23 éve hunyt el Antall József miniszterelnök – december 12., hétfő

Antall József 1932. április 8.-án született Budapesten, kisnemesi családban. Antall Lajos, a miniszterelnök nagyapja korán árván maradt, ezért mészárossegéd is volt, de szívós munkával helyreállította ősei gazdaságát a Veszprém megyei Orosziban. Idősebb Antall József (1896-1974), a miniszterelnök édesapja így már jogi tanulmányokat folytathatott.

Az idősebb Antall József főleg szociális kérdésekkel foglalkozott több minisztériumban is, a nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás. 1931-ben alapító tagja lett a legnagyobb ellenzéki pártnak, a Független Kisgazdapártnak. Ennek ellenére tovább dolgozhatott az államgépezetben. Teleki Pál miniszterelnök bízta meg kormánybiztosként (1939-1944) a menekültügyek intézésével, belügyminiszteri tanácsosként nemcsak az erdélyi, a lengyel, a francia, a brit, az orosz, az olasz, a zsidó stb. menekültek és szökött hadifoglyok, a kibombázott német gyermekek ellátását irányította, hanem támogatta a lengyel honi hadsereg katonáit, segítette a szövetségesek támaszpontjaira való megszöktetésüket. A lengyel menekültek számára felállítatta a balatonboglári lengyel gimnáziumot. A német megszállás után idősebb Antall József azonnal lemondott, majd közismert ellenzékisége miatt a Gestapo letartóztatta és csak a Lakatos-kormány alatt került szabadlábra. A háborút követően államtitkár, majd miniszter lett Dálnoki Miklós Béla ideiglenes kormányában és a későbbi kisgazda vezetésű kormányokban egészen 1946-ig.

Korábbi munkássága alapján 1946-ban idősebb Antall József a Magyar Vöröskereszt elnöke lett. A növekvő kommunista befolyás miatt kénytelen volt lemondani és visszavonultan élt Orosziban és csak családi körben politizált.

A miniszterelnök, ifjabb Antall József édesanyja Szűcs Irén, falusi tanító lánya volt. Az ő családjában is volt politikus, apja, Szűcs István helyettes államtitkári pozíciót töltött  be.

Tanulóévek

Az ifjú Antall, a későbbi miniszterelnök az elemi után a budapesti Piarista Gimnáziumba került. 1942 és 1950 között járt ide. Az iskola történelemtanárának, Gál Istvánnak tudható be, hogy a természettudományos érdeklődésű fiatal a történelem felé fordult és ő lesz az iskolai önképzőkör vezetője. Tizenhat éves korában dönti el, hogy publicista és politikus lesz, és ezen a kommunista hatalomátvétel sem változtat.

A gimnázium után az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom-történelem-levéltár szakos hallgatója lesz. Diplomamunkáját egy, a korban nem sokra becsült témából, Eötvös József politikájáról írta. A nappali szakos tanári diploma mellett kiegészítő szakon megszerzi a könyvtárosi és muzeológusi diplomát is, majd a doktori címet.

A forradalomban

A diploma megszerzése után Antall József rövid ideig a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. Tanári pályáját az Eötvös Gimnáziumban kezdi 1955-ben. 1956. október 23-án a tüntetésen, az Országház és a Rádió körüli eseményekben diákjait vezetve maga is részt vesz. Az Eötvös Gimnázium a Forradalmi bizottsága élére választja.

A 24 éves Antall József részt vesz a Keresztény Ifjú Szövetség megalakításában és a Független Kisgazdapárt újjászervezésében. Vezetésével a fiatalok egy csoportja birtokba veszi a párt számára a kommunista diktatúra alatt a Szovjet-Magyar Baráti Társaság székházává alakított volt kisgazdaközpontot a Semmelweis utcában és megszervezi ennek védelmét.

A forradalom leverése után Kovács Béla, a Kisgazdapárt szellemi vezetője is náluk lakik, így ez lesz a kisgazda tanácskozások színtere. Kádár Jánostól felkérés érkezik egy esetleges koalíciós kormányban történő kisgazda részvételre, amire a pártvezetőség megbízásából Antall József írja meg a választ A Független Kisgazdapárt tervezete a politikai kibontakoztatás biztosítására címmel. Ebben határozottan leszögezi a feltételeket az ÁVH kivonását, a szovjet kivonulást és a többpárti választásokat. A karhatalmisták válaszul többször őrizetbe veszik. Közben folytatta a tanítást az Eötvös Gimnáziumban, de - mivel osztálya túlzottan kötődik hozzá és az általa képviselt eszmékhez - hamarosan eltávolítják onnan.

