Elkezdtük lebontani a vasfüggönyt – augusztus 19., péntek

1989. augusztus 19-én tartották meg – magyar és nyugat-európai civilek kezdeményezésére – Sopron mellett, a nyugati határ közelében a Páneurópai Pikniket, mely rendezvény jelentős mértékben hozzájárult a vasfüggöny áttöréséhez és Németország újraegyesítéséhez.

Churchill híres fultoni beszéde nyomán a nyugati kapitalista államokat és a szocialista blokkot elválasztó műszaki zárat Vasfüggönynek nevezték el, mely 1945 után nem csak ideológiai értelemben, de a gyakorlatban is kettészakította a kontinenst. A szigorúan őrzött határvonalon a hírhedt szögesdrót kerítés mellett aknamezővel és különböző létesítményekkel is próbálták megakadályozni a disszidálást, amire 1956 után nem is nagyon maradt lehetőség. Miután Gorbacsov 1985-ben – a glasznoszty és a peresztrojka jelszavaival – átalakulást hirdetett a Szovjetunióban, a szigor valamelyest enyhült, de ekkor még csak a bejutás lett egyszerűbb. A mérsékelt nyitást olyan események jelezték, mint például a világhírű Queen együttes 1986-os budapesti koncertje, vagy – ugyanebben az évben – a Mogyoród melletti Forma–1-es versenypálya megnyitása. 

A nyolcvanas évek végén aztán a politikai események felgyorsultak – Kádár Jánost 1988 májusában félreállították, és Grósz Károly lépett a helyére –, 1989-ben pedig szinte már követhetetlenné váltak: ez év tavaszán megalakult az Ellenzéki Kerekasztal, meghalt Kádár, Nagy Imrét rehabilitálták, június 27-én pedig Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter jelképesen átvágták a két országot elválasztó műszaki zárat. Ebben a rendkívüli pillanatban lehetőség nyílt arra, hogy egy kis időre Magyarország alakítsa Európa sorsát, hazánk pedig – a Páneurópai Piknik révén – ki is használta ezt az alkalmat.

A Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége és más ellenzéki pártok 1989. augusztus 19-ére pikniket hirdettek Sopron mellé, melynek fővédnöke magyar részről Pozsgay Imre, a Vasfüggöny másik oldaláról pedig Habsburg Ottó lett. Miután a rendezvény az NDK-ban is komoly reklámot kapott, ezen a nyáron még többen érkeztek a Balaton partjára nyaralni, és az itt üdülők később nem is voltak hajlandóak hazamenni. Érdemes volt maradniuk, mert a Páneurópai Piknik szervezői 1989. augusztus 19-én jelképes határátkelőt nyitottak Sopronkőhida és az osztrák oldalon fekvő Szentmargitbánya között. Miután – felsőbb utasításra – a határőrség nem avatkozott be, a nap során mintegy 600 NDK állampolgár kelhetett át az osztrák határ túloldalára, hogy találkozzon NSZK-ban élő rokonaival, vagy egyszerűen csak új életet kezdjen. Bár a következő napokban megerősítették a magyar határ őrizetét, a hiedelmekkel ellentétben nem a hatóságok lépése, hanem az NSZK-diplomaták miatt szöktek át ennyire kevesen, Bonn ugyanis nyugatnémet útlevelet adott az „osziknak.” 

A Páneurópai Piknik a civil kezdeményezés, a viszonylag kevés határátlépő ellenére mégis komoly változásokat eredményezett, a világokat elválasztó drótkerítésen ütött aprócska lyuk felgyorsította a szocialista blokk összeomlását. Ebben a folyamatban jelentős szereppel bírt, hogy Horn Gyula külügyminiszter döntése nyomán szeptember 11-étől megszűnt az osztrák határon álló műszaki zár, és Hegyeshalmon keresztül több ezer keletnémet távozhatott – legálisan – az NSZK-ba. A nyitást követően Németország erőszakos kettéosztottsága értelmetlenné vált, tehát a rendszerváltás küszöbén álló Magyarországnak komoly szerepe volt a berlini fal – 1989 novemberi – lebontásában, és az 1990 októberében végrehajtott német újraegyesítésben is.

A Páneurópai Piknik olyan lavinát indított el, mely jelentősen meggyorsította a kétpólusú világ összeomlását és a kelet-európai demokratikus átalakulást. A jelentős eseményre az egykori találkozó helyén ma már számos műalkotás – lélekharang, pagoda, Melocco Miklós és Habsburg Gabriella szobrászok által készített emlékművek – emlékeztet, miközben a kettészakított világ egykori – főleg német – áldozatai számára Sopronpuszta igazi zarándokhellyé vált.

AUGUSZTUS 19.

A Nap kel: 5 óra 44 perckor, nyugszik: 19 óra 49 perckor.
A Hold kel: 20 óra 21 perckor, nyugszik: 6 óra 49 perckor.

Katolikus naptár: Eudes Szent János és Clairvaux-i Szent Bernát ünnepe, Huba névnapja
Református naptár: Huba
Evangélikus naptár: Huba
Zsidó naptár: áv hónap 15. napja

AUGUSZTUS 19-ÉN SZÜLETETT:

1901. CSISZÁR JÓZSEF mikrobiológus, az élelmiszerkémia kutatója (115 éve)
1936. SZÉCHENYI LENKE - Munkácsy Mihály-díjas gobelinművész, textiltervező (80 éve)
1946. RÓFUSZ FERENC - Kossuth-díjas és Oscar-díjas animációs és rajzfilmrendező (70 éves)
1946. SZENES ISTVÁN - Ybl Miklós-díjas belsőépítész, érdemes művész (70 éves)
1951. KARÁCSONY JÁNOS rockzenész, gitáros, énekes, zeneszerző (65 éves)

AUGUSZTUS 19-ÉN HALT MEG:

1976. KENESSEY JENŐ - Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, érdemes művész (40 éve)
2006. JÁNOSY ISTVÁN József Attila-díjas író, költő, műfordító (10 éve)
2011. KEMENCZKY JUDIT orientalista költő, műfordító, festő (5 éve)

IDŐJÁRÁS

A Dunántúlon sok lesz a felhő, és főként a nyugati felén több helyen további záporok, szórványosan zivatarok várhatóak lokálisan jelentős mennyiségű csapadékkal, majd délután fokozatosan csökken a felhőzet. A keleti országrészben gyengén, illetve közepesen felhős ég valószínű, és csak kevés helyen lehet csapadék. A változó irányú szél mérsékelt marad, csupán zivatarok környezetében számíthatunk átmeneti szélerősödésre. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között várható, az alacsonyabb értékekkel a Dunántúlon, a magasabbakkal a Tiszántúlon. Késő estére 15 és 21 fok közé hűl le a levegő.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/29552/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?