A magyar rádiózás napja – december 1., csütörtök

1925. december 1-jén megkezdődött a Magyar Rádió rendszeres műsorsugárzása. A hazai rádióműsor-sugárzás előzménye, a vezetékes telefonhálózatra épülő telefonhírmondó, a Beszélő Újság, Puskás Tivadar találmánya 1893-tól működött. A Magyar Rádió első, kísérleti műsorát 1924. március 15-én sugározták középhullámon egy 250 watt teljesítményű adóval, a rendszeres műsorszórás 1925. december 1-jén délután 5 órakor a Rákóczi út 22-ben ünnepélyes keretek között indult meg. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A rádió első elnöke Kozma Miklós - egyben a Magyar Távirati Iroda elnöke – volt.

Az egész ország területén hallható adás sugárzásához szükségessé vált egy nagy teljesítményű adó felépítése,helyszínnek Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részét választották, és a 20 kW-os adót 1928 áprilisában helyezték üzembe. 1928 októberében Budapesten felavatták a Magyar Rádió székházát az akkori Főherceg Sándor (1931-től Sándor, 1940 óta Bródy Sándor) utcában. A rádió-előfizetők száma viharos gyorsasággal nőtt, 1933-ra meghaladta a háromszázezret, ezért újabb fejlesztés vált szükségessé.

1933 végén adták át a 120 kW-os lakihegyi nagyadót, amely akkor Európa egyik legmagasabb építménye volt a maga 305 méterével. Ez sugározta a Budapest I-et, a régi pedig az újonnan megindított második adást, a Budapest II-t. A vidéki átjátszóállomások is kiépültek, 1932-ben a magyaróvári, miskolci és nyíregyházi, 1933-ban a pécsi reléállomást adták át, amivel országos szinten is megvalósult a műsorszórás.

1939 őszén beindították az olcsó néprádió-akciót, amely az egész ország területén biztosította a Budapest I. és Budapest II. vételét, így a negyvenes évek elejére megugrott az előfizetők száma, amely 1941-ben már elérte a 600 ezret.

A második világháború eseményei a Rádiót sem kímélték: 1944 novemberében megsemmisült a miskolci és a nyíregyházi adó, november 30-án a visszavonuló német alakulatok felrobbantották a lakihegyi adót. Ezt követően Mosonmagyaróvárról sugároztak műsort.
1945 januárjában a szovjet parancsnokság engedélyével megkezdődött a magyar rádiózás újjászervezése. A Budapesti Nemzeti Bizottság Ortutay Gyulát bízta meg a feladattal. Január végén megindult a romeltakarítás az ostrom alatt tönkrement stúdiókban és Lakihegyen. Márciusban már zenekar próbált a kettes stúdióban, áprilisban lemezre vették az új szünetjel zenéjét, a "Te vagy a legény, Tyukodi pajtás" kezdetű kuruc ének dallamát. Ekkor már sikerült üzembe helyezni azt a 0,5 kW-os Telefunken adót, amely még 1925-ben működött Csepelen. 1945. május 1-jén ezen az adón és hét utcai hangszórón ismét megszólalt a rádió. Az első gazdasági és háztartási előadások változatos és praktikus témákkal foglalkoztak: hogyan készíthető tökből húsleves, hogyan lehet két rongyos lepedőből vagy három használt ingből egy újat varrni, megmaradt gyertyacsonkból új gyertyát önteni.

1945. június 1-jén a világháború utáni újjászervezés során a szervezetet a Magyar Távirati Irodával együtt integrálták a Magyar Központi Híradó Rt.-be, amelyet 1949. augusztus 19-én államosítottak. 1949. február 1-jén a "Budapest I" felvette a Kossuth, a "Budapest II" a Petőfi nevet. 1950 márciusában az MTI-től különválasztva létrejött a Magyar Rádióhivatal (MRH).
1953-ban megalakult a Magyar Televízió Vállalat, és 1957 augusztusától a két intézmény Magyar Rádió és Televízió Vállalat (MRTV) néven működött tovább egészen 1974 októberéig, amikor különvált a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV).

