179 éve született az egyik leghíresebb betyár – november 12., szombat

1837. november 12-én, a Bükkben található Mónosbélen született Vidróczki Márton, a magyar betyárvilág egyik leghíresebb alakja, akit mátrai viselt dolgainak köszönhetően őrzött meg a nép emlékezete. A kondáslegény a katonai szolgálat helyett választotta a betyárok kalandos életformáját, ennek révén pedig később a hazai mondavilág mitikus hősévé vált, aki – állítólag – rablásaival a szegényeket gyámolította, megvédte az elesetteket a hatóságok túlkapásaitól, közben pedig gondtalan mulatozással és a női szívek meghódításával töltötte napjait.

A híres betyár pályafutását a szülőfaluja közelében fekvő Bélapátfalván kezdte meg, ahol a források tanúsága szerint kondásbojtárként dolgozott, édesapja Vidróczki András pedig a káptalan juhásza volt. Bár a későbbi évtizedekben keletkezett legendák egy része arról mesél, hogy a fiatalember egy be nem teljesült szerelem, előkelő, ámde törvénytelen származása, esetleg a feljebbvalójától kapott gyakori verések miatt választotta a törvényen kívül életet – a betyárvilágban egyébként mindegyikre akadt példa –, Vidróczki feltehetően félresiklott katonai szolgálata következtében jutott a rengetegbe. 

A fiatalembert 1859-ben sorozták be katonának az Egerben állomásozó Wasa-ezredbe, ahol trombitajátéka nyomán hamarosan a kürtösök közé léphetett elő. A szilaj, katonai fegyelmet nehezen tűrő legény aztán rövid időn belül összekülönbözött egy osztrák tiszttel – állítólag a konfliktus alapja az volt, hogy egy alkalommal a Kossuth-nótát játszotta –, a vita hevében pedig megütötte felettesét, amiért hadbíróság elé került. Vidróczkit Komáromban 12 éves várfogságra ítélték, a vakmerő fiatalember azonban sikeres szökést hajtott végre: a hagyomány szerint ártalmatlanná tette őrét, majd a katona ruhájában a vár fokáról a Dunába vetette magát. Ezzel Vidróczki Márton – sok szempontból kényszerből – a betyárok sorába került.

A legény egy dereglyén Pestre, majd onnan szülőföldjére jutott, ahol – katonaszökevényként – hamarosan rablóbandát gyűjtött maga köré. Vidróczki a következő években az ország más vidékeiről ismert betyárokhoz hasonlóan élt: csapatát a rablások során szerzett zsákmányok révén tartotta össze – figyelemre méltó, hogy a néphagyomány szerint az ő kezéhez nem tapadt vér –, miközben részesedés, vagy fenyegetés révén a környék fogadósait is befolyása alá vonta. Természetesen a rablóvezér jóképű legényként maradt fenn a népi emlékezetben, aki, miközben cimboráival a vidéket járta, a csendőröket leckéztette, vagy épp a környező csárdákban mulatozott, egyre-másra hódította meg a női szíveket. 

Bár Vidróczkit – más betyárokhoz, például Rózsa Sándorhoz hasonlóan – a legenda szerint nem fogta a golyó, gondtalan napjai 1863 során mégis véget értek, ugyanis Verpeléten a hatóságok kézre kerítették őt. Az ekkor már komoly hírnévnek örvendő férfit hamarosan ismét bíróság elé állították, és a hozzá hasonló törvényen kívüliek gyakori „célállomására”, Theresienstadtba küldték – összesen 27 esztendőre. Vidróczki mintegy 8 évet töltött a birodalom egyik leghírhedtebb börtönében, majd 1871-ben – ugyanazzal a módszerrel, mint Komáromban – innen is kereket oldott

