Hatvan éve nagy döntések születtek – október 28., péntek

Szabad Ifjúság, 1956. 10. 29.

Október 27-én Nagy Imre felismerte, hogy nem lehet tovább halogatni a döntést, azonnali változásra van szükség. Ennek kikényszerítése érdekében kilátásba helyezte azt is, hogy amennyiben nem fogadják el az új politikai koncepciót, lemond, ami az éppen megalakult kormány bukását jelentette volna.

Nagy Imréhez csatlakozott Kádár János is, akit 27-én éjjel arról értesítettek, hogy a SZOT megállapodásra jutott az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és az Írószövetség képviselőivel, s közös nyilatkozatot jelentetnek meg a forradalom követelései mellett. Az első titkár nem engedhette meg, hogy a vezetése alatt álló párt ne csak hatalmi monopóliumát, de a politikai vezető szerepet, az irányítást is kiadja a kezéből. Mivel a sajtó fölött már nem volt teljes az MDP kontrollja, csak ideig-óráig tudta megakadályozni a már kinyomtatott közlemény nyilvánosságra hozatalát. Ennyi idő állt rendelkezésére, hogy a fordulat szükségességéről meggyőzze a szovjeteket és saját pártjának vezető testületeit.

Mikojanék kénytelenek voltak meghajolni Nagy és Kádár érvei előtt, és tájékoztatásuk alapján Hruscsov is áldását adta a fordulatra. A magyar javaslatnak igazából nem volt alternatívája. A már az egész országra kiterjedt felkelést – ekkor – nem lehetett egyedül a szovjet csapatokra támaszkodva leverni. Ennek sem politikai, sem katonai feltételei nem voltak adottak, hiszen nem volt előkészítve a fegyveres harc leverését követően szükséges politikai konszolidáció, de nem voltak adottak a biztos katonai siker feltételei sem. A négy napja harcban álló hadseregnek pihenésre, átcsoportosításra, erősítésre volt szüksége, hiszen – elsősorban vidéken – számítani kellett már a Magyar Néphadsereg ellenállására is. A Nagy Imréék által kínált megoldás ugyanakkor biztosította, hogy a szovjet hadsereg ne vesztesként vonuljon ki Budapestről, hanem azért vonják vissza, mert a politikai megoldás feleslegessé teszi a további harcot. Az előterjesztett javaslatok nem érintették sem a kommunista párt vezető szerepét, sem Magyarország helyét a Varsói Szerződésben, vagyis a népi demokratikus rendszer legfőbb alapjai biztosítottnak látszottak. Október 28-án szó sincs Magyarországon sem hatalomváltásról, sem rendszerváltásról. Sőt, éppen ezt megakadályozandó került sor a tűzszünetre és a csapatok visszavonására, hogy az ország élén álló kommunista politikusok, a miniszterelnök és a párt első titkára politikai eszközökkel tudják megoldani a válságot. Mikojanék egyben figyelmeztették a magyar vezetőket, hogy föltétlenül útját kell állni minden további jobbracsúszásnak, és jelezték, hogy ez a legvégső határ, ameddig a szovjetek hajlandók elmenni.

A döntésről még a PB vagy a KV ülése, hozzájárulása nélkül értesítették a sajtót, így 28-án a Szabad Nép vezércikke már elvetette a felkelők eddigi megbélyegzését, és elismerte, hogy a szocialista demokrácia megvalósításáért küzdenek.

(A Népszavának az a száma azonban, amely a SZOT és a két forradalmi szervezet megállapodásáról számolt volna be, nem kerülhetett az utcára.

A régóta érlelődő döntést és annak szovjet jóváhagyását nemzetközi tényezők is sürgették. Az Egyesült Államok kormányát teljességgel meglepte a magyar forradalom, nem rendelkeztek kidolgozott politikai elképzelésekkel hasonló esetre. A vezetés rögtönzésekre kényszerült, amit megnehezített, hogy két, egymásnak ellentmondó elvárásnak kellett egyidejűleg megfelelnie. Egyfelől kézenfekvő volt, hogy a magyar forradalom bizonytalan eredményeiért nem érdemes felrúgni az Európában viszonylag jól működő status quót, megállítani a nemzetközi enyhülés néhány éve tartó folyamatát. Másfelől igazolnia kellett propagandáját, és – demokratikus országként – meg kellett felelnie közvéleménye követelésének, amely egységes volt a magyar szabadságharc támogatásában. Ez utóbbi sarkallta arra Washingtont, hogy október 26-án szorgalmazza a magyar kérdésnek az ENSZ Biztonsági Tanácsában való felvetését. Nagyhatalmi szövetségesei, Nagy-Britannia és Franciaország már az október 22-én elhatározott szuezi háborúra készültek, így nem szívesen csatlakoztak az amerikai akcióhoz, ami könnyen ellenük is fordítható lépéshez teremthetett volna precedenst. Mivel azonban az amerikaiakat nem tájékoztatták a tervezett támadásról, kénytelenek voltak engedni szövetségesük nyomásának, így a három nagyhatalom október 27-én közösen kérte a Biztonsági Tanács összehívását a magyarországi helyzet megvitatására. A vétójoggal rendelkező Szovjetunió számára veszélyes nem, de kellemetlen lehetett volna a BT ülése, ezért is tűnt alkalmas megoldásnak a magyar vezetők javaslatának elfogadása, amely a válság békés, megfelelő keretek közötti megoldását ígérte.

