71 éve dobtak atombombát Hirosimára – augusztus 6., szombat

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel Hirosima japán nagyváros fölött. A B-29 típusú bombázó, az Enola Gay alacsonyabbra ereszkedett, és "valamilyen tárgyat" dobott le. 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé: 600 méter magasságban felrobbant az első atombomba, a Little Boy, amelynek ereje 17 ezer tonna TNT-nek felelt meg.

A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, az áldozatok pontos számát soha nem fogjuk megtudni. Csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette az áldozatok számát. Az áldozatok többségének halálát nem maga a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, omlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közt vesztették életüket.

A sugárfertőzés okozta károsodások pontos természete ma sem ismert, de addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a "hirosimai rák", s még ma is születnek gyermekek genetikai torzulásokkal. A hirosimai ipari létesítmények ellenben szinte érintetlenek maradtak, és a hadiüzemek dolgozóinak jelentős része túlélte a robbanást.

Hirosima óta eltelt hatvankilenc év, de a kérdések továbbra is kérdések maradtak: szükség volt-e Hirosimában, de főként három nappal később Nagaszakiban az atombomba bevetésére, és milyen hátsó szándékok vezették Harry S. Truman elnököt a támadás elrendelésekor. Sokak szerint a robbantás hadászatilag indokolatlan volt, mivel a japánok már a megadás gondolatával foglalkoztak; az amerikai katonai és politikai vezetés főleg a lakott területre gyakorolt hatást akarta látni, és már a háború utáni erőviszonyokat akarta alakítani.

Mások szerint viszont súlyos véráldozatokat követelő hadműveleteket előztek meg, hiszen az egyetlen japán terület, Okinava szigetének elfoglalása két hónapot és 12 ezer amerikai katona életét követelte. Ezek az iszonyatos veszteségek hozzájárultak ahhoz, hogy a megadást továbbra is elutasító Japán ellen bevessék az új fegyvert.

A fegyver hatásának demonstrálása már a Szovjetuniónak is szólt, a hidegháborús hatalmi játszmának is része volt, bár az amerikai atommonopólium nem tartott sokáig. Szokták azt is állítani, hogy a két bomba robbanásának hatása óvatosságra kényszerítette a politikusokat, és ezzel mintegy megmentette a világot az atomháború rémétől.

Bizonyos azonban, hogy az emberiség 1945. augusztus 6-án reggel negyed kilenckor új korszakba lépett. E napot 1978-ban A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánították örök emlékeztetőül. Az ENSZ Közgyűlése 1996. szeptember 10-én fogadta el az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó atomcsend szerződést (CTBT).

AUGUSZTUS 6.

A Nap kel: 5 óra 27 perckor, nyugszik: 20 óra 11 perckor.
A Hold kel: 9 óra 12 perckor, nyugszik: 21 óra 53 perckor.

ÜNNEP:

A BALATONI HALÁSZOK NAPJA - A balatoni halászok napját minden évben augusztus első hétvégéjén rendezik meg Vonyarcvashegyen, a jeges Balatonból az 1700-as években megmenekült negyven helybeli halász emlékére.

NÉVNAPOK: Berta, Bettina, Géza, Gusztáv, Oktávia, Oktávián, Szixtusz, Ulrika
Katolikus naptár: Berta
Református naptár: Berta, Bettina
Evangélikus naptár: Berta, Bettina
Zsidó naptár: áv hónap 2. napja

AUGUSZTUS 6-ÁN SZÜLETETT:

1841. SASS FLÓRA / Lady Barbara Baker Afrika-kutató, Samuel Baker angol mérnök-utazó felesége (175 éve)
1926. RÓZSÁS JÁNOS, dr. könyvelő, német-orosz műszaki tolmács, író, "a magyar Szolzsenyicin" (90 éve)
1936. STEFÁNIAY EDIT Ferenczy Noémi-díjas ötvös, szobrász, zománcművész (80 éve)
1941. SIMONFFY ANDRÁS kétszeres József Attila-díjas író (75 éve)

AUGUSZTUS 6-ÁN HALT MEG:

1901. MAKAI EMIL költő, író, műfordító (115 éve)
1951. ILLYÉS GÉZA urológus, orvos, akadémikus (65 éve)

IDŐJÁRÁS

Az országot elért hidegfront fokozatosan halad kelet felé, miközben erejét veszti és feloszlik. Hatására reggelig a Dunántúl mellett a Duna-Tisza közén is záporok, zivatarok alakulnak ki, a Tiszántúlon éjjel még nem valószínű csapadék. Napközben a Tiszántúlon is erőteljesebbé válik a gomolyfelhő-képződés, ezzel együtt már a délelőtt folyamán előbb a nyugati megyékben, a déli órákban már az ország közepén is szakadozni kezd a felhőzet és mind kevesebb helyen valószínű csapadék. Délután az Ózd-Debrecen vonal viszonylag széles sávjában újabb zivatarok alakulnak ki. A Tiszántúl egy része egész nap szárazon marad. A szél is mind nagyobb területen északira, északnyugatira fordul (a Tiszántúlon csak napközben) és megerősödik; elsősorban a Balaton és a Bakony környékén, valamint Sátoraljaújhely környékén délután viharos széllökések is lesznek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 21 fok között alakul, nyugaton lesz a hűvösebb. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 22 és 27 fok között, a Tiszántúlon 30 fok körül, 28 és 32 fok között várható.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/29236/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?