110 éve pusztult el San Francisco (képek, videó)– április 18., hétfő

A Nap kel: 5 óra 48 perckor, nyugszik: 19 óra 39 perckor.
A Hold kel: 15 óra 57 perckor, nyugszik: 4 óra 21 perckor.

NÉVNAPOK: Aladár, Andrea, Apolló, Benedek, Hermina, Ilma, József, Lambert, Uzor, Verner
Katolikus naptár: Szent Apollonius vértanú emléknapja, Andrea, Ilma
Református naptár: Andrea, Ilma
Evangélikus naptár: Andrea, Ilma
Zsidó naptár: niszán hónap 10. napja

ÁPRILIS 18-ÁN SZÜLETETT:
1816. FÜREDI MIHÁLY operaénekes (200 éve)
1896. GOY ANDOR feltaláló, a golyóstoll első gyártója (120 éve)
1901. NÉMETH LÁSZLÓ Kossuth-díjas író (115 éve)
1916. TŰZ TAMÁS költő, író, katolikus pap (100 éve)
1921. RÁBAI MIKLÓS Kossuth-díjas koreográfus, érdemes művész (95 éve)
1926. KONYORCSIK JÁNOS kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész (90 éve)
1926. PÁSZTOR EMIL Széchenyi-díjas orvos, ideggyógyász (90 éve)
1946. PÁNCZÉL ATTILA bőrműves, a Népművészet Mestere (70 éves)

ÁPRILIS 18-ÁN HALT MEG:
1846. JANKOVICH MIKLÓS könyv-, régiség- és műgyűjtő, történész (170 éve)
1986. TOMEK VINCE piarista szerzetes, 1947-67-ben a rend legfőbb vezetője, generálisa (30 éve)
2011. NÁDORI LÁSZLÓ tanár, pszichológus (5 éve)

1906. április 18-án hajnalban pusztította el San Francisco városát a történelem egyik legborzalmasabb földrengése, melynek rombolását több napos tűzvész tette teljessé. Az 1906. évi katasztrófa, melyhez hasonlót a Katrina-hurrikán 2005. évi tombolásáig nem tapasztaltak az Egyesült Államokban, gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a Csendes-óceán partján fekvő metropolist.

Az 1776-ban alapított San Francisco a mexikói háborúban aratott amerikai győzelem és a szintén 1848-ban kezdődő aranyláz eredményeként a 20. század elejére igazi metropolisszá vált, ezzel egy időben azonban a természeti katasztrófák fenyegetése is a város méretével arányosan növekedett. Kalifornia területén mindig is gyakoriak voltak a földrengések, ugyanis a Kaliforniai-öböltől északnyugati irányban húzódó Szent András-törésvonal San Franciscóig az állam területén halad, ráadásul éppen a nagyváros közelében csatlakozik hozzá a Concordia-törésvonal is. 

Amíg az öbölben csupán egy spanyol helyőrség és egy aprócska település állt, a lehetséges katasztrófákra nem sok figyelmet fordítottak, a több milliós San Francisco azonban már nem engedheti meg magának ezt a könnyelműséget. A veszély ugyanis az 1906. évi földrengés után sem múlt el, sőt, az évek múltával egyre nő a valószínűsége annak, hogy a föld mélyén gyűlő roppant energiák ismételten elszabadulnak majd – a geológusok becslése szerint San Francisco térségében átlagosan 105 évente következik be egy olyan rengés, melynek ereje meghaladja a Richter-skála szerinti 7,5-ös fokozatot.

A metropolis történetének legpusztítóbb földrengése 1906. április 18-án, hajnali 5 óra 13 perckor következett be, amikor San Francisco lakóinak döntő többsége még az ágyában aludt. Jóllehet, a kataklizma előtt egy előrengés figyelmeztette a gyanútlan polgárokat, a természet ezután mindössze 20-25 másodpercnyi „menekülési időt” hagyott az ébredőknek. A Richter-skálán utólag 7,5-8,3-as erősségűre becsült földrengés ezután egy percen át rázta San Franciscót, a lehulló romok pedig számos halálos áldozatot követeltek. 

