A forradalom első sikerei – október 24., hétfő

Magyar Nemzet, 1956. 10. 25.

Az éjszaka meghozott szigorú intézkedések (gyülekezési és kijárási tilalom, statárium, riadó elrendelése a fegyveres szervezetek részére) segítségével átmenetileg sikerült megakadályozni a felkelés eszkalációját Budapesten és kiterjedését vidékre. Jóllehet egy-egy tüntetésre e napon is sor került egyes városokban, de a helyi párt- és katonai vezetés uralta a helyzetet. A hézagos és esetleges információkkal rendelkező lakosság túlnyomó része inkább csak figyelt, igyekezett tájékozódni, képet nyerni arról, mi is történik az országban. A rádióban reggel kilenc után bejelentett kijárási tilalom kiszorította ugyan az utcákról a kevésbé elszántakat, de azt nem tudta megakadályozni, hogy a dolgozók munkahelyükön ne az eseményeket kövessék, egyre nagyobb, egyre bátrabban vitatkozó csoportokban tárgyalva a történteket.

A felkelőknek sokkal kézzelfoghatóbb segítséget jelentettek a még gyér számban, de Budapestre mégis eljuttatott követelések, és ennél is többet a felvonuló szovjet hadsereget vidéken is érő szórványos támadások.

De a tilalmak és a statárium a szovjet páncélosok támogatásával sem tudtak véget vetni a fegyveres megmozdulásnak, sőt a felkelők 24-én jelentős sikereket is elértek. Reggelre kezükre került a csepeli hadkiegészítő parancsnokság és az Athenaeum Nyomda épülete, utóbbiban azonnal hozzáláttak röpcédulák készítéséhez. A fegyveresek legfontosabb eredménye azonban nem is az volt, hogy elfoglaltak és ideig-óráig megtartottak egy-egy középületet, hanem hogy magát a felkelést életben tartották, a szovjet reguláris hadsereg erőt demonstráló felvonulása, sőt a páncélosok támadása sem volt képes elsöpörni őket. Kitartottak a jelentős szovjet erőfölény és viszonylag komoly veszteségeik ellenére is, és ezzel megteremtették a politikai győzelem lehetőségét.

Az SZKP Elnökségének a kora reggeli órákban megérkezett küldöttei először a katonai helyzetről tájékozódtak, majd délelőtt az MDP vezetőinek egy szűkebb körével folytattak megbeszéléseket. Mikojanék csatlakoztak a magyar vezetőknek ahhoz a reményéhez, hogy órák kérdése a felkelés felszámolása – Moszkvába küldött jelentésükben azt írták, hogy „a felkelők összes gócát felszámolták, s most folyik a legfőbb góc felszámolása a Rádiónál” (sic!) –, sőt megrótták a magyar vezetést, amiért Moszkvát informálva eltúlozta a veszélyt. Az SZKP küldötteinek derűlátása hozzásegítette a magyar vezetőket, hogy valóságnak lássák reményeiket, így a tárgyalásokon elsősorban a fegyveres győzelmet követő konszolidációhoz szükséges lépésekről esett szó.

A szovjet segítség megérkezése keltette nyugalom tette lehetővé, hogy dél körül sugárzott beszédében Nagy Imre radikális reformok tervét villantsa fel, és hogy ne alkalmazzák a statárium rendelkezéseit az elfogott felkelőkkel szemben. Ennél is fontosabb, hogy bízva abban, hogy az éjszakai órákban immár az utolsó utáni ellenállási gócokat is sikerül felszámolni, másnapra – hogy a lakosság elláthassa magát élelemmel, de azért is, hogy demonstrálják sikerüket, a rend helyreálltát – átmenetileg felfüggesztették a kijárási tilalmat.

Pedig a pártközpont elvarázsolt birodalmán kívül egészen más képet mutatott és látott az ország. A Központi Vezetőségbe hajnalban beválasztott Donáth Ferenc és Losonczy Géza világosan látta, hogy a pártvezetés ellentmondásos, felemás döntései lehetetlen, számukra vállalhatatlan helyzetet teremtettek, a személyi összetételében alig megújult vezetés pedig teljesen alkalmatlan a demokratizálásra, de még a válság kezelésére is, következetlen politikájával még nagyobb katasztrófába sodorja az országot. Helyzetértékelésüket és a válság megoldása érdekében szükségesnek tartott javaslataikat a KV-hoz írott levelükben fogalmazták meg, melyben közölték, hogy a fennálló helyzetben nem látnak lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjanak a pártvezetés munkájába. Megítélésük szerint a kibontakozás alapvető feltétele, hogy a párt gyökeresen szakítson a régi hibás, sőt bűnös politikával, új alapokra helyezze Magyarország kapcsolatait a Szovjetunióval, és mindezek alapjaként gyökeres személyi változásokat sürgettek. Kapcsolatuk átmenetileg meglazult Nagy Imrével, aki – úgy látták – cserbenhagyta őket és a reformokat. 

