A nap, amikor Kossuth Lajos elveszítette magyar állampolgárságát – december 20., kedd

Kecskés István

1879. december 20-án szentesítette Ferenc József az 1879. L. törvénycikket, az ún. honossági törvényt, a magyar állampolgárságról szóló első önálló rendelkezést.

A magyar állampolgárságról 1879-ig nem szólt törvényi szabályozás, a magyar honosság eddig az időpontig születéssel, honosítási eljárással és ún. hallgatagos módon volt megszerezhető. A magyar törvényhozás 1879-ben látta elérkezettnek az időt az állampolgárság végleges rendezésére., hiszen az 1870-es években Európában sorra születtek az állampolgárság ügyét rendező törvények. Tisza Kálmán miniszterelnök 1879. október 8-án terjesztette a parlament elé „a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről" szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés indoklásaként a zavaros jogi helyzet megszüntetésére, a magyar állam érdekeinek megóvására hivatkozott, s igyekeztek pótolni az állampolgárság elvesztésével kapcsolatos törvényi hiányosságokat.

A törvényjavaslat alsóházi vitája mindössze egy hónap alatt lezajlott, majd a főrendi ház elé terjesztett és elfogadott szöveget Ferenc József szentesítette 1879. december 20-án. Magyarország első állampolgársági törvénye, az 1879. évi L. törvény 1880. január 5-én lépett hatályba.

A törvény rendelkezett az állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről egyaránt, mindkettőnek öt módját ismerte el. Az állampolgárság leszármazással, törvényesítéssel és házasság útján, valamint honosítással és országban lakással volt megszerezhető, illetve törvényesítés által, házassággal, távollét esetén, elbocsátással és hatósági határozattal szűnt meg.

A törvény legvitatottabb cikkelye az állampolgárság távollét miatti megszűnése volt. Ennek értelmében elvesztette magyar állampolgárságát az, aki a magyar kormány vagy az osztrák-magyar közös miniszterek megbízása nélkül 10 évig megszakítás nélkül a magyar állam területének határain kívül tartózkodott. A jogvesztés kiterjedt a távollévő férfi nejére és kiskorú gyermekeire is.

Már a törvény parlamenti vitáján felmerült a száműzetésben élő Kossuth Lajos állampolgárságának a kérdése. Tisza Kálmán miniszterelnök támogatta a távollét bevezetését, arra hivatkozva, hogy a hazafiúi kötelezettségek teljesítését nem csak a honosított személyektől lehet elvárni, hanem a született magyaroktól is. Képviselői javaslat szólt amellett, hogy az állampolgárság fenntartásához legyen elég egy egyszerű nyilatkozat benyújtása az illetékes törvényhatósághoz.

A honatyák kisebbik része azonban törölni szerette volna a távollétre vonatkozó rendelkezéseket, de szándékukat nem tudták keresztülvinni, így a törvényt a képviselőház elfogadta.
1889 őszén a függetlenségi párt elhatározta, hogy akciót indít a tíz esztendős honossági törvény módosítására, mivel az kimondatlanul Kossuth honosságának megszüntetésére irányult. November 22-én a költségvetési vitánál Irányi Dániel nagyszabású beszédben fejtette ki, hogy Kossuthban az elvek ütköznek össze a hazaszeretettel, s mert Kossuthot elvei tartják vissza attól, hogy a honosság fenntartásának megszabott feltételeit teljesítse, a törvény valójában megfosztja magyar állampolgári jogától. Irányi határozati javaslatot adott be, miszerint a Ház utasítsa a kormányt, hogy a honossági törvény 31. szakaszának törléséről kellő időben törvényjavaslatot terjesszen a Ház elé. Tisza Kálmán azonban nem fogadta el a határozati javaslatot, mondván, hogy egy emberért nem lehet külön törvényt alkotni.

Országszerte mozgalom indult Kossuth repatriálása érdekében, s december 11-én a parlament is tárgyalt a honossági törvény módosításáról. 1889. december 20-án Kossuth Lajosnak az Egyetértés című lapban megjelent levele azonban lezárta a repatriálás kérdését. "Ferenc József osztrák császár, magyar király alattvalójának magamat soha egy percig sem ismertem el s el sem ismerem. Ez az én álláspontom" – írta. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy ügyében – mivel az uralkodó törvényességét sem ismerte el - nem lehet Ferenc Józsefhez fordulni. Kossuth Lajos ezen a napon elveszítette magyar állampolgárságát.

DECEMBER 20.

Névnapok: Teofil, Baján, Bojta, Bojtorján, Eugén, Ignác, Kerecsen, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Vajta, Vata

ESEMÉNYEK

  • 1046 – III. Henrik, német-római király lemondatja VI. Gergely pápát

SZÜLETÉSEK

  • 1816 – Bene Rudolf magyar orvos († 1888)
  • 1841 – Ferdinand Buisson béke Nobel-díjas francia filozófus, pedagógus († 1932)

HALÁLOZÁSOK

  • 1961 – Lassovszky Károly magyar csillagász (* 1897)
  • 1986 – Greguss Zoltán magyar színész (* 1904)
  • 1986 – Kádár László Gábor egri érsek (* 1927)
  • 1996 – Carl Sagan amerikai csillagász (* 1934)

IDŐJÁRÁS

Folytatódik a jobbára borult, párás, néhol tartósan ködös idő éjszaka zúzmarával, legfeljebb egy-egy helyen vékonyodhat el átmenetileg a felhőtakaró. Az alacsonyszintű felhőzetből ónos szitálás, hószállingózás előfordulhat. Általában gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás, csak a Fertő térségében élénkül meg a déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -7 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet +1 és -3 fok között valószínű.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/32646/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?