Tudod ki volt a nép könyvtárosa?

Szabó Ervin szociológus, könyvtáros, politikus, akinek nevét viseli a fővárosi könyvtárhálózat, 140 éve, 1877. augusztus 22-én született.

Az Árva vármegyei Szlanicán született Schlesinger Sámuel Ármin néven, gimnazistaként magyarosította a nevét. A budapesti, majd a bécsi egyetem jogi karán tanult. Az osztrák fővárosban került kapcsolatba orosz emigráns szocialistákkal, anarchistákkal, s ismerkedett meg Marx és Engels műveivel. 1900-ban belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, és a Népszava állandó munkatársaként szerkesztette az évente megjelenő Népszava Naptárt. 1903-ban a Társadalomtudományi Társaság tagja és a Huszadik Század című társadalomtudományi folyóirat társszerkesztője lett, ő kezdeményezte Marx és Engels legfontosabb műveinek magyarra fordíttatását.

1901-től dolgozott a Fővárosi Könyvtárban, amelyet ekkor csak a városházi alkalmazottak látogathattak, s ez mélységesen felháborította. Álláspontja szerint az olvasáson, a művelődésen keresztül meg lehet változtatni a társadalmat, ám ehhez - angol mintára - a nép színvonalas művelődési és szórakozási szükségleteit szolgáló, nyitott könyvtárakat kell létrehozni. Amikor 1911-ben kinevezték a könyvtár igazgatójává, elképzeléseit a gyakorlatban is megvalósíthatta. Az ő irányításával kezdődött meg a Fővárosi Könyvtár átszervezése nyilvános könyvtárrá, elindult a hálózati fiókrendszer kialakítása, a gyermekkönyvtárak létrehozása. Ő honosította meg az egyetemes tizedes osztályozási rendszert is, amely áttekinthetővé tette a könyvállományt. Elképzelései között szerepelt egy méltó épület, könyvtárpalota építése is, amelynek terveit Lajta Béla építésszel készíttette el.

A könyvtár korszerű közművelődési intézménnyé vált, állománya 1918-ban százhetvenezer kötetet számlált, benne a Ballagi-, Vámbéry- és Zichy-hagyatékkal, melyet 1911-ben vásároltak meg, valamint az akkoriban létrehozott Budapest Gyűjteménnyel, amely a főváros múltját és fejlődését bemutató kiadványokat és dokumentumokat teljes körűen gyűjti, és feldolgozza a helyismereti, helytörténeti irodalmat. Elképzelései - főként az I. világháború kitörése miatt - csak részben valósultak meg: csupán öt fiókkönyvtár jött létre, s a könyvtárpalota sem épülhetett meg.

A világháború éveiben háborúellenes röpirataival az antimilitarista mozgalom egyik szellemi vezérévé vált, és még súlyos betegen is tanulmányain dolgozott. 1918. szeptember 30-án halt meg Budapesten.

A Fővárosi Könyvtár 1946 májusában vette fel egykori igazgatójának nevét. A nyolcvanas évektől Szabó Ervin nevét díj is viselte, amelyet levéltárosok és könyvtárosok kaphattak kiemelkedő munkájukért, 1992-ben a díjat megszüntették.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/41503/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?