A nap, amikor Japán lecsapott Pearl Harborra – december 7., szerda

1941. december 7-én, egy békésnek tűnő vasárnap reggel 7 óra 49 perckor 183 japán repülőgép támadást intézett a csendes-óceáni amerikai flotta Pearl Harbor-i támaszpontja ellen, őket nem sokkal később egy második hullám követte. A "gyalázat napja" után Franklin D. Roosevelt elnök hadat üzent Japánnak, ezzel a második világháború kiterjedt a Csendes-óceán térségére is.

A nyersanyagokban szűkölködő, de dinamikusan fejlődő Japán 1931-ben Mandzsúriát, 1937-ben Kínát rohanta le, majd Délkelet-Ázsiában folytatta a terjeszkedést. Tokió 1940-ben háromhatalmi szövetségre lépett a fasiszta Berlinnel és Rómával, 1941-ben a Szovjetunióval kötött semlegességi megállapodást. 
Az Egyesült Államokat aggasztotta az erőegyensúly felborulása a térségben, ezért 1941 elején elrettentő célzattal Hawaiira helyezte át a csendes-óceáni flotta fő bázisát, majd a japán ipar és a haditengerészet működését alapjában fenyegető olajembargót léptetett életbe. Mivel a diplomáciai tárgyalások kilátástalan huzakodásba torkollottak, Tokió választási lehetősége a megegyezésre vagy támadásra egyszerűsödött, és december elején a megelőző csapás mellett döntött. A legfontosabb cél az amerikai flotta meggyengítése volt, továbbá időt nyerni a japán pozíciók konszolidálására, nem utolsósorban pedig meggyengíteni az amerikai morált. 
A Nagumo tengernagy parancsnoksága alatt álló hat repülőgép-anyahajó és 17 csatahajó - a felfedezést elkerülendő - különböző útvonalakon, rádiócsend mellett tette meg a több ezer kilométeres utat a találkozási pontig. A hadműveletet a legapróbb részetekig kidolgozták, figyelembe véve az amerikai riasztórendszer működését, az amerikai hajók elhelyezkedését is. A támadást azért időzítették hétvégére, mert ilyenkor lazul a fegyelem, ráadásul minden hajó visszatér a bázisra.
Az amerikai hadvezetés figyelmen kívül hagyott minden veszélyre utaló jelet: a flotta főparancsnoka a támadás idején golfozni volt, az a tiszt, aki egy radarállomáson a bázis felé tartó azonosítatlan jeleket észlelt, egyszerűen nem hitte el, hogy azok japán repülők lehetnek. Az elbizakodottságért komoly árat kellett fizetni, a merész és kockázatos tokiói terv sikerrel járt. A japán repülők első, majd második hullámának csapásai következtében minden amerikai csatahajót találat ért, hullámsírba küldtek hét hadihajót, súlyosan megrongáltak további tízet, elpusztítottak 300 repülőgépet, a kikötőben 2400 amerikai halottat és 1300 sebesültet számoltak össze. 
A megzavarodott amerikaiak a zűrzavarban öt saját repülőgépüket is lelőtték, a támadók alig 29 repülőgépet és 64 embert vesztettek. Nagumo nem aknázta ki a sikert egy harmadik támadással, így Pearl Harbor infrastruktúrája épen maradt, az amerikaiak azonnal hozzáláthattak a megrongálódott hajók kijavításához. Miután azonban az amerikai flotta elvesztette ütőképességét, 1941. december 7-ét követően a japán hadműveletek hosszabb ideig zavartalanul folyhattak a térségben. Az amerikaiak csak 1942 nyarán, a Midway-szigeteknél tudtak revansot venni. 
A mai napig folyik a vita arról, vajon Roosevelt elnök tudott-e a rajtaütés tervéről (az nem volt kétséges senki számára, hogy Japán támadni fog, csak azt nem volt ismert, hogy hol és mikor.) Az elterjedt vélekedés szerint igen, de nem tett semmit, hogy egységes országot vihessen a háborúba. Az igazság vélhetően soha nem fog kiderülni.

DECEMBER 7.

Névnapok: Ambrus, Agaton, Amarant, Amaranta, Ambos, Ambró, Ambrózia, Amrita, Ángyán, Ányos, Szabin

Események

  • 1836 – Martin Van Burent az Egyesült Államok 8. elnökévé választják.
  • 1916 – David Lloyd George-ot kinevezik Nagy-Britannia miniszterelnökévé.
  • 1916 – Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.
  • 1926 – Az Electrolux szabadalmaztatja a gázzal működő hűtőszekrényt.
  • 1941 – Japán repülőgépekkel megtámadja az Egyesült Államok Pearl Harbor-i haditengerészeti támaszpontját, megsemmisíti az amerikai flotta jelentős részét. Magyarország hadat üzen Nagy Britanniának.
  • 1981 – Spanyolország a NATO tagja lesz.

Születések

  • 1776 – Lacsny Miklós mezőgazdász, országgyűlési követ, az első két magyarországi cukorgyár alapítója († 1857)
  • 1791 – Novák Ferenc magyarországi szlovén pap, író, népdalgyűjtő († 1836)
  • 1876 – Willa Cather amerikai írónő († 1947)
  • 1886 – Móricz Miklós magyar újságíró, szerkesztő, statisztikus, közíró, nyomdaipari újító és feltaláló, Móricz Zsigmond öccse († 1966).
  • 1901 – Kántor Andor Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész († 1990)
  • 1951 – Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő

Halálozások

  • 1856 – Birányi István magyar író (* 1815 körül)
  • 1906 – Élie Ducommun, svájci író, szerkesztő, fordító, békeaktívista, aki 1902-ben Charles-Albert Gobat-val együtt Nobel-békedíjat kapott (* 1833).

IDŐJÁRÁS

A ködfoltok fokozatosan zsugorodnak, több-kevesebb napsütés szinte mindenütt valószínű. Felhősebb körzetek a keleti és középső országrészben lehetnek. Eleinte néhol hószállingózás előfordulhat. Mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 5 fok között várható. Késő estére -6, -1 fokra hűl le a levegő.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/32348/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?