142 éve született az első magyar köztársasági elnök – március 4., szombat

1875. március 4-én született Károlyi Mihály gróf, Magyarország első köztársasági elnöke, volt miniszterelnök. Személyének és tevékenységének megítélésében ma sincs konszenzus. Károlyi becsületes, önzetlen és jóhiszemű, de nem túl tehetséges politikus volt, aki miniszterelnökként katasztrofális teljesítményt nyújtott. Ugyanakkor nem lehet kizárólagosan őt felelőssé tenni a történelmi Magyarország széteséséért. Az eseményekre kevés ráhatása volt: az ország felosztásáról már 1918 elején döntés született az antant köreiben, s a párizsi békekonferencián a vesztesek véleményére nem voltak kíváncsiak.

Az egyik régi magyar arisztokrata család sarjaként Budapesten látta meg a napvilágot. A budapesti egyetemen doktorált jogból, majd bekapcsolódott a szövetkezeti mozgalom szervezésébe. 1901-ben szabadelvű programmal indult a választáson, 1905-ben győzött a pétervásári választókerületben, de egy év múlva már nem jutott mandátumhoz. 1910-ben pártonkívüli függetlenségi programmal került be ismét a parlamentbe a kápolnai kerület képviselőjeként. Károlyi élesen bírálta Tisza István erőszakos, az ellenzéki obstrukciót letörni akaró politikáját, 1913-ban egy szóváltásuk után párbajoztak is. 1914-ben elvette a nála húsz évvel fiatalabb, szintén baloldali elkötelezettségű Andrássy Katinka grófnőt, aki élete végéig hű társa maradt.

Az első világháború kitörése után, már 1915-ben követelte a kilépést, pacifista álláspontját akkor is képviselte, amikor az egyáltalán nem volt népszerű. 1916-ban az általa vezetett háborúellenes frakció Függetlenségi és 48-as Párt néven kivált a Függetlenségi Pártból. Károlyi fokozatosan az ellenzék integráló személyisége, a legnépszerűbb magyar politikus lett. 1918 őszén, miután Tisza István kormányfő az Országgyűlésben bejelentette, hogy a háborút elvesztettük, Károlyi október 23-án megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot, s október 25-én közzétette programját. A vesztes világháború után szinte egyöntetű támogatást élvezett, a tömegek benne látták azt a politikust, aki a lehető legkedvezőbb békét érheti el Magyarország számára.

Ez a megalapozatlan várakozás sodorta az ország élére: amikor október 31-én megkapta miniszterelnöki kinevezését a királytól, olyan egymástól távol álló politikusok is vállalták vele az együttműködést, mint a konzervatív Apponyi Albert és a későbbi fajvédő Gömbös Gyula. (Kinevezése napján lőtték agyon katonák Tisza Istvánt, s bár Károlyi érintettségét soha nem bizonyították, rávetült az esemény árnyéka.) Károlyi békülékeny politikát folytatott az antant iránt, bízva abban, hogy ezzel kedvezően befolyásolhatja a béketárgyalások menetét. Ott azonban csak nacionalista politikust láttak benne, s az 1918. novemberi fegyverszüneti egyezményt sem tartották tiszteletben, Károlyi pedig nem tett eleget az ország újbóli felfegyverzéséért. Bevezette az általános választójogot, biztosította a gyülekezési és a sajtószabadságot, megkezdte a földosztást, de a háborús vereség, a környező kisantant területfoglalásai, a nemzetiségek elszakadási mozgalmai miatt kialakult válságban tehetetlennek bizonyult, elszigetelődött.

Károlyi 1919. január 11-én lemondott, és a Nemzeti Tanács köztársasági elnöki minőségben ideiglenes államfői hatáskörrel ruházta fel. Amikor 1919. március 20-án megérkezett az antanttól a teljesíthetetlen területi követeléseket tartalmazó Wix-jegyzék, másnap lemondott, hogy a szociáldemokraták kezébe adja a hatalmat. Azok azonban az ő tudta nélkül a fogházban ülő kommunista vezetőkkel alakítottak kormányt, a Tanácsköztársaság kikiáltásáról szóló proklamáció Károlyi aláírásával jelent meg - amit hamisítványnak minősített. Az országot július 4-én hagyta el.