A szovjet jóváhagyással előterjesztett javaslatot elfogadta az PB és a KV is. Ebben a szovjet egyetértés, támogatás mellett komoly szerepe volt a pártközpontba érkező híreknek, amelyek arról győzték meg a vezetőség tagjait, hogy ellenőrzésük, fennhatóságuk a vidék fölött végképp összeomlóban van, befolyásukat csak akkor tudják megtartani, ha a radikális (általuk ellenforradalminak minősített) követelésekkel szemben támogatják a mind nagyobb számban megalakuló forradalmi helyi hatalmakat. Egyre sűrűbben érkeztek ugyanis jelentések arról, hogy a katonaság is a forradalmi tanácsok mellé állt, hogy a tömegmegmozdulások a városok után elérték a falvakat is, ahonnan egymás után űzik el a hiteltelen párt- és tanácsi funkcionáriusokat. A Szigethy Attila vezette Győri Nemzeti Tanács Nagy Imrének címzett ultimátumában követelte a fegyveres harc azonnali és tényleges beszüntetését, különben a „Dunántúl lakossága a budapesti szabadságharcosok segítségére siet”, vagyis egyre nőtt a veszélye annak, hogy a teljes politikai megegyezés halogatása radikalizálja vagy megbuktatja azokat az erőket is, amelyek megegyezésre törekszenek a párt reformer csoportjával. Így még a nap folyamán sor került az azonnali tűzszünet bejelentésére, majd a rádió közvetítette kormánynyilatkozatban (amit a KV közleményében támogatott) tette egyértelművé Nagy Imre, hogy nem átmeneti intézkedésről, hanem gyökeres fordulatról van szó. Beszédében a múlt bűneivel indokolta az elmúlt napokban kibontakozott nemzeti demokratikus mozgalmat, garantálta a jogosnak ítélt követelések azonnali megvalósítását, elismerte a megalakult forradalmi szervezeteket. Bejelentette az ÁVH felszámolását, új karhatalom felállítását, amelybe bevonják a fegyveres felkelőket, és hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a szovjet haderők visszavonásáról.  Vagyis október 28-án a szovjet jóváhagyást élvező párthatározat nyomán Nagy Imre végre olyan kormányprogrammal léphetett az ország elé, amelyről joggal hihette, hogy kielégíti a tömegek igényét, és megteremti a békés kibontakozás lehetőségét.

Vidéken, a falvakban ekkorra már végbe is ment a konszolidáció, noha ebben nem sok szerepe volt a KV határozatának. A gyors hatalomváltást és az azt azonnal követő rendeződést több tényező együttes hatása tette lehetővé. Egyfelől a falvakban nem volt jelen olyan hatóképes erőszakapparátus, amely a siker reményében léphetett volna fel a lakossággal szemben. Mire október 27–28-án megindultak a falusi tüntetések, a régi rend már nem rendelkezett bevethető tartalékokkal, így a hatalom helyi képviselői, amennyiben bevárták a tüntetőket, minden ellenkezés nélkül adták át a tanácsháza hatalmat jelképező kulcsait. Sor került a helyi nemzeti tanács megalakítására, amelynek a legtöbbször tagja lett valaki arra érdemes a korábbi tanácsapparátusból, így biztosítva volt a közügyek intézésének kontinuitása és szakszerűsége. Ez megkönnyítette, hogy a fegyverrel alig rendelkező, néhány fős rendőrőrsök legitimnek tekintsék az új testületet, és annak irányítása alatt megszervezzék a rend fenntartására, valamint a köz- és vagyonbiztonság megóvása érdekében a nemzetőrséget.