1957-ben a Toldy Gimnáziumba kerül, ahol pár hónap alatt szintén maga köré gyűjti a fiatalokat. Keserűen jegyzi meg az egyik besúgó, hogy az általa vezetett történelem szakkörnek több tagja van, mint a helyi KISZ szervezetnek. 1957. október 23-án néma tüntetést tartanak a forradalom emlékére. 1959-ben politikai magatartása miatt eltiltották a pedagógusi pálya gyakorlásától.

Ellenzéki értelmiségként a Kádár-rendszerben

A tanári állásból történő elparancsolás után Antall József két évig könyvtárosként dolgozik. Tudományos pályáját egy váratlan lehetőség indítja el. 1963-ban õ írja meg a Magyar Életrajzi Lexikonba nyolcvan orvos életrajzát. Rájött, hogy a gyógyítás története az a fontos tudományos téma, amelyet még sem az orvosok, sem a történészek nem kutattak megfelelő részletességgel és lehetőséget nyújt a politikai befolyástól mentes munkára. Az 1964-ben megnyíló Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár, először tudományos kutatónak hívja, de még ugyanabban az évben igazgatóhelyettessé nevezik ki és döntő érdemeket szerez a múzeum megszervezésében. 1968-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett, és miután 1974-ben megkapta nyugati országokba is érvényes útlevelét, főleg német nyelvterületen rendszeresen tartott előadásokat.

Több száz orvostörténeti témájú tanulmánya és könyve mellett továbbra is szenvedélyesen foglalkozott a politikával és a XIX. századi magyar nemzeti liberalizmussal. 1974-ben megbízott főigazgatója, majd 1984-ben főigazgatója lett az Orvostörténeti Múzeumnak. Számos hazai és nemzetközi kitüntetés birtokosa volt, amelyek közül a legmagasabb rangú az 1982-ben elnyert Munka Érdemrend arany fokozata volt. Ebben az évben választotta elnökévé a Magyar Orvostörténeti Társaság. Az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztőjeként is dolgozott. A témában írt legfontosabb műve: Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei 1981-ben jelent meg először.

Visszatérés a politikába

A rendszerváltozás idején stabil politikai nézetrendszerrel és kialakult elképzelésekkel rendelkezett Antall József, és ehhez kereste azt a politikai jobbközép formációt, amelyhez nézetrendszere a legközelebb állt. 1988 elején kapcsolódik be az ellenzéki mozgalomba: megalakítja – többek között Göncz Árpáddal együtt – az Emberi Jogok Magyar Ligája Párizsi Szervezetének Budapesti Tagozatát.

A Magyar Demokrata Fórum rendezvényein 1988 elejétől vett részt, beleértve a tüntetéseket is (1987-ben, az első lakitelki találkozó idején nem tartózkodott itthon). A második lakitelki találkozón, 1988 szeptemberében lett a szervezetté alakult MDF alapító tagja. A demokratikus pártkeretek kialakulásáig részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésének előkészítésében is, felkérték a főtitkári tisztség elvállalására. Hasonlóan felajánlotta a főtitkári tisztséget az 1989 tavaszán újjászervezett Kereszténydemokrata Néppárt is.

Más pártba nem lépett be, csak az MDF-be. Az MDF I. országos gyűlésén, ahol a bevezető politikai előadást tartotta – nem fogadta el az elnökségi tagságot, így az EKA ülésein, illetve az 1989. június 13. és szeptember 18. közötti tárgyalásokon párttisztség nélkül volt az MDF egyik fődelegátusa. 1988-tól állandó meghívott tagja volt az elnökségnek és a választmánynak. (Egyébként tagja volt a kerekasztal-tárgyalások másik résztvevőjének, a Bajcsy-Zsilinszky Társaságnak is, amelynek elnöki tisztségére is felkérték.) Párttisztséget csak akkor vállalt, amikor a tárgyalások sikeres befejezése után sor került az MDF II. országos gyűlésére, ahol elnökké választották.

Csoóri Sándor hívására ezután vesz részt a Magyar Demokrata Fórum előadásain és 1988 szeptemberében jelen van a szervezet hivatalos megalakulásánál és megfigyelőként részt vesz az ideiglenes elnökség munkájában.

A miniszterelnök

Antall Józsefet 1989. október 21-én választották meg a küldöttek az MDF elnökévé. Ezzel egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. A kampányidőszakban óriási munkát végzett, aminek köszönhetően az MDF egységes arculatú. a 1990. április 8-án a választások második fordulója (ez a nap egyébként Antall József 58. születésnapja is volt) egyértelművé tette, hogy az MDF lesz az új kormány vezető ereje és Antall József kormányfő lesz.