Az emigrációban a magát már szocialistának nevező, később a kommunistákkal is kapcsolatot kereső Károlyi agitált a Horthy-rendszer ellen, itthon 1923-ban hazaárulás és hűtlenség vádjával vagyonelkobzásra ítélték. 1934-ben feleségével Svájcba költöztek, majd Londonban és Párizsban éltek, igen szerény anyagi körülmények között. A második világháború után, 1946. február 14-én a nemzetgyűlés rehabilitálta, májusban hazatért. 1947-től párizsi nagykövet volt, de a Rajk-per és más törvénytelenségek elleni tiltakozásul 1949 októberében lemondott, és a Rákosi-rendszerrel szembefordulva másodszor is az emigrációt választotta.

Utolsó éveit a politikától visszavonulva, a franciaországi Vence-ban töltötte, itt halt meg 1955. március 19-én. Földi maradványait 1962-ben szállították haza és a Kerepesi temetőben temették újra. Emlékiratait Egy egész világ ellen címmel 1922-ben adták ki Münchenben, majd 1965-ben Budapesten. Hit illúziók nélkül című újabb önéletírása angolul 1956-ban Londonban, majd magyarul 1977-ben jelent meg. A Parlament mellett 1975-ben állították fel Varga Imre által készített szobrát, amelyet 2012 márciusában elszállítottak, és Siófokon helyeztek el.

Személyének és tevékenységének megítélésében ma sincs konszenzus. Károlyi becsületes, önzetlen és jóhiszemű, de nem túl tehetséges politikus volt, aki miniszterelnökként katasztrofális teljesítményt nyújtott. Ugyanakkor nem lehet kizárólagosan őt felelőssé tenni a történelmi Magyarország széteséséért. Az eseményekre kevés ráhatása volt: az ország felosztásáról már 1918 elején döntés született az antant köreiben, s a párizsi békekonferencián a vesztesek véleményére nem voltak kíváncsiak.

MÁRCIUS 4.

NévnapokKázmérAdorjánAdriaAdriánAdriannaAdrielAdriennAriánBajnokBrútuszKazimírLúciuszZorán

SZÜLETÉSEK

  • 1932 – Miriam Makeba dél-afrikai énekesnő († 2008)

HALÁLOZÁSOK

  • 1172 – III. István magyar király (* 1162)
  • 1832 – Jean-François Champollion francia történész, régész, nyelvtudós, egyiptológus (* 1790)
  • 1852 – Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író (* 1809)
  • 1897 – Martin Lajos matematikus, feltaláló (* 1827)
  • 1992 – Veress Sándor magyar zeneszerző, zenepedagógus, népzenekutató (* 1907)
  • 1997 – Paul Préboist francia színész (* 1927)
  • 1997 – Simándy József Kossuth-díjas magyar operaénekes (* 1916)

IDŐJÁRÁS

Túlnyomóan napos idő várható változó vastagságú fátyolfelhőzettel, általában kevés gomolyfelhővel. Csapadék estig nem valószínű. Estétől a Dunántúlon és az Északi-középhegység tágabb környezetében erősen megnövekszik a felhőzet, és ott késő estétől elvétve már kisebb eső, zápor sem kizárt. A gyakran élénk déli szél a Dunántúlon és a Dél-Alföldön több helyen megerősödik, a Dunántúl északi felén viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire -5 és +4 fok között alakul, a szelesebb észak-dunántúli tájakon viszont 6, 7 fok is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 15 és 21 fok között várható, az Északi-középhegység térségében azonban néhol kissé hűvösebb idő valószínű.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/35396/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?