42 éve hunyt el az egyik legnagyobb magyar szobrász

1975. augusztus 14-én halt meg Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrász, kiváló művész.

Kodály Zoltán és felesége, Péczely Sarolta Kisfaludi Strobl Zsigmond műtermében, 1960 körül (Forrás: OSZK)



1884. július 1-jén született Strobel néven a Zala vármegyei Alsórajkon. Apja tanító, anyja parasztlány volt. A budapesti iparművészeti iskolában, majd Zala vármegye Deák-ösztöndíjasaként Bécsben és Párizsban tanult, nyaranta Stróbl Alajos és Telcs Ede műtermében dolgozott.

1909-ben volt az első kiállítása Budapesten, Finale (1911) szobrával 1912-ben elnyerte a Rudics-díjat, amelynek összegéből olasz, francia és belga tanulmányútra ment. Első köztéri feladatát 1913-ban kapta, de Horváth Mihályt ábrázoló szobrát csak 1934-ben állították fel Szentesen. 1918 őszén hetek alatt mintázta meg az Őszirózsás katona figuráját, 1919-ben a Képzőművészeti Tanács Jóléti Bizottságának tagja volt, ennek ellenére vezető szobrász lett a Horthy-korszakban. Egy sor első világháborús hősi emlékművet készített, az ő műve volt a Szabadságtéren felállított irredenta szoborcsoport Észak alakja.
A Magyar Képzőművészeti Főiskola professzoraként 1924-től 1961-ig oktatta a felnövekvő szobrásznemzedékeket. Műveit lendület, jó karakterábrázolási készség, Rodin hatásáról tanúskodó elegáns mintázás jellemzi. Vénusz születése című aktszobra (1923) a pécsi Szülészeti Klinika előcsarnokát ékesíti. Művészportrékat is készített, amelyek közül kiemelkednek az Iványi Grünwald Bélát (1924), a Györgyi Dénest(1923) és a Pásztor Jánost (1934) ábrázoló alkotások. A húszas-harmincas években többször járt Amerikában és Angliában, számos ismert személyiséget mintázott meg, köztük G. B. Shaw-t,(1932) a királyi családot (1937) és az arisztokrácia tagjait.

1938-ban megnyerte a Madách-szoborpályázatot, és őt bízták meg a Horthy István-emlékmű (Horthy Miklós kormányzó fia 1942. augusztus 20-án az orosz fronton repülőbalesetet szenvedett) tervezésével is, de egyik sem valósult meg. Egy másik Horthy István-emlékművét - Ad astra (Csillagok felé) - 1943-ban Siófokon állították fel. (Az emlékműnek a háborúban nyoma veszett, 2013-ban a másolatát avatták fel Siófokon.)
Pályája a második világháború után sem tört meg, Vorosilov marsall a Műjégpálya előtt álló Íjász hatására, amelyet 1918-ban készített, őt bízta meg a gellérthegyi emlékmű megalkotásával. Az elterjedt, de alaptalan hiedelem szerint a szobrász a Horthy István emlékművet "pofozta át" a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva. Az azonban igaz, hogy a politikai változások között ügyesen manőverező művész egyes motívumokat átemelt régebbi alkotásaiból, a győzelmet jelképező bal oldali mellékalak egy 1928-as nyíregyházi huszáremlékmű mása - igaz, az atléta ott a bolsevizmus sárkányát tiporta el. A 13 méteres Géniusz vagy Szabadság-szobor, a pálmát tartó női alak - bár 1956-ban és 1992-ben is le akarták bontani - máig a főváros egyik szimbóluma.

1950-ben részt vett a Sztálin-szobor pályázatán, s őt bízták meg a Kossuth-emlékmű főalakja és a Millenniumi Emlékmű Kossuth- és Rákóczi-alakjának megalkotásával. Készített Lenin-szobrot Szombathely és Kecskemét számára, Egerben Végvári harcok című szoborcsoportját állították fel, elkészítette Kodály Zoltán, Szakasits Árpád, Izsó Miklós, Csajkovszkij mellszobrát. Csaknem ötven szobra áll magyarországi köztereken. Az előző rendszerhez kötődő szobraiból az 1990-es években jó néhány a Szoborparkba került.
91 évesen, 1975. augusztus 14-én halt meg, művészi hagyatéka Zalaegerszegre került, a Göcsej Múzeumba, szülőháza ma emlékmúzeum. 1930-ban Corvin-koszorút, 1950-ben és 1953-ban Kossuth-díjat, 1952-ben kiváló művészi címet kapott, ezek mellett számtalan elismerésben és kitüntetésben részesítették.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/40993/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?