Kádár Moszkvában, a szovjetek Magyarországon – november 2., szerda

Magyar Ifjúság, 1956. 11. 03.

November 2-án a kormány kijelölte a különböző kérdések megtárgyalására hivatott delegációkat. A Varsói Szerződés felmondásának végrehajtásáról tárgyaló küldöttség vezetője Losonczy Géza lett. A küldöttségbe választott politikusokon és a hadsereg kéviselőjén kívül egy munkástanácstagot is a lengyel fővárosba szándékoztak küldeni, hogy személyében bizonyítsa, hogy a döntés valóban a dolgozó magyar nép követelése, azt a munkásság támogatja. Az ENSZ Közgyűlésére Nagy Imre Tildy Zoltán, Kéthly Anna és Kovács Béla társaságában utazott volna. A szovjetekkel a csapatkivonásról tárgyaló delegációt Erdei Ferenc és Maléter Pálvezették.

Egyidejűleg megérkezett a szovjet hadsereg magyarországi főhadiszállásául kijelölt Szolnokra Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, aki azonnal eligazítást tartott, és kiadta a november 4-i támadás parancsát.

Az ország nem örülhetett gondtalanul a kivívott győzelemnek. Miközben a helyzet normalizálódásáról érkeztek hírek, ugyanakkor a feszült várakozásról, egy esetleges újabb támadás elhárítására hozott intézkedésekről is. A munkástanácsok sorra a munka november 5-i, hétfői felvétele mellett döntöttek, több helyütt már 3-án, szombaton megkezdték a munkát, hogy hétfőn annál nagyobb kapacitással induljon be a termelés. Szerte az országban alakultak a helyi pártszervezetek; leggyorsabban a volt koalíciós pártok szerveződtek újjá, de mellettük számos más, összesen több mint húsz politikai párt jött létre, azonban ezek közül komoly politikai reményekkel egyedül a kereszténydemokraták rendelkeztek.

Ugyanakkor a forradalmi tanácsok a nemzetőr alakulatokkal és a honvédséggel együttműködve hozzákezdtek az egyre inkább fenyegető szovjet támadással szembeni védelem megszervezéséhez, kiépítéséhez. Több településen részleges mozgósítást rendeltek el, megszervezték a szovjet csapatok figyelését, a városba bevezető utak ellenőrzését, kötözőhelyeket állítottak föl. Az országra egyszerre volt jellemző a győzelmet követő megkönnyebbülés, a véráldozattal kiharcolt, szebb jövőbe vetett hit, és a szovjet fenyegetés keltette aggodalom. 

Ezen a napon az újjáalakult pártok követeléseinek megfelelően újjáalakították a kabinetet, amelybe már nem Nagy Imre hívott koalíciós politikusokat, hanem azokat valóban pártjaik delegálták. Ekkor került be a kormányba a kisgazda B. Szabó István, a parasztpárt képviseletében Bibó István és Farkas Ferenc, valamint a szociáldemokrata miniszterek: Fischer József és Kelemen Gyula. Az új honvédelmi miniszter Maléter Pál lett, akit vezérőrnaggyá léptettek elő. Erdei Ferenc kivételével a kormány többi tagja (Kádár János, Kéthly Anna, Kovács Béla, Losonczy Géza, és Tildy Zoltán) hivatalában maradt.

A belső rend megerősítése után Nagy Imre a külső veszély elhárítására összpontosította erejét. Az új kormány felállásán túl egyetlen jelentős lépés történt a hazai helyzet biztosítására, de ez is a külföldhöz kapcsolódott: a miniszterelnök a lengyel követet kérte föl, hogy próbáljon meg Wyszynski bíboroson keresztül befolyást gyakorolni Mindszentyre, nehogy estére tervezett rádióbeszédével megtörje a kialakult társadalmi békét, nehogy új feszültségeket keltsen.

A kormány célja kettős volt ezen a napon. A nemzetközi sajtótájékoztató révén megnyugtatni kívánták a világot, elsősorban a Szovjetuniót, azt erősítve, hogy Magyarországon szó sincs ellenforradalomról, a kormány egységesen kiáll az 1945 után bekövetkezett alapvető társadalmi változások, a földreform és az államosítások mellett, vagyis olyan új rend alakult ki, ami elfogadható Moszkva számára. Másfelől a lengyel és román diplomatákat kérték föl közvetítésre, igyekezzenek közbenjárni, hogy a Szovjetunió ne forduljon fegyverrel Magyarország ellen.

Hiába. Az október 31-i döntésnek megfelelően Hruscsov először megszerezte Gomulka jóváhagyását, majd Bukarestben egy rövid megbeszélésen tájékoztatta a magyar ügy szempontjából kevésbé fontos csatlós országok pártvezetőit. November 2-ról 3-ára virradó éjszaka Brioni szigetén került sor titkos találkozóra a JKSZ vezetőjével, Titóval. Hruscsov előzetes aggodalmával szemben Tito nem gördített akadályt a tervezett szovjet akció elé, sőt fölajánlotta segítségét, megígérve, hogy a megfelelő időben semlegesíteni fogja Nagy Imrét és csoportját, fölajánlva nekik, hogy meneküljenek a budapesti jugoszláv követségre, és ráveszi Nagyot a lemondásra. Végül a Titóval folytatott megbeszélésen dőlt el, hogy a megalakítandó ellenkormány vezetője nem a szovjetek által inkább támogatott Münnich Ferenc, hanem Kádár János lesz.