Az Országgyűlés 1990. május 23-án választotta meg miniszterelnöknek. Antall József kormányfőként állandó támadások kereszttüzében állt, és az egyre súlyosbodó betegségével is meg kellett küzdenie. Kabinetje megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági, illetve itthoni és külföldi feltételeit. Az MDF elnökeként koalíciót kötött az FKGP-vel és a KDNP-vel. Majd az ország kormányozhatósága érdekében paktumot kötött az SZDSZ-szel. Ez a megállapodás lett az alapja a magyar demokrácia parlamenti működésének.

Nagy vihart kavart kijelentése, miszerint ő „lélekben” 15 millió magyar miniszterelnöke. Ugyanakkor hozzájárult Magyarország euro-atlanti orientációjához. Nagy szerepe volt a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásában, illetve az orosz csapatok 1991-es kivonásában. Európa egységéért folytatott tevékenységéért, Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért Robert Schuman-díjjal tüntették ki Strasbourgban, 1991-ben.

A hazai belpolitikában ugyanakkor mindvégig komoly nehézségek kísérték pályáját: a taxisblokád után kénytelen volt átalakítani kormányát, majd a kisgazdák koalícióból való kilépése majdnem megbuktatta a kabinetjét. Végül ügyes taktikázással megtartotta a parlamenti többséget. Saját pártjában Csurka István támadásai okoztak gondokat, végül Csurka önálló mozgalmat indított, és létrehozta a MIÉP-et.

Az első szabadon választott magyar miniszterelnök hosszú betegség után 1993. december 12.-én, 62 éves korában hunyt el.

DECEMBER 12.

Névnapok: Gabriella, Bulcsú, Csepel, Johanna, Santál

ESEMÉNYEK

  • 1476 – Aragóniai Beatrixot magyar királynévá koronázzák.
  • 1666 – Margit Terézia spanyol infánsnő (Margarita Teresa), IV. Fülöp spanyol király leánya, férjhez megy I. Lipót német-római császárhoz.
  • 1911 – Delhi lett India fővárosa Kalkutta helyett.
  • 1941 – Magyarország, Románia és Bulgária hadat üzennek az Amerikai Egyesült Államoknak.
  • 1941 – A második világháborúban Nagy-Britannia hadat üzen Bulgáriának és Magyarországnak, Románia az Amerikai Egyesült Államoknak és India Japánnak.

SZÜLETÉSEK

  • 1821 – Gustave Flaubert francia regényíró († 1880)
  • 1866 – Alfred Werner Nobel-díjas svájci kémikus († 1919)
  • 1871 – Papp Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja († 1943)
  • 1876 – Alvin Kraenzlein amerikai olimpiai bajnok atléta, († 1928)
  • 1876 – Temesváry János magyar hegedűművész († 1964)
  • 1896 – Ádám Jenő magyar zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
  • 1916 – Andy Furci amerikai autóversenyző († 1998)
  • 1926 – Nagy Károly magyar fizikus, akadémikus († 2016)
  • 1936 – Balázs Jolán kétszeres olimpiai bajnok magyar származású román magasugró († 2016)

HALÁLOZÁSOK

  • 1586 – Báthory István erdélyi fejedelem, később lengyel király (* 1533)
  • 1766 – Johann Christoph Gottsched német író, dramaturg és irodalomtudós (* 1700)
  • 1921 – Jacobi Viktor magyar operettszerző (* 1883)
  • 1956 – Geyer Stefi magyar hegedűművésznő (* 1881)
  • 2001 – Jean Richard francia színész, 1967–1990-ig "Maigret felügyelő" (* 1921)

IDŐJÁRÁS

A nap első felében többnyire erősen felhős lesz az ég, de időszakosan bárhol csökkenhet a felhőzet, és lehetnek hosszabb napos időszakok is. Határozott felhőzet-csökkenés késő délutántól várható. Napközben elszórtan alakulhat ki eső, zápor, majd észak felől ezt havas eső, a hegyekben havazás váltja. Estétől helyenkénti hózáporokra számíthatunk, legnagyobb eséllyel a keleti és a középső országrészben. Kezdetben csak néhol, délutántól újra sokfelé kísérik erős lökések az északi, északnyugati szelet, néhol viharossá széllökések is lehetnek. A hőmérséklet csúcsértéke 6 és 11 fok között valószínű. Késő estére -5, +2 fok közé hűl le a levegő.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/32468/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?