Az országos szinten körözött bandita ekkor a biztonság kedvéért már nem a Bükkbe, hanem a Mátrába tért vissza. Érdekes, hogy Vidróczki utóbb mindössze másfél-két évet töltött itt, ennek ellenére a róla szóló népdalok elsősorban ehhez a vidékhez kapcsolják személyét. A betyárvezér második szökése után rövidesen újabb bandát szervezett, ám a jelek szerint azt már nem tudta annyira szilárdan kézben tartani, mint előző társaságát: egyik riválisa – a hagyomány szerint Pásztor Pista – ugyanis 1873. február 8-án Tiribesen – mások szerint Mátraverebélyen – párbajra hívta, és meggyilkolta őt. Vidróczkit halála után Egerbe vitték, és a Rókus temetőben, névtelen sírban helyezték végső nyugalomra, emléke azonban mindmáig elevenen él a Mátra és a Bükk vidékén.

NOVEMBER 12.

Fontosabb események

  • 1796 – Királyi helytartó nádorrá választják József főherceget, II. Lipót magyar király 7. fiát.
  • 1836 – Megalakul a Kisfaludy Társaság.
  • 1846 – Megalakul a Konzervatív Párt, melynek programját Dessewffy Emil és Szécsen Antal vezetésével fogalmazzák meg.
  • 1921 – Befejeződnek Washingtonban a haditengerészeti leszerelési tárgyalások, az Amerika, Nagy-Britannia és Japán, Franciaország és Olaszország haditengerészetének egymáshoz viszonyított arányát állapítják meg. (könnyű hadihajókra és tengeralattjárókra az egyezmény nem vonatkozik)
  • 1956 – Marokkó, Szudán és Tunézia az ENSZ tagja lesz.
  • 1956 – A Kádár-kormány az ENSZ Magyarországgal kapcsolatos határozatait az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősíti.
  • 1986 – A monori találkozón is részt vevő írók levélben kérik az MSZMP KB-től a Tiszatáj című folyóirat újraengedélyezését.

Születések

  • 1726 – Radics Antal bölcseleti doktor, jezsuita matematikatanár, tankönyvíró († 1773).
  • 1746 – Jacques Charles francia fizikus, matematikus, feltaláló a „Charles-törvény” leírója († 1823)
  • 1866 – Szun Jat-szen (孫逸仙), kínai forradalmi politikai vezető, a Kuomintang alapítója, 1912-től a Kínai Köztársaság első elnöke († 1925)
  • 1916 – Paul Emery brit autóversenyző († 1993)
  • 1961 – Nadia Comăneci román tornásznő, olimpiai- és világbajnok

Halálozások

  • 1891 – Divald Adolf magyar erdész és szakíró, az MTA levelező tagja (* 1828)
  • 1916 – Percival Lowell amerikai csillagász, matematikus (* 1855).
  • 1951 – Gombaszögi Ella magyar színésznő (* 1898)
  • 1966 – Don Branson (Donald Branson) amerikai autóversenyző (* 1920)
  • 1976 – Wanié András olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, sportvezető (* 1911)

IDŐJÁRÁS

Reggelre az Észak-Alföldön is megnövekszik a felhőzet, és mindenütt túlnyomóan borult lesz az ég, majd csak este a Nyugat-Dunántúlon kezdődik el a felhőzet felszakadozása. Országszerte várható eső, zápor, ami előbb a dunántúli hegyekben, este a Dunántúl alacsonyabb részein és északkeleten is havas esőbe, havazásba vált át. A Dunántúlon és a középső országrészben több helyen 20-30 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék valószínű. Késő estig síkvidéken összefüggő -bizonytalan vastagságú- hórétegre a legnagyobb esély a Dunántúl nyugati felén van, ugyanakkor a magasabban fekvő dunántúli területeken jelentős hótakaró is létrejöhet. Az északi, északkeleti szél többfelé megerősödik, a Dunántúlon és északkeleten viharos széllökések is lehetnek. Ez a Dunántúl magasabban fekvő részein és az Alpokalján hófúvást okozhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +6 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 9 fok között alakul, a Dunántúl nyugati részén lesz a leghidegebb.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/31641/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?