A pártvezetésben élő illúzióval szemben nem a forradalom vereségének, hanem győzelmének a feltételei erősödtek ezen a napon. Nagy Imre az SZKP küldötteinek megérkezése után is megmaradt hivatalában és pozíciójában, amit Hruscsov óvatos, de egyértelmű ellenzése dacára nyert el. A Nagy Imre-csoport az első napokban nem követte vezérét, nem hódolt be a pártvezetésnek, tagjai megfelelő garanciák hiányában nem adták nevüket a rendcsináláshoz. A tábornak ez az átmeneti önállósodása ugyan felvetette annak veszélyét, hogy a vele együtt gondolkozóktól elszakadó Nagy Imre a párt keményvonalasainak hatása alá kerül, vagy hogy egyedül nem képes következetesen képviselni azokat a célokat, amelyek megvalósítása érdekében elfogadta a neki felkínált pozíciót, de lehetőséget adott arra is – mint ahogy az elkövetkező napokban ez teljesedett ki –, hogy egykori követőinek befolyására Nagy Imre tér vissza az október 23-án éjszaka kényszerűségből feladott vonalhoz, és újra a következetes reformokért küzdők élére áll.

Természetesen minden további politikai esélylatolgatás értelmetlenné vált volna, amennyiben a fegyveres felkelőket elsöpri a szovjet hadsereg. A felkelőkből lett szabadságharcosok azonban kitartottak, és ezzel lehetetlenné tették a mérsékelt erőkkel való rendcsinálást, és választásra kényszerítették Moszkvát és a magyar kommunista vezetést a beláthatatlan véráldozattal (és ennek nemzetközi következményeivel) járó, durva katonai beavatkozás vagy a politikai megoldás között.

És október 24-én színre lépett a forradalom győzelmét eredményező újabb fontos erő. A miskolci munkások követeléseit elfogadta az MDP megyei első titkára, Földvári Rudolf, a PB korábbi tagja, aki élére állt annak a küldöttségnek, amely vállalta a 21 pont eljuttatását Nagy Imréhez. A szocialista magyar nehézipar egyik fellegvára munkásainak a pesti népével egybehangzó követelései után veszített erejéből az a nézet, hogy mindaz, ami Pesten történik, az ellenforradalmárok aknamunkájából bújt elő. A követeléseket nem a „csőcselék” akarta rákényszeríteni a miniszterelnökre, hanem egyik elvtársa terjesztette elé azokat a pontokat, amelyek közül számos kiolvasható Nagy Imre korábban megfogalmazott programjaiból is.

OKTÓBER 24.

A Nap kel: 7 óra 15 perckor, nyugszik: 17 óra 40 perckor.
A Hold kel: 0 óra 34 perckor, nyugszik: 15 óra 4 perckor.

ÜNNEP:

A MAGYAR OPERETT NAPJA - 2002 óta ünneplik Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettszerzők emlékére.

NÉVNAPOK: Arétász, Gilbert, Gilberta, Gilgames, Harald, Herold, Rafael, Ráfis, Ráhel, Salamon
Katolikus naptár: Claret Szent Antal Mária emléknapja, Salamon és Gilbert
Református naptár: Salamon
Evangélikus naptár: Salamon
Zsidó naptár: tisri hónap 22. napja

OKTÓBER 24-ÉN SZÜLETETT:

1926. KOMOR ISTVÁN - Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató (90 éve)
1941. RÁK JÓZSEF - Balázs Béla-díjas operatőr, rendező (75 éves)
1951. OROSZ ISTVÁN - Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus, festő, Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész (65 éves)

OKTÓBER 24-ÉN HALT MEG:

1931. LANDGRAF JÁNOS kultúrmérnök, a magyar halászat és haltenyésztés megalapozója (85 éve)
1941. REMÉNYIK SÁNDOR költő, szerkesztő, kétszeres Baumgarten-díjas és Corvin-lánccal kitüntetett alkotó, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja (75 éve)
1956. HEGEDŰS ISTVÁN öttusázó, az 1956-os forradalom mártírja (60 éve)
1971. KŐNIG REZSŐ - Kossuth-díjas vegyész, gyógyszeripari kutató, nevéhez fűződött az Ultraseptyl világszabadalma (45 éve)
1976. FRANK FRIGYES - Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész (40 éve)
1996. PATKÓS IRMA színész, érdemes művész (20 éve)
1996. KURUCZ D. ISTVÁN - Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festő, kiváló művész (20 éve)
2001. D. FEHÉR ZSUZSA / Doroghy Miklósné - Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész (15 éve)

IDŐJÁRÁS

A köd az Alföldön és a Dunántúl legdélibb részein délelőtt fokozatosan ritkul, a legtöbb helyen megszűnik. Ezzel együtt az ország nagyobb részén a felhőzet is szakadozik, hosszabb-rövidebb időre a nap is kisüt, a legtöbb napsütés várhatóan Zalában, Somogyban lesz. Ugyanakkor az Északi-középhegységben és az Észak-Alföld egy részén erősen felhős vagy borult, párás időre számíthatunk, errefelé néhol gyenge eső vagy szitálás is előfordulhat. A déli, délkeleti szél a borult, párás területeket kivéve többfelé megélénkül, a Dunántúl északi felén néhol megerősödhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet a legtöbb helyen 14 és 19 fok között alakul, de a tartósan felhős, párás helyeken csak 9, 13 fok, a hosszabban napos délnyugati határszélen pedig 20 fok is lehet. Késő este 8, 15 fok valószínű.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/31217/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Ezeket a cikkeket olvastad már?