Harminc éve robbant fel a csernobili atomerőmű – április 26., hétfő

A Hold kel: 5 óra 33 perckor, nyugszik: 19 óra 50 perckor.
A Nap kel: 23 óra 42 perckor, nyugszik: 8 óra 25 perckor.

NÉVNAPOK: Ervin, Ervina, Klétus, Marcell, Mária, Peregrina, Tihamér
Katolikus naptár: Ervin, Klétus
Református naptár: Ervin
Evangélikus naptár: Ervin
Zsidó naptár: niszán hónap 18. napja

ÁPRILIS 26-ÁN SZÜLETETT:
1921. BENEDEK PÁL vegyészmérnök, kémikus, akadémikus (95 éve)
1951. HAJNAL ZSOLT Ybl Miklós-díjas építész (65 éves)
1951. KUKORELLY ENDRE József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, esszéista (65 éves)
1954. FARKAS ZOLTÁN / "Batyu" - Harangozó Gyula-díjas néptáncművész, koreográfus, érdemes művész (60 éves)
1966. TEMESVÁRI ANDREA Roland Garros-győztes teniszező, edző (50 éves)

ÁPRILIS 26-ÁN HALT MEG:
2006. SZÍJ REZSŐ művészettörténész, irodalomtörténész, református lelkész (10 éve)

1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége.

A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. 

A vizsgálat kiderítette, hogy a katasztrófát a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. A személyzet azt akarta kipróbálni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a pót hűtőrendszer átmeneti üzemeltetésére, amíg a dízelgenerátorok működésbe lépnek. A reaktor teljesítményét az előírásokat figyelmen kívül hagyva a tiltott, alig ellenőrizhető és instabil 20-30 százalékra nyomták le, ráadásul kiiktatták a biztonsági automatikát és a vészhűtő rendszert is. A hűtővíz hőmérsékletének emelkedése miatt automatikusan megindultak lefelé a szabályozó rudak, de a tervezési hiba miatt ezek alsó része grafitból állt, amely nem nyeli el a neutronokat. A reaktor teljesítménye így váratlanul megugrott, a túlhevülés miatt a szabályozó rudak megakadtak. A hűtővíz elforrt, a gőznyomás robbanást idézett elő, majd kémiai robbanás történt, és hasadási termék került a levegőbe.

A szovjet vezetés már aznap értesült a balesetről, de a hírt nyilvánosságra csak két nappal később hozták, amikor Svédország felvilágosítást kért a radioaktivitás általuk mért emelkedésének okairól. (Magyarországon csak május 1. után hangzottak el az első érdemi információk a katasztrófáról.) Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a több százezer embert érintő kitelepítések, a létesítmény körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek. A kitelepítettek számára később ezen kívül emeltek új települést Szlavutics néven. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek.

A baleset után az erőmű másik három blokkját lezárták, a negyedik reaktor fölé vasbeton szarkofágot emeltek. A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, az erőmű vezetőit 1987-ben tíz év börtönre ítélték. A tervezési hibákat államtitokká nyilvánították, a szovjet hatóságok hivatalosan csak 1991 februárjában ismerték el, hogy a katasztrófa bekövetkeztében szerepe volt az RBMK típusú atomreaktor technikai elégtelenségének is.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint a balesetnek 56 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, ennek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben, s orvosi vélemény szerint a katasztrófát követő 70 évben még 40 ezer haláleset várható. 

Magyarországot - az időjárási viszonyok miatt - két hullámban érte enyhe-közepesnek minősített radioaktív szennyezés. A legszennyezettebb terület Budapest volt, a fővárosinál kisebb szennyezést mutattak ki a Dunántúlon és Észak-Magyarországon. Budapest cézium-szennyezettsége legalább százszor kisebb volt, mint azoké a fehérorosz, ukrán és orosz területeké, ahonnan a lakosságot kitelepítették, a baleset Magyarországon 2-3 havi természetes eredetű sugárzásnak megfelelő többletterhelést okozott.

Az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete rádöbbentette az emberiséget arra, hogy a nukleáris energia beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik. Újabb intő jel volt a 2011 márciusi fukusimai baleset, amely a csernobilihez hasonlóan a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán.

IDŐJÁRÁS

Délelőttig a Tiszántúlon is megszűnik a csapadék, csökken a felhőzet, és az ország többi részéhez hasonlóan ott is napos várható gomolyfelhőkkel. Késő délutántól, estétől északnyugaton alakulhat ki helyenként kisebb eső, zápor. Megélénkül, a Nyugat-Dunántúlon megerősödik a nyugati, délnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok között valószínű. Késő estére 6, 12 fokig hűl le a levegő.
http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/26830/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?