Szondi György, a hős magyar várvédő – július 9., szombat

A Nap kel: 4 óra 55 perckor, nyugszik: 20 óra 42 perckor.
A Hold kel: 10 óra 24 perckor, nyugszik: 23 óra 25 perckor.

ÜNNEPEK:
VASUTASNAP MAGYARORSZÁGON - Magyarországon a vasutasnapot általában július második szombatján ünnepelik.

NÉVNAPOK: Bereniké, Detre, Előd, Félix, Gotfrid, Janka, Lukrécia, Margit, Marina, Lukrécia, Prímusz, Réta, Vera, Verbéna, Veron, Veronika
Katolikus naptár: Zhao Rong Szent Ágoston és vértanútársai emléknapja, Lukrécia, Hajna, Vera és Koppány névnapja
Református naptár: Lukrécia, Marina
Zsidó naptár: tamuz hónap 3. napja

JÚLIUS 9-ÉN SZÜLETETT:

1906. VINCZE OTTÓ Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester (110 éve)
1906. BÁLINT GYÖRGY író, publicista, kritikus (110 éve)
1926. GOSZTONYI JÁNOS - Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, színműíró, író (90 éve)
1926. BÓCSA IVÁN - Széchenyi-díjas agrármérnök, növénynemesítő, növénygenetikus, akadémikus (90 éve)
1931. SOÓ ZÖLD MARGIT - Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus (85 éve)
1931. LENDVAY ILONA ruhatervező, érdemes művész (85 éve)
1931. KRENCSEY MARIANNE színésznő (85 éves)

JÚLIUS 9-ÉN HALT MEG:

1976. CSICSÁTKA ANTAL postamérnök, a világszabadalmat kapott segédvivős sztereórendszer feltalálója (40 éve)
2001. LAKATOS GYÖRGY filozófus, író, sportvezető (15 éve)

1552. július 9-én halt hősi halált Szondi György, Drégely kapitánya, aki 146 katonájával védte várát Hádim Ali budai pasa 12 000 fős oszmán seregével szemben. A háromnapos ostrom után ugyan a nógrádi erődítmény elesett, az utolsó emberéig küzdő Szondi azonban a török háborúk egyik legvitézebb harcosaként örökre beírta magát a történelemkönyvekbe.

Szondi György életéről viszonylag kevés információval rendelkezünk: születési helyét és idejét csak találgathatjuk, családjával kapcsolatosan pedig egyetlen testvéréről, Jakabról van tudomásunk, aki feltehetőleg mezővárosi polgár volt. A Szondi ifjúkorát kutatók számára az is ismeretes, hogy a végvári vitéz eredetileg a Suhó nevet viselte – így adja magát a feltételezés, hogy a Szondi név a nyugat-bácskai Szond mezővárosból képzett vezetéknév lehetett. A kapitány már igen fiatalon Révay Ferenc nádorhelyettes szolgálatába állt, és annak szklabinyai udvarában nőtt fel. Révay oldalán részt vett a végzetes mohácsi ütközetben, majd a végvári harcokban tűnt ki vitézségével, ezért Várdai Pál esztergomi prímás az 1540-es években kinevezte őt a drégelyi uradalom élére. Miután a törökök 1541-ben elfoglalták Budát, és a későbbi esztendők során megszerezték Visegrádot, Esztergomot és Nógrádot is, az uradalom nemsokára kiemelt fontosságú végvári erősség lett. Szondi György vára azonban alkalmatlan volt erre a szerepre, magas tornyaival, vékony falaival inkább megmaradt prímási vadászkastélynak – eredetileg ugyanis az volt – melynek védelmét az erődítmény fekvése is még inkább nehezítette. 

Az 1547-ig folytatott török hadjáratok során Nógrád vármegye legfontosabb erődjei mind a budai pasa kezére kerültek, ennek folytán Drégely maradt az egyetlen erősség, mely a gazdag bányavárosokat megoltalmazhatta a török betörésektől. Ezzel Szondi is tisztában volt, nem véletlen, hogy az 1540-es évek végén több levelet írt Ferdinándhoz, Várdai érsekhez és Erazmus von Teuffel felvidéki főkapitányhoz is, ám minimális eredményt ért el. A prímás 1549-ben bekövetkező halála után aztán Drégely már csak a pozsonyi Magyar Kamara jóindulatára hagyatkozhatott, az uralkodó azonban nem tudott megfelelő támogatást biztosítani Szondi számára. Az évek során a nyitrai püspök volt az egyetlen, aki a vár megerődítésére munkásokat küldött, Teuffel és Selmecbánya pedig összesen 65 zsoldost adott a kapitánynak, így Ali pasa érkezésének előestéjén a vár teljes személyzete 146 főre emelkedett.

