25 éve egyeztek meg az EU létrehozásáról – február 7., kedd

1992. február 7-én írták alá az Európai Unió akkori tagországainak állam- és kormányfői az EU eddigi egyik legnagyobb hatású dokumentumát, a maastrichti szerződést.

Ez a dokumentum hozta létre politikai fogalomként az Európai Uniót a korábbi gazdasági közösségekből, kimondta a közös európai uniós pénz megteremtését, és olyan szövetség létrehozását tűzte ki célul, amelyben a tagállamok mélyebben és szorosabban integrálódnak, és amely államközösségként a korábbinál jóval cselekvőképesebb lesz. A szerződés jelentős része ma már valósággá vált, ugyanakkor a későbbi megállapodásokból még keveset sikerült megvalósítani.Az 1993. november 1-jével hatályba lépett szerződés állította három pillérre az unió működését: a korábbi Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre (amely kibővült a Gazdasági és Pénzügyi Unió kiépítésével, valamint további közösségi politikákkal), az unió jövőbeni közös kül- és biztonságpolitikájára, valamint a bel- és igazságügyi együttműködésre. Az elmúlt másfél évtizedben mindhárom pillér "építésében" jelentős fejlődés következett be, és ez egyértelműen a maastrichti szerződés nélkülözhetetlenségét igazolja.A maastrichti szerződés deklarált célja volt az akkori gazdasági közösség fokozatos átalakítása politikai unióvá. Ennek megvalósítását szolgálta a tevékenységek "pilléresítése" is. A kül- és biztonságpolitikai együttműködés lényege az akkori elképzelések szerint az EU alapvető érdekeinek és függetlenségének, valamint a közös értékeknek a megőrzése, az unió és a tagállamok biztonságának erősítése, a világ békéjének és biztonságának megőrzése az ENSZ és az EBESZ elveinek megfelelően, a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a demokrácia és a jogérvényesítés erősítése és összehangolása az alapvető szabadságjogok és az emberi jogok biztosítása mellett. A bel- és igazságügyek a közös érdekű ügyekre és témakörökre terjedtek ki, mint a menekültügyi és bevándorlási politika, a kábítószerek és a terrorizmus elleni harc.
Ez a szerződés irányozta elő az európai rendőri központ, az Europol létesítését, amelynek az adatgyűjtő és szolgáltató funkciók mellett a nemzeti bűnüldözés és biztonságpolitika segítése, nemzetközi kriminológiai vizsgálatok és bűnmegelőzési stratégia kidolgozása a feladata.
A maastrichti szerződés kinyilvánította az Európai Unió létrejöttét, és hatályba lépésével számos új európai szervezet és intézmény alakult, illetve kapott új nevet, például az Európai Bizottság. A szerződés megállapította az unió további fejlődésének menetrendjét is, megnyitva az utat az északi és keleti bővítés, valamint az intézményes átalakítások megindítása előtt. Akkor még nem volt sejthető, hogy tizenöt évvel később e két folyamat zsákutcához érkezik, amelyet csak egy újabb átfogó egyezmény nyithatna meg.
Új integrációs elemként bekerült a szerződésbe az uniós állampolgárság fogalomköre is. Ez a szerződés tűzte ki célul a személyek - és nem pusztán a munkaerő - szabad áramlását, amely a jövőre az új EU-tagországokkal a gyakorlatban is kibővülő schengeni egyezménnyel valósult meg.

Több mint tíz év és további uniófejlesztő szerződések és megállapodások nyomán bebizonyosodott, a maastrichti szerződés megteremtette a keretet és megadta az irányt az integrációs szervezet továbbhaladásához. A maastrichti elképzelések mindazonáltal nem maradéktalanul és nem gyorsan valósultak meg. Az akkor eldöntött Gazdasági és Pénzügyi Unió legfőbb eszköze, a közös pénz fizikai valójában csak 2002-re jelent meg, több közbülső lépcsőn áthaladva: szükség volt hozzá többek között az érintett országok gazdaságpolitikájának összehangolására, a megszabott szigorú kritériumok elérésére - az infláció éves üteme, az államháztartási hiány csökkentése terén -, továbbá az Európai Központi Bank megteremtésére.

A politikai unió terén az előrelépés kevésbé volt látványos, de egyértelmű, hogy Maastricht nélkül nem juthatott volna el az EU a jelenleg már elhatározott intézményes reformokig, illetve a korábbi egyezményeket összefoglaló és továbbfejlesztő alkotmányos szerződésig, amelynek sorsa még bizonytalan ugyan, de az valószínűsíthető, hogy intézményes elemei többé-kevésbé megvalósulnak majd. A közös törvényhozás nagy terve a választott Európai Parlament szerepének egyelőre csekély növeléséhez vezetett, a közös külpolitika törekvése pedig akkor pusztán abban csúcsosodott ki, hogy"egyhangúlag döntik el, milyen külpolitikai kérdésekben nem lesz szükség egyhangú döntésekre". A közös haderő létrehozásának Maastrichtban hirdetett célja több évre eltolódott, s noha azóta már 60 ezer fős gyors bevetésű európai erő megteremtéséről is döntés született, az unió katonai törekvései és a NATO viszonya továbbra is vita tárgya.

A belga-holland-német hármas határ közvetlen közelében fekvő Maastricht a szerződéssel egészen bizonyosan végleg beírta magát a történelembe. Az akkor megálmodott politikai unió viszont csak abban az esetben alakulhat meg, ha a népszavazásokon elvetett alkotmányos szerződésből sikerül átemelni az ennek kereteit magában foglaló elképzeléseket. Az eredeti tervek szerint Maastrichtból - mint mindenhonnan - az út Rómába vezetett volna, ahol az alkotmányt az EU-tagországok vezetői aláírták, de ezt meghiúsította a franciaországi és hollandiai népszavazási elutasítás, így tovább kell találgatni, a politikai unió története hol folytatódik. (mult-kor.hu)

FEBRUÁR 7.

NévnapokRómeó + RichárdRomualdRomvaldTerenszTerestyénTrisztánZíliaTamás.

SZÜLETÉSEK

  • 1812 – Charles Dickens angol író († 1870)
  • 1822 – Ðorđe Stratimirović, az 1848–49-es szabadságharcban a délvidéki szerb felkelők főparancsnoka († 1908)
  • 1842 – Alexandre Ribot Franciaország miniszterelnöke († 1923).
  • 1927 – Juliette Gréco francia színésznő, sanzonénekes

HALÁLOZÁSOK

  • 1317 – Robert de Clermont francia gróf (* 1256)
  • 1652 – Gregorio Allegri itáliai zeneszerző (* 1582)
  • 1987 – Bognár Géza villamosmérnök, az MTA tagja (* 1909)
  • 2002 – Jack Fairman brit autóversenyző (* 1913)

IDŐJÁRÁS

Borult lesz az ég, csupán északnyugaton szakadozik fel délután a felhőzet. Kezdetben többfelé várható csapadék; a Dunántúlon havas eső, havazás, majd napközben az esőt keleten is havas eső, havazás váltja fel, ezzel egyidejűleg nyugaton már megszűnik a csapadék. Megmaradó friss hó főként a Bakonyban és a Mecsekben, illetve az Északi-középhegységben valószínű, de 1-3 cm sík területen, a Dunántúl déli felén is lehet. Az északi szél többfelé megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +2 és -3 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 0 és +3 fok között valószínű.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/33716/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?