72 éve fejeződtek be a harcok Pesten – január 18., szerda

1945. január 18-án fejeződtek be a harcok a körülzárt Budapest pesti oldalán.

A szovjet csapatok 1944 szeptemberében léptek a trianoni Magyarország területére, és viharos gyorsasággal közeledtek a főváros felé. Horthy Miklós kormányzó októberben megpróbált kiugrani a háborúból, de a rosszul szervezett, előkészítetlen kísérlet kudarcba fulladt. Az országot megszálló németek Horthyt lemondatták, a hatalmat átvevő nyilasok pedig el voltak szánva arra, hogy a végsőkig folytassák a harcot. Adolf Hitler 1944. december 4-én a magyar fővárost "erőddé" nyilvánította, és elrendelte, hogy Budapestet házról házra harcolva kell védeni, a "szovjet csapatok sírjává kell változtatni". Hitler a szovjet csapatokat a Kárpátokig visszavető ellencsapásról fantáziált, a cinikus birodalmi főmegbízott, Edmund Veesenmayer pedig azt mondta: tízszer is leromboltatja Budapestet, ha ezzel egy napig is késlelteti Bécs ostromát.
A Magyarországon harcoló Dél hadseregcsoport józanságát megőrző parancsnoka, Hans Friessner tábornok viszont irreálisnak és végrehajthatatlannak nevezte a parancsot: ő inkább a Duna másik oldalán, Budán szervezte volna meg a védelmet. A Führer azonban nem tűrt ellentmondást, Friessnert december 22-én felmentette, a Budapestet védő 80 ezer német és 40 ezer magyar katona főparancsnokának a vakbuzgó, de tehetségtelen Pfeffer-Wildenbruch tábornokot nevezte ki. Budapesten december 10-én kihirdették a hadiállapotot, a minisztériumok, államigazgatási szervek nyugat-Magyarországra költöztek.

A Vörös Hadsereg 2. és 3. Ukrán Frontjának gyűrűje karácsonykor záródott be Budapest körül. Miután a védők elutasították a megadásra felszólító ultimátumot (a parlamentereket, Osztapenko és Steinmetz kapitányokat meggyilkolták), a félmillió szovjet katona és 1500 páncélos december 30-án megkezdte az ostromot. A németek január elején megkísérelték az ostromgyűrű áttörését, de visszaverték őket, ezzel Budapest sorsa végképp megpecsételődött. Az elkeseredett harcok házról házra folytak, az utcákon holttestek és lótetemek hevertek, a hullák egy részét hamarjában a tereken temették el. A főváros pincékben meghúzódó lakosai éheztek és fáztak, számukra nemcsak a lövedékek, de a szabadon garázdálkodó nyilas csoportok is állandó életveszélyt jelentettek. A szovjetek január 15-re elérték a nagykörút vonalát, január 18-án pedig kijutottak a Dunához, ezen a napon szabadult fel a gettó is. A németek ekkor felrobbantották a még álló Erzsébet hidat, Lánchidat és a Margit híd budai részét (a Horthy - ma Petőfi - hidat január 14-én, a Ferenc József - ma Szabadság hidat 16-án robbantották fel), és Budára vonultak vissza.
Pest hatalmas károkat szenvedett, kiégett a Vigadó, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház, az Állatkert 2500 lakójából csak 14 maradt. A budai oldalon még majdnem egy hónapig folytak a harcok, a szovjet parancsnokság csak február 13-án jelenthette a főhadiszállásnak Budapest "bevételét" -, a hírt díszsortűzzel adták a moszkvaiak tudtára.

JANUÁR 18.

NévnapokPiroska + AténaAténéAthenaAtinaBeatrixFausztiaFausztinaGyöngyLizandraMargitMargitaMargittaMargóÖzsébPálPalmerPávelPíreaPiriPiritPirosPósaSzínesSzintaTrixi

ESEMÉNYEK

  • 1977 – Újabb jelentős kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank. Nyugat-európai bankok 150 millió dollárt utalnak át Magyarországnak.

SZÜLETÉSEK

  • 1787 – Bechtold Fülöp császári-királyi altábornagy († 1862)
  • 1867 – Rubén Darío nicaraguai ró, költő, politikus, a dél-amerikai modernizmus kiemelkedő alakja († 1916)
  • 1882 – Alexander Milne angol író, drámaíró, publicista, († 1956)
  • 1892 – Oliver Hardy amerikai komikus-színész, († 1957)
  • 1897 – Friss Antal magyar gordonkaművész († 1973)
  • 1907 – Ferencsik János magyar karmester († 1984)
  • 1942 – Johnny Servoz-Gavin francia autóversenyző († 2006)

HALÁLOZÁSOK

  • 1802 – Antoine Darquier de Pellepoix francia csillagász (* 1728).
  • 1862 – John Tyler az Amerikai Egyesült Államok 10. elnöke, (* 1790)
  • 1977 – Carl Zuckmayer német író, költő (* 1896)

IDŐJÁRÁS

Délen, délnyugaton erősen felhős marad az ég, és helyenként kisebb havazás is várható. Másutt változóan felhős idő lesz, csapadék nem valószínű. Az északkeleti, északi szél többfelé megélénkül, a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint északkeleten olykor meg is erősödik. Néhol hófúvás előfordulhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -6 és -11 fok között valószínű, de a derült, vastagabb hóval borított, szélcsendes tájakon -15, -17 fok is lehet.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/33214/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?