Alighogy a föld megnyugodott, a városnak újabb szörnyűséggel kellett szembenéznie: a rengés során felboruló tűzhelyek, illetve a megrongálódott gázvezetékek számos helyen lángra gyulladtak, ennek következtében pedig legalább 50 helyen tűz ütött ki a romok között. Miután a San Franciscó-i tűzoltóság ebben az időben összesen 38 lovaskocsival rendelkezett, a lángok eloltása eleve megoldhatatlan feladatnak bizonyult, ám a helyzetet tovább súlyosbította, hogy a földrengés a város vízellátó-rendszerét is tönkretette. A valódi tragédiát tehát nem közvetlenül a földrengés okozta – bár az ilyesfajta kataklizmáknak szinte állandó velejárója a tűz –, hanem a villámgyorsan terjedő és megállíthatatlanul örvénylő lángvihar, mely felemésztette a romokat. 

A soha nem tapasztalt válsághelyzetben Eugene Schmitz polgármester reggel 7 órakor a Fort Masonben állomásozó reguláris katonaságot, a Nemzeti Gárdát, de még a Berkeley Egyetem önkénteseit is segítségül hívta, hogy a városban rekedt több tízezer embert megmenthesse a szörnyű kínhaláltól. Az evakuálásban a haditengerészet is hathatós segítséget nyújtott, a USS Chicago hadihajó például április 20-án több mint 20 000 embert vett fel fedélzetére a Van Ness Avenue-ról. A tűzoltók eközben végső elkeseredésükben már egész háztömböket robbantottak fel, hogy megfékezzék a tűz terjedését, ám a lángoknak április 23-áig így sem tudtak megálljt parancsolni. Az otthon nélkül maradt mintegy 200 000 embert eleinte sátorvárosokban, majd a katonák által felépített faviskókban szállásolták el, a káosz elkerülése érdekében pedig még április 18-án ostromállapotot hirdettek, ami éjszakai kijárási tilalmat és a fosztogatók azonnali kivégzését jelentette.

San Francisco polgárai 1906. április 23-án merészkedtek vissza a szerencsétlen sorsú metropolisba, mely öt nap után holdbéli táj képét mutatta: a földrengés és a tűzvész során mintegy 30 000 épület semmisült meg, így az egykori fényűző villák és hatalmas bérházak helyén letarolt utcák várták vissza egykori lakóikat. A 400 millió dolláros anyagi kárhoz képest az áldozatok száma – szerencsére – rendkívül alacsony volt, a halottak és eltűntek számát később 700 és 3000 fő között becsülték meg. A földrengés egyedül a tudomány számára hozott hasznot: Harry Fielding Reid geofizikus San Franciscó-i vizsgálatai nyomán dolgozta ki a „rugalmas kiegyenlítődés” elméletét, mely magyarázatot adott a jelenség kialakulásának okaira. 

A Csendes-óceán partján fekvő város újjáépítése gyakorlatilag már a kataklizma másnapján megkezdődött, így – a biztosítótársaságoktól érkező kártérítéseknek és az amerikai nagyvállalatok adományainak köszönhetően – az 1915. évi Panama-Pacific Nemzetközi Vásár idején San Francisco hibátlan arcot mutathatott a világnak. A metropolis fejlődését tehát nem törte derékba az 1906. évi földrengés, ám a természet rettenetes erői napjainkban is hasonló katasztrófával fenyegetik Kalifornia állam egyik legnépesebb városát.

(rubicon.hu)

IDŐJÁRÁS

Ismételten sok fátyolfelhőre számíthatunk, olykor meg is vastagodik a felhőzet, de emellett hosszabb-rövidebb napos időszakok is lesznek. Szórványos záporesőre a nyugati határ közelében, valamint az ország északkeleti harmadában van esély, utóbbi területen zivatar is kialakulhat. Ugyanakkor estefelé a Dél-Alföld térségében is kialakulhat kisebb eső, zápor. A szél fokozatosan mindenütt nyugatira, északnyugatira fordul, napközben helyenként ismét megerősödik; csupán zivatarban lehet átmeneti viharos széllökés. A csúcshőmérséklet a Dunától keletre 20 és 24, a Dunántúlon pedig 14 és 20 fok között várható. Késő estére 11 és 17 fok közé hűl le a levegő.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/26618/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?