150 éve vett az USA egy tagállamot – március 30., csütörtök

Ha 1867-ben közvélemény-kutatást tartottak volna az amerikaiak között arról, hogy kit tartanak polgártársaik közül a legőrültebbnek, William H. Seward külügyminiszter valószínűleg nagy fölénnyel nyert volna. A politikus ugyanis a II. Sándor orosz cár képviseletében fellépő Eduard von Stoeckllel egyetemben 1867. március 30-án írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok 7,2 millió dollárért megvásárolta Alaszkát Oroszországtól.

Az oroszok október 18-án az alaszkai Sitka városában egy katonai parádé keretein belül hivatalosan is átadták a hatalmas területet az USA-nak. Bár az újságírók többsége megvédte az üzletet, a közvélemény jelentős része értetlenül állt a hatalmas jégmező megvásárlása előtt. Alaszkát az elnöknek kedveskedve sokan „Andrew Johnson jegesmedvekertjének”, míg mások „Seward őrültségének” vagy „Seward jégszekrényének” nevezték, álláspontjuk azonban néhány évtizeddel később gyökeresen megváltozott.

Az amerikai kormány már 1859-ben ajánlatot tett az őslakosok mellett javarészt misszionáriusok és szőrmekereskedők által lakott Alaszka megvételére. Az orosz kormány ekkor még elutasítóan válaszolt, az amerikai polgárháború miatt pedig egy időre háttérbe szorult a kérdés. A krími háborúban elszenvedett vereség után nehéz anyagi helyzetbe kerülő birodalom vezetői azonban már hajlottak a terület eladására. A birodalom egy újabb, britek elleni háborúval számolt, és felmérte, hogy aligha tudná megvédeni a távoli Alaszkát a támadásoktól, vagyis akár ellenérték nélkül is elveszíthetnék a területet.

Utólag elmondható, hogy az oroszok a világ legrosszabb üzletét kötötték meg azzal, hogy nagyjából 2 cent/hold áron eladták a területet. 1896-ban ugyanis a Klondike folyó egyik mellékágánál aranyat találtak. A történelem utolsó, 1899-ig tartó aranyláza során mintegy 30 ezer kincsvadász érkezett a vidékre, azonban csak 4 ezer kalandornak sikerült valóban aranyra lelni. Alaszkát viszont már senki sem tartotta értéktelennek.

MÁRCIUS 30.

Névnap:Zalán

ESEMÉNYEK

  • 1722 – Az erdélyi országgyűlés elfogadja a Pragmatica sanctio törvényeit, azaz a Habsburg-ház nőági örökösödési jogát. A magyar országgyűlés ugyanezt 1722. június 30-án fogadja el.
  • 1867 – Az Amerikai Egyesült Államok megvásárolja Alaszkát az Orosz Birodalomtól 7 200 000 dollárért.

SZÜLETÉSEK

  • 1432 – II. Mehmed az Oszmán Birodalom hetedik szultánja († 1481)
  • 1777 – Heinrich Rudolf Schinz svájci orvos és természetbúvár († 1861)
  • 1787 – Czinár Mór Pál magyar bölcsészdoktor, bencés szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja († 1875)
  • 1892 – Stefan Banach lengyel matematikus († 1945)
  • 1907 – Rudolf Krause német autóversenyző († 1987)
  • 1927 – Johnny Baldwin amerikai autóversenyző († 2000)

HALÁLOZÁSOK

  • 1707 – Sébastien Le Prestre de Vauban francia építész, hadmérnök, marsall (* 1633)
  • 1847 – Lülik István magyarországi szlovén író (* ?)
  • 1912 – Karl May német regényíró (* 1842)
  • 1937 – báró Wlassics Gyula jogász, közjogi író, miniszter, az MTA tagja (* 1852)
  • 1977 – Tasnádi Kubacska András geológus, paleontológus (* 1902)
  • 2002 – Erzsébet brit anyakirályné (sz. Elizabeth Bowes-Lyon), VI. György angol király özvegye, II. Erzsébet édesanyja (* 1900)

IDŐJÁRÁS

A napsütés mellett erőteljes gomolyfelhő-képződésre számíthatunk, délután helyenként kisebb zápor is előfordulhat. Kora estétől mindenütt csökken a felhőzet, és ekkortól csapadék sem valószínű. Az északi, északnyugati szelet nagy területen élénk, időnként erős lökések kísérik. A hőmérséklet délután 15 és 21 fok között alakul. Késő estére 8 és 16 fok közé hűl le a levegő, északkeleten lesz mindvégig a leghűvösebb.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/36645/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?