153 éve született Gárdonyi Géza – augusztus 3., szerda

1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, az Egri csillagok szerzője. Gárdonyi Géza egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, "kivonuló" alkotóinak. Magát "kövek alatt nőtt fűnek" mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal.

Agárdon született Ziegler Géza néven. Különcködő, nyugtalan apja miatt, aki egykor Kossuth fegyverkészítője volt, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban. Gézát papnak szánták, ezért a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd az egri tanítóképzőbe járt, ahol 1882-ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután Devecserben, Karádon, Sárváron, Sályban tanított.

Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt, az 1880-as években Győrött és Szegeden volt újságíró, nevét - mivel Gárdonyban anyakönyvezték - ekkor magyarosította Gárdonyira. 1891-ben került a fővárosba, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították és szerkesztették a Jövendő című lapot, a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb és legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóiratát. Gárdonyi közben munkatársa volt a Magyar Hírlapnak, 1896-tól pedig a Budapesti Hírlapnak is.

Neve Göre Gábor leveleivel vált ismertté, barátai és írótársai ezért szólították őt élete végéig Görének. A paraszti életről szóló rövid, egyedi nyelvi humorú történeteket szerzőjük később szégyellte, sőt megtagadta, noha az ellenállhatatlanul mulatságos írások paródiaként és szatíraként egyaránt kiválóak. Első irodalmi sikerét 1894-ben A lámpás című kötetével, a nyomorúságos néptanítói sors zsánerképével aratta, népszerűségét növelte az 1898-ban napvilágot látott Az én falum című novellafüzér. Az író 1897-ben hirtelen elhatározásból Egerbe költözött, és a teljes elzárkózásra rendezkedett be. A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben kötött, eleve boldogtalan házassága felbomlott, szívbetegség is gyötörte. Az elvonulás változást hozott írói munkásságában: alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett.

A Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent. A mű megírásához a magyar történelemnek egy különösen hősi pillanata, a török elleni várvédő harcok időszaka, a város szeretete és a házából is látható vár képe adott ihletet. Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény, amelyből Várkonyi Zoltán készített látványos filmet Szász Endre díszletterveivel és parádés szereposztással. A regényt számos idegen nyelvre lefordították már az angoltól az eszperantón át a kínaiig, 2013-ban törökül is megjelent.

Gárdonyi későbbi regényeinek témája az örök szerelem (A láthatatlan ember, Isten rabjai), a viaskodás a női nemmel (Az a hatalmas harmadik, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja), de megjelenik bennük az idill is (Dávidkáné, Ida regénye). Bor című színműve a Nemzeti Színházban aratott hatalmas sikert 1901-ben. Halála után került elő Földre néző szem című kötete, amelyet fiainak írt az általa kidolgozott titkosírással. Az író kiváló sakkjátékos is volt, 1887-ben nemzetközi versenyt nyert, és szerkesztette a Magyar Sakklap című újságot.

Gárdonyi Géza egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, "kivonuló" alkotóinak. Magát "kövek alatt nőtt fűnek" mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal. Élete tele volt irányváltásokkal, mégis gazdag líraisággal ábrázolt korokat, helyzeteket, embereket. "Az egri remete" 1922. október 30-án halt meg, Egerben temették el.

Egykori lakóháza ma emlékmúzeum, amelyet 1988-ban - az író születésének 125. évfordulójára újítottak fel. Az egri vár délkeleti fülesbástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: "Csak a teste". Nevét viseli az egri színház, számos iskola az országban. A Fejér megyei Agárdon található szülőházát felújítás után 2007-ben adták át.

AUGUSZTUS 3.

A Nap kel: 5 óra 23 perckor, nyugszik: 20 óra 16 perckor.
A Hold kel: 5 óra 58 perckor, nyugszik: 20 óra 26 perckor.

NÉVNAPOK: Ágoston, Bennó, Harmatka, Hermina, István, Kamélia, Kíra, Lídia, Mirtill, Nikodémusz, Tea, Teréz, Terézia, Tíria
Katolikus naptár: Eymard Szent Péter-Julián emléknapja, Hermina, Ágost, Nikodémusz
Református naptár: Hermina, Kíra, Tea
Evangélikus naptár: Hermina, Kíra
Zsidó naptár: tamuz hónap 28. napja

AUGUSZTUS 3-ÁN SZÜLETETT:

1791. MADERSPACH KÁROLY kohómérnök, a róla elnevezett függőhíd feltalálója (225 éve)
1841. RÓTH MÁRTON tanár, a Magas-Tátra korabeli turistamozgalmának kiemelkedő alakja (175 éve)
1906. TRAUNER SÁNDOR / TRAU magyar származású Oscar-díjas francia díszlettervező, festő (110 éve)

AUGUSZTUS 3-ÁN HALT MEG:

1666. SZALÁRDI JÁNOS történetíró, a Siralmas magyar krónika szerzője (350 éve)
1866. KLAUZÁL GÁBOR ügyvéd, 1848-ban az első magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere (150 éve)
1946. MADZSAR IMRE irodalomtörténész, író, nyelvész, történetíró és akadémikus (70 éve)
1991. SÓS KÁROLY labdarúgó, edző, sportvezető, 1968-69-ben szövetségi kapitány (25 éve)

IDŐJÁRÁS

Gomoly- és fátyolfelhők zavarják majd a napsütést, legfeljebb egy-egy rövid ideig tartó zápor alakulhat ki az Északi-középhegységben és északnyugaton. A többnyire mérsékelt északnyugati szelet napközben élénk lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11 és 19 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 30 fok között várható.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/29151/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?