Nagycsütörtök – március 24., csütörtök

A Nap kel: 5 óra 37 perckor, nyugszik: 18 óra 3 perckor.
A Hold kel: 19 óra 4 perckor, nyugszik: 6 óra 9 perckor.

ÜNNEP:

NAGYCSÜTÖRTÖK - A keresztény vallásban a húsvét előtti csütörtök, az utolsó vacsora emléknapja.

NÉVNAPOK: Adelmár, Alpár, Ella, Gábor, Gábriel, Gabriella, Jella, Kapolcs, Karina, Katalin, Kolumbán, Miléna, Olivér, Simeon
Katolikus naptár: Svédországi Szent Katalin (Karin Ulfsdotter) emléknapja, Gábor és Karina névnapja
Református naptár: Gábor, Karina
Evangélikus naptár: Gábor, Karina, Miléna
Zsidó naptár: II. ádár hónap 14. napja

MÁRCIUS 24-ÉN SZÜLETETT:

1656. HEVENESI GÁBOR jezsuita történetíró, tanár, kartográfus (360 éve)
1911. JÁNOKY SÁNDOR Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész (105 éve)
1911. HORN ARTÚR állami díjas mezőgazdász, akadémikus, három elismert szarvasmarhafajta kitenyésztője (105 éve)
1921. FEHÉR TIBOR Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész (95 éve)
1926. CZINKE FERENC Munkácsy Mihály-díjas festőművész-grafikus, író, érdemes és kiváló művész (90 éve)

MÁRCIUS 24-ÉN HALT MEG:

1764. TELEKI LÁSZLÓ író, költő, közéleti személyiség, utazó, császári és királyi kamarás (195 éve)
1996. VARGHA BALÁZS író, irodalomtörténész, kritikus (20 éve)
1996. HAJDU, Etienne / HAJDÚ ISTVÁN - Franciaországban élt magyar szobrász (20 éve)

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja. A keresztény hagyományban Jézus a Getsemáne-kertben e napon vett búcsút tanítványaitól, majd felkészült az áldozatra. Tanítványait ekkor hívta meg a (feltehetően) Széder esti vacsorára (ez lett az utolsó vacsora), amit az Egyiptomból való szabadulás emlékére rendezett. Hogy szeretetét kimutassa, megmosta tanítványai lábát. Ennek emlékére, Krisztus példáját követve honosodott meg a lábmosás szertartása, amikor a főpapok – pápa, püspökök, apátok – jelképesen megmossák 12 szegény ember lábát. Angliában ilyenkor a brit uralkodó mindig más-más templomban oszt alamizsnát a rászorultaknak.

Nagycsütörtök az Oltáriszentség, vagyis az Eucharisztia alapításának ünnepe. Ilyenkor minden templomban csak egy misét tartanak, az esti órákban. A pap fehér ruhában celebrálja, e színnel utal az ünneplésre, az örvendezésre. Ilyenkor a feszületeket takaró lila lepleket is fehérekkel váltják fel. Az orgona hangjára felcsendül a „Dicsőség a magasságban Istennek” kezdetű himnusz, s közben megkondulnak a harangok, megszólalnak a csengők, hogy utána nagyszombatig, húsvét vigíliáig némák maradjanak. Ahogy mondják, a harangok Rómába mentek. Ez a néma csend fejezi ki azt, hogy senki sem állt ki Jézus mellett. A prédikációt a már említett lábmosás követi.

A szentmise befejeztével, csendben, mellőzve minden ceremóniát, megtörténik az ún. oltárfosztás, aminek során a templom oltáráról leveszik a kereszteket, gyertyatartókat, terítőket. E sajátos halotti szertartással jelképezik, hogy Jézust megfosztották ruháitól, de egyben utalnak a gyászra is. A középkor folyamán számos szerzetesrendben megszokott volt az oltármosás. Miután eltávolítottak mindent az oltárról, megmosták, megkenték, letörölgették. A Krisztus oldalából kifolyt vérre és vízre emlékeztetve, az oltárokat borral és vízzel mosták meg. Az oltármosás miatt sok helyen e napot tiszta csütörtöknek is hívják. E foglalatosságokat minden évben egyszer végzik el, emlékezve az oltáriszentség megalapítására, az oltár szeretetére és tiszteletére. Ugyanis az oltárt elsősorban Jézus testének megtestesítőjeként tartják számon, az oltár megfosztása a gyász jele, annak megmosása, megkenése pedig azt kívánja kifejezni, hogy Jézus halála nemcsak halál, hanem szentség,  „benne van a mi üdvösségünk és feltámadásunk”.

A templomokkal ellentétben, a székesegyházakban délelőtt tartanak misét. Ezen az adott egyházmegye valamennyi papjának kötelező részt venni, ahol megújítják, megerősítik papi fogadalmukat. Ekkor végzik el a krizmaszentelést (balzsammal kevert faolaj). A püspök megszenteli és megáldja a következő évben használt szent olajokat – a keresztelendők olaját és a betegek olaját – valamint a krizmát. Megszentelik a nagypénteki áldozás ostyáit. Valamikor e napon fogadta vissza az egyház a megtért bűnösöket. Németországban e napot zöldcsütörtöknek nevezik, mert a bűnbánók zöld ágat kapnak, jelezve, hogy eleget tettek nagyböjti kötelezettségüknek.

IDŐJÁRÁS

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/25971/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?