A falvakban megfogalmazott – és sok esetben azonnal érvényre juttatott – politikai követelések is összhangban voltak az országosan elterjedt pontokkal, általában valamelyik környező nagyvárosban megfogalmazott programot fogadták el alapként, azt egészítették ki saját speciális igényeiknek, sérelmeiknek megfelelően. Természetes, hogy a munkásság megmozdulásához hasonlóan a paraszti követelések is legföljebb 1945-ig nyúltak vissza, hiszen ahogy a munkásság nem kívánta visszahívni a régi tulajdonosokat, ugyanúgy a falvak népe sem akarta visszavonatni az 1945-ös földosztást. (Sőt, a gyors konszolidációban nagy szerepe volt annak, hogy Nagy Imre, az 1945-ös földosztó miniszter a kormányfő, akiben a falusi Magyarországnak mélyebben gyökerező bizalma volt, mint a városok lakóinak.) De addig vissza kívántak nyúlni, helyre kívánták állítani az eredeti állapotot, így sok helyütt határoztak a téesz feloszlatásáról, ám a végrehajtást elhalasztották részint azért, mert az igazságos rendezéshez időre lett volna szükség, az őszi munkákat előbb el kellett végezni, részint pedig azért, mert úgy ítélték, méltatlan lenne, hogy míg a városokban, elsősorban Budapesten harc folyik, ők saját egyéni hasznukat keressék, egyéni sérelmeik orvoslását szorgalmazzák. Ellenkezőleg, a falvak igyekeztek kivenni részüket a küzdelemből, és naponta érkeztek a legkülönbözőbb járművek a fővárosba, hogy élelmet osszanak a fegyvereseknek, a kórházakban ápolt betegeknek és sebesülteknek. De előfordult az is, hogy egy-egy falu nemzetőrsége „kötelékben” utazott föl Budapestre, ahol csatlakoztak valamelyik felkelőcsoporthoz, és részt vettek a november 4-ét követő harcokban is.

A helyi hatalom kézbevétele után a falvakban azonnal normalizálódott az élet, a politikai kibontakozás útjának megtalálását azokra hagyták, akikben megbíztak, a Nagy Imre vezette kormányra és a megyét irányító forradalmi tanácsra. A forradalmi vagy nemzeti tanács szakszerűen vitte tovább az ügyeket, a nemzetőrök fő feladata a begyűjtött termény megóvása volt az esetleges fosztogatóktól, és a fegyverek begyűjtése a régi rend kivételezettjeitől. A természetes rend helyreállítását nem is tekintették változásnak: visszavitték a keresztet az iskolába (sok esetben a volt párttitkárral vitették vissza), lerombolták a megszállásra és a háborús szenvedésekre emlékeztető szovjet emlékműveket és visszaadták az „államosított” darálót jogos tulajdonosának. Ismét igazi ünnep volt mindenszentek és halottak napja, ez utóbbi, a szabadságért elesettekre tekintettel volt különösen jelentős. 

OKTÓBER 28.

A Nap kel: 7 óra 21 perckor, nyugszik: 17 óra 33 perckor.
A Hold kel: 4 óra 45 perckor, nyugszik: 16 óra 54 perckor.

NÉVNAPOK: Alfréd, Alfréda, Anasztázia, Simon, Szalvia, Szalviusz, Szilviusz, Szimonetta, Taddeus, Tádé, Tömör
Katolikus naptár: Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok emléknapja, Alfréd
Református naptár: Simon, Szimonetta
Evangélikus naptár: Simon, Szimonetta, Szimóna 
Zsidó naptár: tisti hónap 26. napja

OKTÓBER 28-ÁN SZÜLETETT:

1876. FELD MÁTYÁS / Föld Mátyás - színész, színigazgató, színpadi szerző (140 éve)
1911. LŐRINCZ MÁRTON olimpiai bajnok birkózó (105 éve)
1941. CSIKOS SÁNDOR Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész (75 éves)
1951. B. MARTON FRIGYES - Balázs Béla-díjas operatőr, rendező (65 éves)
1951. GRYLLUS VILMOS - Kossuth-díjas előadóművész, a Kaláka együttes tagja (65 éves)
1961. KEMÉNY ISTVÁN József Attila-díjas költő (55 éves)
1961. ELEŐD ÁKOS - Ybl Miklós-díjas építész (55 éves)
1971. SZÁSZ GYÖRGY - Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész (45 éves)

OKTÓBER 28-ÁN HALT MEG:

1981. GÁBOR LÁSZLÓ állami és Ybl-díjas építész, akadémikus (35 éve)
2006. BENCE GYÖRGY filozófus, az 1980-as években a demokratikus ellenzék jelentős alakja (10 éve)

IDŐJÁRÁS

Hajnalra többfelé párássá válik a levegő, foltokban - elsősorban az Északi-középhegység területén - köd, illetve főként az Alföldön alacsonyszintű rétegfelhőzet is képződik. Ezek feloszlását követően napközben jellemzően napos idő várható fátyolfelhőkkel, majd estétől valamivel vastagabb felhők is érkeznek észak felől. Csapadék nem várható. Többnyire gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás, csak az Észak-Alföldön élénkül meg időnként a délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +4 fok között várható, a Nyugat-Dunántúlon lesz a legenyhébb a hajnal. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/31312/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?