Blogolj!

240 éve született Berzsenyi Dániel – május 7., szombat

A Nap kel: 5 óra 16 perckor, nyugszik: 20 óra 5 perckor.
A Hold kel: 6 óra 3 perckor, nyugszik: 20 óra 52 perckor.

NÉVNAPOK: Dalma, Domicián, Domitilla, Germán, