Szent György napja – április 24., vasárnap

A Nap kel: 5 óra 37 perckor, nyugszik: 19 óra 47 perckor.
A Hold kel: 21 óra 53 perckor, nyugszik: 7 óra 7 perckor.

ÜNNEP: A RENDŐRSÉG NAPJA MAGYARORSZÁGON - A kormány határozata alapján 1992 óta Szent György napján, április 24-én rendezik meg.

NÉVNAPOK: Baján, Becse, Bojána, Bonifác, Bónis, Debóra, Egbert, Egberta, Egmont, Egon, Fidél, György, Györgyi, Kászon, Melióra, Melitta, Nedda, Sebő, Simon
Katolikus naptár: Szent György és Szent Fidél emléknapja, Hunor névnapja
Református naptár: György, Debóra
Evangélikus naptár: György, Debóra
Zsidó naptár: niszán hónap 16. napja

ÁPRILIS 24-ÉN SZÜLETETT:

1866. SPIEGEL FRIGYES építész és iparművész, a szecesszió képviselője (150 éve)
1946. SOMOGYI PÁL GYÖRGY Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész (70 éves)

ÁPRILIS 24-ÉN HALT MEG:

1871. ZSUTAI JÁNOS költő, lantos, tanító (145 éve)
1906. KÁROLYI SÁNDOR gróf kórházalapító, a Hangya szövetkezet kezdeményezője (110 éve)
1991. MÁRIÁSS JÓZSEF Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész (25 éve)
2006. JENEY LÁSZLÓ kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (10 éve)

A vértanú sárkány elleni küzdelme a pogányok és a boszorkányok legyőzését szimbolizálta, így nem meglepő, ha a pestisben, leprában és szifiliszben szenvedő keresztények is a katonák és földművelők védőszentjéhez fohászkodtak. A sárkányölő küzdelmét emellett több család, így a Györffy, Györe, Györkös, Gyuró, Gyurkó, Gyuris és hasonló famíliák nevei őrzik.

Április 24-e történeti hagyománya a múlt ködébe vész: a napot Európa nagy részén a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliát, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra.

A vértanú halált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. 303 körül szenvedett mártíromságot Szíriában, és története hamar egybe kapcsolódhatott a helyi mítoszokkal: ilyen volt Sabazios, a frígek ég-atyja története, Perszeusz Medusa-küzdelme vagy Bellerophon harca a kimérával. Szent György fokozatosan kialakuló legendájának végső formáját nagyjából a hatodik századra érte el, de ekkor még nem vált közismertté: Györgynek Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, Itália többi részén viszont körülbelül csak egy évszázaddal későbbi tiszteletét lehet igazolni. Ünnepét Rómában 683 óta ülik április 23-án.

Tours-i Szent Gergely szerint György ereklyéit Galliában is tisztelték, és már a Merovingok is őt tekintették ősatyjuknak, Angliában és Skóciában pedig már az angolszász időkben meglehetősen nagy tekintélye volt. A keleti egyházban Georgiosz Demeterrel, Prokópiosszal és Theodorral a nagy katonaszentek közé tartozik, és ő volt Konstantinápoly védőszentje is. Mindazonáltal György tisztelete Európában a középkorban volt a legerősebb: a lovagok oltalmazója, a zarándokok és a német lovagrend védőszentje kiemelkedő helyen állt a szentkultuszok sorában. Rövid ideig a Dardanellák is az ő nevét viselte. 

Sárkányölő Szent György története - bár korábban többször is apokriffé nyilvánították - végleg kanonizált formájában csak a 12. század folyamán vált közismertté - a legenda szerint egy líbiai várost szabadított meg a sárkánytól, amely hosszú ideje zsarolta azt. A középkorban a sárkány lefejezése a gonosz felett aratott győzelem szimbóluma lett, s egyben a fény ősi szimbolikájával is összekapcsolódott. 

Szent György Anglia legkedveltebb szentjévé vált: György volt Oroszlánszívű Richárd személyes védőszentje is, és III. Henrik idejében az 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították. A szigetországnak több mint 160 templomát szentelték Györgynek, s ünnepét kötelezővé tették. III. Edwardtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: "Szent Györggyel Angliáért!" Ő alapította a Szent György- vagy térdszalag-rendet (1348) is.

A szent lovag tisztelete V. Henrik idejében érte el a csúcspontját, amikor a canterburyi érsek rendelkezése szerint Szent György ünnepe ugyanazt a liturgiai rangot kapta, mint a karácsony. A reformáció ellenére az anglikán egyház is megőrizte György iránti szeretetét. E tényt szemlélve nem jelentéktelen dolog, hogy a 20. század elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.

A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a korona alsó, ún. bizánci részén az ő képe látható. Az sem jelentéktelen tény, hogy az első csanádi székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte. A veszprémi Szent György-kápolna is a magyar György-kultuszt hirdette a középkorban. I. István bolgárok elleni hadjáratából is Szent György ereklyéivel tért haza, és a szent a középkorban virágzó nagy magyarországi népszerűségét tanúsítja, hogy számos nemzetségi monostor és templom választotta patrónusául.

A hazai Szent György-kultusz virágzására jellemző, hogy Károly Róbert megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), amelynek az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, a bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme volt a kötelessége. A rendnek ötven tagja volt, "aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek" . A lovagi közösséget Zsigmond új szabályzattal, Sárkányrend néven fejlesztette tovább (1408).

A középkori főnemesség eleven Szent György-kultuszáról tanúskodik, hogy a Báthoriak is a Sárkányölőt választották családi patrónusuknak. A középkori címerükben látható sárkányalak a mondai hagyomány szerint a család ősének, a 13. században élt Oposnak hőstettét, az Ecsedi-láp félelmetes sárkányának Szent György segítségével való legyőzését idézi.

A 16-17. században a szent kultusza Magyarországon a törökök elleni küzdelemmel kapcsolódott össze, míg a barokk kor elején az egyik legnépszerűbb védőszent volt az országban. "Kedveltségét a nevéből képzett régi családneveink szép száma is tanúsítja: György, Győr, Györffy, Györe, Györgye, Györke, Györkő, Györkös, Gyura, Gyuró, Gyurka, Gyurkó, Gyuris, Gyéres, Gyíres, Gyűre." Szent György tisztelete a 18. század végére elhalványodott, a legendakörét azóta viszonylag töredékesen ismerik, ám a néphitben és népszokásokban betöltött szerepe még ma is jelentős.

IDŐJÁRÁS

Nyugat felől fokozatosan vastagabb felhők érkeznek, és az éjszaka második felétől többnyire borult lesz az ég, bár napközben a Dunántúlon már lehetnek elvékonyodások a felhőzeten. Hajnalig a Dunántúlon többfelé, a Dunától keletre viszont csak szórványosan alakul ki eső, zápor, kis eséllyel zivatar. Reggeltől a Dunántúlon nyugat felől megszűnik a csapadék, keleten viszont további - helyenként akár jelentős mennyiségű - eső eshet. A Tiszántúlon délelőtt helyenként még kialakulhat zivatar. Éjszaka a szél először a Kisalföldön, majd a Dunántúlon egyre nagyobb területen, napközben pedig másutt is északnyugatira, északira fordul, megerősödik, főként a Dunántúlon és északkeleten nagy területen viharossá fokozódik. Mérséklődés a Dunántúlon az esti órákban valószínű, északkeleten viszont csak hétfőre virradóra várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 12 fok között alakul, északnyugaton lesz a hűvösebb, délkeleten a melegebb. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 10 fok körül, keletebbre 11 és 15 fok között várható. Utóbbi várhatóan még délelőtt áll be, majd fokozatosan csökken.
http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/26775/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?