Kádárék november 2-án érkeztek meg Moszkvába, ahol azonnal részt vettek az SZKP Elnökségének ülésén.  Kádár, ha óvatosan is, de inkább a békés megoldás, a fennálló kormány és annak intézkedései mellett szólt. Ennek a későbbiek ismeretében különleges ténynek több magyarázata lehetséges. Egyrészt Hruscsov távollétében Kádár nem tudhatta biztosan, mennyire egységes az SZKP Elnöksége a döntésben. Másrészt Kádár már az október 28-i fordulatot megelőzően is többször kifejtette, milyen veszélyeket rejt magában a felkelés fegyveres leverése, amennyiben ez nem párosul a feltétlenül szükséges politikai reformokkal. Látta – és jól látta –, hogy a megmozdulás (kizárólag szovjet erővel történő) elfojtása lehetetlen helyzetet teremt a politikai kibontakozás számára, vagyis a katonai győzelem lehetetlenné teszi a válság okainak elhárítását, az igazi rendezést. A felállítandó kormány csak a szovjetek bábja lenne, ez a szerep pedig nem tűnt számára vonzónak. Hruscsov visszaérkeztéig nem tudhatta, hogy mi a népi demokráciák vezetőinek álláspontja az ügyben, a szovjeteken kívül részt vennének-e más erők is a megszállásban (hiszen egy esetleges román részvétel, amit azok fel is ajánlottak, még tovább nehezítené az új hatalom helyzetét), és mi az álláspontja a lengyel és a jugoszláv vezetésnek. Végül nem láthatta biztosan, meddig kívánnak elmenni a szovjetek a visszarendezésben, nem látott garanciát arra, hogy Rákosiék nem térnek vissza a hatalomba. Márpedig visszatérésük azt eredményezte volna, hogy nemcsak a párt reformereivel, hanem keményvonalasaival is meg kell küzdenie, miközben szemben áll vele az egész ország, ebben a helyzetben pedig elkerülhetetlen lett volna bukása.

Míg Kádár és szovjet stábja Moszkvában a döntést követően az utazásra készült, a Kossuth Rádióban elhangzott Mindszenty bíboros beszéde.  Az érsek ugyan nem bontott zászlót a Nagy Imre vezette kormány ellen, de azt a „bukott rendszer örököseinek” nevezte, fellépett a katolikus egyház „intézményeinek és társulatainak” visszaadásáért, de nem igényelte vissza egyértelműen az egyháztól 1945-ben elvett földbirtokot. A beszéd sokkal higgadtabb volt, mint sokan várták, annak hangsúlyai, a bíboros politikai fellépése mégis egy, a kormánnyal szemben kibontakozó, új központ létrejöttének lehetőségét teremtette meg.

A november 2-i kezdeményezéseket követően általánossá vált a munkástanácsok határozata a sztrájk beszüntetéséről, ehhez támogatólag csatlakoztak a fegyveres csoportok, politikai pártok képviselői. A fegyveres harc vége, a munka országos felvétele pedig egyértelműen bizonyította, hogy a kormány újra ura a helyzetnek, Magyarország nem válsággóc, semmiféle külső beavatkozásra nincs szükség. Számos helyen már e napon megkezdődött vagy be is fejeződött a forradalom idején letartóztatottak vagy védőőrizetbe vettek ügyének felülvizsgálata. Azokat, akiket ártatlannak találtak, szabadon engedték, a többieket pedig a rendőrség fogdáiban helyezték el.

NOVEMBER 2.

A Nap kel: 6 óra 28 perckor, nyugszik: 16 óra 25 perckor. 
A Hold kel:8 óra 41 perckor, nyugszik: 18 óra 25 perckor.

ÜNNEP:

HALOTTAK NAPJA - Ezen a napon az elhunytakra emlékeznek. Az ünnep mára túlnőtt az egyházi kereteken, e napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.
    
NÉVNAPOK: Achilles, Aténa, Bató, Bogdán, Rátold, Tóbiás, Tódor, Viktor, Viktorina
Katolikus naptár: Armaghi Szent Malakiás püspök ünnepe, Achilles és Tóbiás
Református naptár: Achilles
Evangélikus naptár: Achilles, Tóbiás
Zsidó naptár: hesván hónap 1. napja

NOVEMBER 2-ÁN SZÜLETETT:

1946. INZELT GYÖRGY Széchenyi díjas kémikus, elektrokémikus (70 éves)
1966. NAGY GÁBOR GYÖRGY Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész (50 éves)

NOVEMBER 2-ÁN HALT MEG:

1976. SZILÁGYI DOMOKOS romániai magyar költő (40 éve)
2001. RÉBER LÁSZLÓ kétszeres Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, könyvillusztrátor (15 éve)

IDŐJÁRÁS

Kezdetben fátyolfelhős lesz az ég, majd megvastagszik a felhőzet, és délelőtt az északnyugati határvidéken elvétve, délután főként a Dunántúlon és délen elszórtan várható eső, záporeső. A szél egyre többfelé északnyugatira, nyugatira fordul, és sok helyen megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 17 fok között alakul. Késő estére 5 és 11 fok közé csökken a hőmérséklet.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/31438/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?