1996. augusztus 1-jén a médiatörvény értelmében megalakult a Magyar Rádió Rt., amelynek neve 2006-ban módosult Magyar Rádió Zrt.-re. A 2010-ben elfogadott médiatörvény alapján 2011. január 1-től A Duna TV Zrt., a Magyar Rádió Zrt., az MTI Zrt. és a Magyar Televízió munkavállalói állománya jelentős részének munkáltatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap lett. 2015 július 1-jével a Magyar Rádió Zrt a Duna Média Zrt része lett.

DECEMBER 1.

Események

  • 1906
    • Budapesten megnyílik a Szépművészeti Múzeum.
    • Párizsban megnyílik a világ első mozija (Cinema Omnia Pathe)
  • 1916 – Ferenc József bécsi temetéséről a hazautazókat szállító gyorsvonat herceghalomnál összeütközik egy személyvonattal. A 71 halálos áldozatot követelő baleset a legnagyobb magyar vasúti katasztrófa.
  • 1931 – Szovjetunióban visszatérnek a Szovjet forradalmi naptárról a Gergely-naptárra.
  • 1946 – Megjelenik az „Élet és Tudomány” c. folyóirat első száma Szent-Györgyi Albert beköszöntőjével.
  • 1956
    • „Nemzetőr” c. emigráns folyóirat megalapítása.
    • Mary Quant, brit divattervező bemutatja az első miniszoknyát.
  • 1971 – John Lennon és Yoko Ono lemeze, a Happy Xmas (War is Over) megjelenik Amerikában
  • 1976 – Angola az Az ENSZ tagja lesz.
  • 1991 – Ukrajna lakossága döntő többséggel a Szovjetuniótól való elszakadás mellett dönt.
  • 2006 – Az ukrán parlament leváltja a Juscsenko-párti kül- és belügyminisztert, majd hónapokon át akadályozza új vezetők kinevezését.

Születések

  • 1081 – VI. Lajos francia király († 1137)
  • 1761 – Marie Tussaud (szül. Marie Grosholtz), elzászi származású francia viaszöntőnő, a londoni Madame Tussauds Panoptikum alapítója († 1850)
  • 1801 – Ann Preston amerikai kvéker orvosnő, egyetemi tanár, politikus († 1872)
  • 1866 – Széchényi Dénes diplomata († 1934)
  • 1896 – Georgij Konsztantyinovics Zsukov marsall, szovjet katonai vezető, második világháborús hadvezér, honvédelmi miniszter († 1974)
  • 1936 – Müller Péter József Attila-díjas magyar író, dramaturg, forgatókönyvíró
  • 1951 – Jaco Pastorius amerikai jazz basszusgitáros, zeneszerző († 1987)

Halálozások

  • 1521 – X. Leó pápa (* 1475)
  • 1771 – Grassalkovich Antal királyi személynök, kamaraelnök, Mária Terézia királynő bizalmasa (* 1694)
  • 1836 – Bajza József Ignác magyar kanonok, szlovák író (* 1755)
  • 1866 – Sir George Everest brit földmérő, ő fejezte be India geodéziai háromszögelését (* 1790)
  • 1906 – Szini Péter magyar író, állami tanító (* 1860)
  • 1916 – Thallóczy Lajos magyar történész (* 1856)
  • 1916 – Boldog Charles de Foucauld francia katolikus pap, szerzetes, hittérítő, mártír (* 1858)
  • 2001 – Danilo Donati kétszeres Oscar-díjas olasz díszlet- és jelmeztervező, művészeti vezető (* 1926)
  • 2001 – Gáspár Rezső magyar fizikus (* 1921)
  • 2006 – Claude Jade francia színésznő (* 1948)

IDŐJÁRÁS

Általában erősen felhős vagy borult lesz az ég, csupán késő délutántól délnyugaton kezdhet szakadozni a felhőzet. Elszórtan várható csapadék: eleinte még hószállingózásra, gyenge havazásra, esetleg havas esőre, esőre számíthatunk, majd egy szünetet követően napközben már inkább gyenge eső, az északkeleti határ közelében havas eső, esetleg hó valószínű. A délnyugati tájak kivételével többfelé megerősödik a nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet kora délután 2 és 8 fok között valószínű, északkeleten várható a hidegebb idő. Késő estére általában -2 és +5 fok közé hűl le a levegő, az alacsonyabb értékek délnyugaton valószínűek.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/32182/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?