Miután – az 1551 decemberében meggyilkolt – Fráter György 1551-ben I. Ferdinánd (ur. 1527-1564) kezére játszotta Erdélyt, és a szultán erőit Temesvárnál és Lippánál is visszaverte, a Drinápolyban kötött ingatag békének vége szakadt, és Szulejmán újabb hadsereget küldött Magyarország ellen. A Konstantinápolyból induló hódítók fővezére Ahmed pasa, a nagyvezír volt – ő foglalta el aztán Temesvárt, majd Szolnokot – miközben egy másik, nagyjából 12 000 fős, hódoltsági hadtesttel pedig Hádim Ali budai pasa lendült támadásba. Miután Ali seregei tavasszal elfoglalták Veszprémet, Szondi megkezdte a felkészülést az ostromra, mert tisztában volt vele, hogy az oszmánok e nyerő pozícióban megpróbálnak majd bejutni a bányavárosokba. Az előkészületek azonban szerencsétlenül zajlottak, a nyár elején ugyanis villámcsapás érte a várat, és felrobbantotta a puskapor és a muníció jó részét, így a mintegy 150 védő esélyei tovább romlottak. A kapitány újabb elkeseredett levelezés révén próbált támogatást szerezni, de 1552. július 6-án végül egyedül kellett szembenéznie Ali pasa seregével; Teuffel főkapitány a bányavárosok környékén állomásozott, de nem segített a drégelyieknek.

A 12 000 emberrel és faltörő ágyúkkal érkező Ali próbálta ugyan rábeszélni a megadásra Szondit, de a kapitány a helyzet reménytelensége ellenére hajthatatlan volt. Így az oszmán tüzérség egynapos rombolása következett, mely során Drégely vékony falai és tornyai súlyos sérüléseket szenvedtek. A budai pasa ekkor indította meg első rohamát a szétlőtt erősség ellen, de meglepetésére Szondi és maroknyi csapata visszaverte az elbizakodott támadókat, és jelentős veszteségeket okozott az oszmánoknak. Ekkor újabb bombázás következett, mely már a kastély termeiben is súlyos kárt tett, és gyakorlatilag romhalmazt hagyott a vár helyén. Július 9-e eseményei Arany János híres balladája, a Szondi két apródja nyomán pedig már szinte mindenki számára ismeretesek: Ali ezen a napon Mártont, a szomszédos Oroszi papját küldte el a kapitányhoz, hogy rábeszélje a megadásra, de Szondi másodszor is hajthatatlannak bizonyult. 

A ballada – és a források – szerint ekkor rábízta két fiatal apródját a pasa jóindulatára, maga pedig a végső rohamra készült, és egyetlen dolgot kért ellenfelétől: a tisztességes temetést. Ezután megsemmisített minden értéket a várban, lovait megölte, és várta a támadást, mely kisvártatva megindult. Az oszmánok elözönlötték az aprócska várat, és utolsó emberig levágták a védőket, köztük a kapitányt, Szondi Györgyöt is. Az ütközet után Ali a vitéz levágott fejét díszszemlére tetette, de azután állta a szavát, és tiszteletteljes temetést biztosított ellenfele számára, aki bátorságával az oszmánok megbecsülését is elnyerte. Szondi sírhelyén ma egy hatalmas szarkofág emlékeztet a kapitány hősi önfeláldozására, akinek hírnevét az irodalom mellett a képzőművészet számos alkotása – például a Kodály köröndön álló szobor – is megörökítette.

IDŐJÁRÁS

Gomolyfelhők zavarják a napsütést, északkeleten lehet több a felhő, ahol szórványosan zápor, zivatar kialakulhat. Emellett délután, estefelé az Alpokaljára is besodródhatnak záporok, zivatarok. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, az északi megyékben egy-egy viharos széllökés is várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14, 19, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 25, 30 fok között alakul, de a felhősebb északkeleten csupán 23, 24 fok valószínű.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/28461/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?