A második világháború kitörésének évfordulója

1939. szeptember 1-jén a német Wehrmacht Lengyelország elleni támadásával tört ki a második világháború. Az előzmények az első világháborúig nyúlnak vissza, amikor a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra, elszakítva egyes tartományait. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár hatásos demagógiával használta ki a németek revansvágyát, és sorra szegte meg a béke feltételeit. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre. Kihasználva az újabb háború elkerülését célzó brit és francia megbékélési politikát, 1938-ban elfoglalta Ausztriát (Anschluss), majd Csehszlovákia németek lakta részét. Hitler 1939-ben megszállta a maradék Csehországot, hátát a Szovjetunióval kötött megnemtámadási szerződéssel biztosítva.

A "casus belli", a második világháború oka a danzigi kérdés lett: az 1919-es versailles-i békeszerződés a német lakosságú Danzigot (ma Gdansk) a Nemzetek Szövetségének védnöksége alá tartozó "szabad várossá" nyilvánította, amelyet Lengyelországgal Németországot kettészakító korridor kötött össze. A várost bekapcsolták a lengyel vámrendszerbe, külkapcsolatait Varsó közvetítésével intézte. Hitler Danzig átadását követelte, amiről a lengyel kormány hallani sem akart, bízva a garancia-nyilatkozatban, amelyet 1939 márciusának végén a brit kormánytól Párizs nevében is kapott.

Németország tudatosan készült a háborúra: Hitler 1939. áprilisában már parancsot adott ki Lengyelország lerohanásáról, s felmondta az öt éve Lengyelországgal kötött megnemtámadási szerződést. Németország keleti részében augusztus 15-ig be kellett fejezni a mezőgazdasági munkákat, augusztus 26-án pedig valamennyi német kereskedelmi hajó parancsot kapott a hazatérésre.

Hitlert csak rövid időre tántorította el szándékától az augusztus 25-én Londonban aláírt brit-lengyel kölcsönös segélynyújtási szerződés. Augusztus 29-i ultimátumára válaszul Lengyelországban általános mozgósítást rendeltek el. Augusztus 31-én lengyel egyenruhába öltöztetett német köztörvényes rabok támadták meg a gleiwitzi (Gliwice) rádióadót, propaganda-ürügyet szolgáltatva a háború kirobbantásához.

A brit és a francia kormány szeptember 3-án ultimátumot intézett a német kancellárhoz, felszólítva a hadműveletek leállítására és a tárgyalások megkezdésére. Miután ez nem történt meg, még aznap hadat üzentek Berlinnek, s ezzel hivatalosan is megkezdődött a második világháború. A nyugati fronton sokáig nem történtek nagyobb szabású hadműveletek, az angol expedíciós csapatok csak szeptember közepén érkeztek Franciaországba - ezt a néhány hónapot illették később a franciák a furcsa háború (drole de guerre), a németek az ülőháború (Sitzkrieg) elnevezéssel.

Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború hat évig (1939. szeptember 1-től 1945. szeptember 2-ig, a japán kapitulációig) tartott. Ez volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam (az akkori emberiség 80 százaléka) vett részt, 40 ország területén, az összes óceánon és három kontinens légterében folytak harcok.

Összesen 110 millió katona állt fegyverben, az emberéletben bekövetkezett veszteségeket mintegy 50 millió fő közé teszik - ezek fele civil, akik a hadműveleteken kívül a nácik által végrehajtott szervezett népirtás és az ellenállás miatti tömeges megtorlás áldozatai.

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/41843/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?