársasági elnök, majd az Elnöki Tanács elnöke adta át. 1965-től az időpont április 4-re került, 1966 után már csak 1970-ben, majd ettől kezdve három évente osztották, kivételt csak 1975, a felszabadulás 30. évfordulója jelentett. A Kossuth-díj a rendszerváltás utáni újraalapítás, 1990 óta ismét évente, s ismét március 15-én kerül átadásra.

1963-ban a tudományos, kutatási és műszaki teljesítmények jutalmazására létrehozták az Állami Díjakat, ezt váltotta föl 1990-ben a Széchenyi-díj, azóta a Kossuth-díj a legmagasabb művészi kitüntetés. Bizonyos időszakokban a díj három, sőt négy fokozatát is kiadták, jelenleg két fokozata van: díj és nagydíj. Az 1952-ben létrehozott alkalmi fokozatot kezdetben csillaggal ékesített aranyfokozatnak nevezték, 1955-től lett Nagydíj.

Ezt csak kevesen vehették át: 1952-ben Kodály Zoltán zeneszerző, 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György filozófus, 1957-ben ismét Kodály Zoltán és 1963-ban Lyka Károly művészettörténész. A díjat csak kevesen kapták meg kétszer és még kevesebben háromszor: Bán Frigyes filmrendező, Fischer Annie zongoraművésznő, Illyés Gyula író, költő, Keleti Márton filmrendező, Nádasdy Kálmán rendező, Kodály Zoltán zeneszerző és Fábri Zoltán filmrendező.

A díj megosztva is adományozható közösen létrehozott alkotás esetén, s meg is vonható attól, aki arra érdemtelenné vált. A díj 60 éves történetében egyszer történt csak meg, hogy valakitől visszavonták a kitüntetést. A barnaszén elgázosítása terén kiemelkedő újítást elérő Nagy Gábortól azért vették el a Kossuth-díjat 1954-ben, mert felvetődött annak a gyanúja, hogy más találmányát szabadalmaztatta.

A díjakhoz (fokozatuktól függően) az adott korszakban igen jelentős (adó- és illetékmentes) pénzösszeg is jár, ez kezdetben az első fokozatnál az akkori éves átlagfizetés háromszorosa volt, ma az éves átlagkereset ötszöröse. Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, 1991-től egy henger formájú talapzaton álló, aranyozott bronz Kossuth-kisplasztika jár vele. A Kossuth-díj alapszabályait az idők folyamán mintegy húsz alkalommal változtatták meg, a módosítások gyakran egymástól függetlenül érintették a fokozatok elnevezését és a jelvények külalakját.

Sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, hogy kik kaptak Kossuth-díjat. 1949-ben például egyszerre díjaztak három kommunista politikust, Andics Erzsébetet, Gerő Ernőt és Révai Józsefet. A kitüntetettek között a magyar kultúra nagyjai mellett kezdetben szép számmal akadt állattenyésztő, vasesztergályos, gépmunkás, de még 1960-ban is tüntettek ki vájárt, tsz-elnököt.

IDŐJÁRÁS

Erősen felhős vagy borult lesz az ég, csak késő délután, estefelé kezd nyugaton szakadozni, csökkenni felhőzet. Eleinte elsősorban északkeleten, az éjszaka második felétől délnyugat felől ismét egyre többfelé várható eső, záporeső. Az Alpokalján és az Északi-középhegység térségében kis eséllyel havas eső, hó, átmenetileg néhol ónos eső is lehet. Délutánra a csapadék egyre inkább a Dunától keletre, estére északkeletre helyeződik. A délkeleti, keleti szél többfelé megélénkül, a Dél-Alföldön néhol meg is erősödik, a Nyugat-Dunántúlon szombaton élénk északi szél várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +5 fok között alakul, az Északi-középhegység völgyeiben lehet gyenge fagy. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 4 és 9 fok között valószínű.
http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/24997/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?