Hagyományok és babonák az év utolsó napjára – december 31., szombat

Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. Az év búcsúztatásának vidám éjszakája. Számos praktikával igyekeztek jövőt jósolni. Sokan készítettek szerencse pogácsát, melybe egy érmét vagy egy tollat sütöttek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.

A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe egy pici sót szórt, amelyikben elolvadt a só reggelre, az a hónap csapadékosnak számított, ha viszont megmaradt a hagymalevélben a só, akkor az száraz hónapnak ígérkezett.

Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült került az asztalra, tilos volt azonban a csirke, a pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok elkaparják a szerencsét. Helyette inkább lencsét ettek, hogy sok pénzük legyen az új évben.
A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Budapesten is – szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.

Az esztendő utolsó napja, a néphit szerint mágikus erővel bír, és számos, az emberi életre, az állatállományra és a termés bőségére vonatkozó szokást, hiedelmet von maga köré. A lányok gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódtak jövendőbelijük neve, foglalkozása után, vagy férfinadrágot rejtettek párnájuk alá, hogy megálmodják ki lesz a vőlegényük. Ha pedig sótlan pogácsát sütöttek, és azt az egész napi böjtölés után elfogyasztották, álmukban biztosan megjelent a várva várt igazi. Szilveszterkor fontos szerepe van az éjféli zajkeltésnek, amit manapság - főként a nagyobb városokban - a sokszor hajnalig tartó éktelen dudaszó, meg a hangos mulatozás helyettesít.

Régen azért keltették a zajt, hogy mindenki felébredjen, és az újesztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt, hogy a nyáj az újév beköszöntekor a másik oldalára forduljon. Ekkor ugyanis bízni lehetett az egészséges szaporulatban. Ezért aztán a nagyobb fiúk - vagy sokhelyütt a falusi pásztor - végigjárták a házakat, és kolompolással, ostordurrogtatással riasztották fel a háziakat és az állatokat. Pálinkával, borral, süteménnyel kínálták, és különböző ajándékokkal jutalmazták meg őket. Az időjóslás szerint a Szilveszter reggeli napsugár kevés bort hoz a jövő esztendőre. Az északi szél hideg, a déli pedig enyhe telet jósol. Ha ilyenkor szép, napfényes az idő, akkor jó esztendőre lehet számítani.

Ha csillagos az ég: rövid tél várható, ha pedig piros a hajnal: hideg, szeles idő lesz.

DECEMBER 31.

NévnapokSzilveszterAjándékDáraDarinaDarinkaDonátaKatalinKatarinaKaterinaKittiMáriuszMelaniMelániaSzilvesztraUbul

POLITIKAI ESEMÉNYEK

  • 406 – A vandálok átkelnek a befagyott Rajnán és feldúlják Galliát.
  • 1621 – A nikolsburgi béke: II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között.
  • 1946 – Truman amerikai elnök hivatalosan is befejezetté nyilvánítja a második világháborút.
  • 1961 – Befejeződik a Marshall-segély nevű program, miután 12 milliárd dollárt kaptak az igénylő országok.
  • 2006 – 4,1-es erősségű földrengés Budapesten, Gyömrő közeli epicentrummal

SZÜLETÉSEK

  • 1491 – Jacques Cartier francia felfedező († 1557)
  • 1906 – Bogen Erna magyar olimpiai bronzérmes vívónő († 2002)
  • 1926 – Richard Seaver amerikai műfordító, szerkesztő, könyvkiadó († 2009)
  • 1931 – Giorgio Ardisson, olasz színész († 2014)

HALÁLOZÁSOK

  • 1886 – Bánóczy Ferenc magyar megyei főjegyző (* 1829)
  • 1891 – Kerkapoly Károly magyar jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (* 1824)
  • 1921 – Kiss József magyar költő (* 1843)
  • 1976 – Bortnyik Sándor magyar festőművész, grafikus (* 1893)
  • 2006 – Liese Prokop osztrák belügyminiszter, olimpiai ezüstérmes atléta (* 1941)

IDŐJÁRÁS

Az ország nagy részén a ködfoltok megszűnését követően többnyire napos idő lesz több-kevesebb fátyolfelhővel. Elsősorban a Tiszántúl északi felén és a Zemplén tágabb térségében azonban több helyen lehet tartósan borult az ég, párás, ködös a levegő, néhol hószállingózással, ónos szitálással. Általában gyenge marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire -1 és +4 fok között várható, de a tartósan borult területeken -1, -5 fok valószínű. Késő estére -1, -10 fok közé hűl le a levegő.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/32845/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?