Negyven éve sújtott le utoljára a guillotine

1792. március 25-én fogadta el a francia Nemzetgyűlés a halálos ítéletek végrehajtási eszközeként a nyaktilót, a guillotine-t, amellyet utoljára 1977. szeptember 10-én, azaz épp 40 éve használtak utoljára.

A kivégzőeszköz névadója Joseph Ignace Guillotin francia doktor volt, ő azonban a közhiedelemmel ellentétben csak keresztapa, a feltalálás "dicsősége" jóval korábban élt elődeit illeti. Hasonló elven működő szerkezetet állítólag már az ókorban is használtak, a középkorban Skóciában és Angliában a nemesi születésű bűnösöket végezték ki vele. A skótok büszkén hirdetik, hogy az ő "Maiden" (Szűz) néven ismert nyaktilójukkal végezték ki 1581-ben James Douglas Morton skót régenst 

Az olaszok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy hiteles feljegyzések szerint 1486. december 10-én, majd 1495. augusztus 11-én Nápolyban ketten is kénytelenek voltak fejüket a nyaktiló kése alá hajtani. Az viszont kétségtelen tény, hogy az elmés szerkezet karrierje a nagy francia forradalom idején ívelt fel, rendszeres alkalmazását pedig névadója, egy bizonyos Guillotin nevű orvos javasolta. 

Joseph Ignace Guillotin 1738-ban Saintes városában született. Eleinte jezsuita tanár volt, de később kivált a rendből és orvosnak tanult. Diplomáját 1770-ben szerezte meg, és a párizsi egyetemen kapott katedrát. 1788-ban röpiratot tett közzé a harmadik rendről, ennek hatására a nemzetgyűlés tagjává választották. Az új büntető törvénykönyv készítésekor kiállt a bűnhődés egyenlősége mellett, vagyis, hogy az ítélet kiszabásakor ne vegyék tekintetbe a bűnös társadalmi állását. 

1789. december 1-jén felszólalásában javasolta, hogy a kivégzéseket az embertelen és kegyetlen akasztás helyett a "fájdalommentes" nyaktilóval hajtsák végre - ez ugyanis az áldozatot élete utolsó pillanatában megkíméli a szenvedéstől. "A nehéz szavak kimondására emberbaráti érzések indítottak"- mondotta Guillotin beszéde végén. 

A nemzetgyűlés 1792. március 25-én fogadta el az indítványt, érdekesség, hogy a nyaktiló bevezetése ellen legharcosabban Robespierre küzdött, aki akkor még a halálbüntetés eltörlését követelte. A megfelelő gép kiválasztásával egy Louis nevű orvost bíztak meg, aki az Angliában használatos eszköz mellett döntött, a nyaktilót ezért eleinte Louisette-nek hívták. 

Megépítésére először egy francia asztalos vállalkozott, de mivel ő horribilis összeget kért volna, a takarékos állam egy német zongorakészítőt bízott meg a feladattal. A hírhedett szerkezet két függőleges gerendaoszlopból áll, amelyeket fent egy keresztgerenda tart össze. A függőleges gerendák bevágásában egy ferdén elhelyezett, nehezékkel ellátott bárd mozog fel és le. Lent a két oszlop között deszka van, amelyhez az elítéltet szorosan hozzákötik, fejét pedig egy kerek nyílásba szorítják úgy, hogy azt a lezuhanó bárd elválaszthassa törzsétől. 

Miután a szerkezetet Bicetre kórházában hullákon kielégítő eredménnyel próbálták ki, 1792. április 25-én felállították a Greve (ma Chatelet) téren. Az első kivégzést egy Pelletier nevű gyilkoson hajtották végre, őt a forradalom alatt elítéltek hosszú sora követte - közülük talán a legnevesebb Franciaország királya, XVI. Lajos volt, akit 1793. január 21-én fejeztek le. A nyaktilót ekkortájt kezdték guillotine-nak nevezni az egyik királypárti újság gúnydala után. 

A sors fintora, hogy Guillotin doktor igen közel állt ahhoz, hogy saját bőrén tapasztalja meg az általa bevezetésre ajánlott nyaktiló humánus voltát: csak Robespierre bukása mentette meg a reá kimondott halálos ítélet végrehajtása alól. Guillotin 1791-ben még orvosképzési reformkoncepciót dolgozott ki, amelyet a nemzetgyűlés nem fogadott el, később pedig a himlőoltás bevezetésén fáradozott 1814-ben bekövetkezett haláláig. A francia argóban csak "Az özvegyként" emlegetett szerkezet azonban túlélte névadóját. 

Franciaországban egészen a huszadik század közepéig használták, igaz egyre ritkábban. Az utolsó nyilvános kivégzésre 1939-ben került sor, ezután a börtönökbe száműzték a guillotine-t. 1965 és 1977 között már csak nyolcszor emelkedett magasba a bárd, amely utoljára 1977. szeptember 10-én sújtott le egy elvetemült gyerekgyilkos nyakára. 1981 szeptemberében a Nemzetgyűlés eltörölte a halálbüntetést, s ezzel Guillotin doktor "találmánya" végleg a múzeumokba került. 

http://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/42294/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?