Nagypéntek – március 25., péntek

A Nap kel: 5 óra 35 perckor, nyugszik: 18 óra 5 perckor.
A Hold kel: 20 óra 4 perckor, nyugszik: 6 óra 35 perckor.

ÜNNEPEK:

NAGYPÉNTEK - A keresztény vallásban nagypéntek napja a Jézus Krisztus szenvedésére és halálára való emlékezés ünnepe. A keresztény hagyomány szerint nagypénteken feszítették keresztre Krisztust, aki harmadnapra, azaz vasárnap támadt fel.
A TEHETSÉG NAPJA MAGYARORSZÁGON / TALENT DAY / EURÓPAI TEHETSÉG NAPJA - A tehetség napját Magyarországon Bartók Béla születésnapján tartják.

NÉVNAPOK: Annunciáta, Cézár, Ders, Ernák, Ernye, Humbert, Irén, Írisz, Izméne, Jernő, Klára, Kristóf, Lúcia, Mária, Marinella
Katolikus naptár: Annunciáta, Irén
Református naptár: Irén, Írisz, Irina
Evangélikus naptár: Irén, Írisz, Irina
Zsidó naptár: II. ádár hónap 15. napja

MÁRCIUS 25-ÉN SZÜLETETT:

1821. LEÖVEY KLÁRA / LÖWEY / LÖVEI - pedagógus, publicista, a magyar nőnevelés egyik úttörője (195 éve)
1881. BARTÓK BÉLA zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész, a 20. század világhírű magyar komponistája (135 éve)
1916. KASZAP ISTVÁN jezsuita szerzetes kispap (100 éve)
1921. JANCSÓ ADRIENNE Kossuth- és Jászai-díjas színész, érdemes művész (95 éve)
1926. PAPP LÁSZLÓ háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, profi Európa-bajnok (90 éve)
1931. SÍK FERENC Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházi rendező, kiváló művész (85 éve)
1976. CSERPÁK SZABINA Harangozó Gyula-díjas balettművész (40 éves)
1996. RAPPORT RICHÁRD sakkozó, nemzetközi nagymester (20 éves)

MÁRCIUS 25-ÉN HALT MEG:

1981. VIOLA MIHÁLY színművész, karakterszínész (35 éve)

Nagypénteken a keresztény világ Krisztus keresztre feszítésére emlékezik. Nagypéntek a protestáns egyház legnagyobb ünnepe, náluk nem csupán gyásznap, hanem isteni üdvtény is. Tőlük vette át a római katolikus egyház a Krisztus szenvedései útvonalának bejárását, a kálváriát vagy keresztutat, valamint a háromórás liturgiát, amit nagypéntek napján déltől, délután 3 óráig tartanak. Az anglikánok ugyancsak háromórás istentiszteleten vesznek részt. A keleti ortodoxok már nagycsütörtök este elvégzik Krisztus sírba tételének szertartását. Az evangélikusok felolvassák Jézus szenvedéseinek és halálának evangéliumi történetét. A reformátusoknál szigorú bűnbánó nap, számos gyülekezetben kiosztják az úrvacsorát. Sokfelé közös ökumenikus istentiszteletet végeznek a keresztény egyház egységének, összefogásának kifejezésére, s a közép-európai országokban szokás a szent sír elkészítése.

Nagypénteken a gyertyák és virágok nélküli templomokban nem tartanak misét, mert úgy vélik, ezen a napon a legfőbb pap, maga Jézus Krisztus mutat be áldozatot. A mise helyett igeliturgia van, áldoztatással. A pap, a vértanúság színében, piros öltözékben végzi a szertartást. Mind a papok, mind segítőik teljes csendben vonulnak be a templomba, s a lecsupaszított oltár előtt letérdelve arcra borulnak. Ezután felolvassák János evangéliumából Jézus szenvedéstörténetét, a haláláról szóló részt, a passiót. A körmenetbe hozott kereszt előtt a hívők kifejezik Krisztus iránti imádatukat és hálájukat. Ezt követi az áldozás, a nagycsütörtökön megszentelt ostyával, vagyis Isten testével. A liturgiát könyörgéssel fejezik be, áldásosztás és elbocsátás ezúttal nincs.

A böjtölés az ókor óta világszerte ismert, elsősorban vallási elhívatottságból böjtöltek vallásalapítók és híveik, s böjtölnek ma is az elkötelezettek, papok, papnők, beavatásra várók. Arra vonatkozóan, hogy ezen a napon a keresztények a bűnbánat mellett böjtöltek is, először a 2. századból találtak utalásokat, a szigorú böjttel kapcsolatos szokások azonban csak a katolikusokra vonatkoztak. Hosszú időn keresztül a keresztények, különösen a római katolikusok és a keleti keresztények, egy-egy negyven napos böjtöt tartottak, a nagyböjt tavaszi bűnbánati időszakában és a karácsony előtti bűnbánat, az advent idején. A II. vatikáni zsinat (1962-65) óta azonban már csak a hamvazószerda és a nagypéntek a kötelező böjtnap. A protestánsoknál a böjt nincs egységesen szabályozva, a hívők lelkiismeretére bízzák a betartását. A „szent negyven napja” néven ismert nagyböjt a húsvét ünnepére való felkészülés – hamvazószerdától nagycsütörtökig tartó – ideje.

IDŐJÁRÁS

Nyugat felől lassan megnövekszik, majd egyre nagyobb területen meg is vastagszik a felhőzet, de reggelig a keleti határnál még szakadozott lesz a felhőzet. Főként a Dunántúlon és a középső országrészben alakulhat ki kisebb eső, záporeső. Általában mérsékelt marad a légmozgás. A hőmérséklet kora délután 8 és 12, késő este 2 és 7 fok között alakul.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/25973/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?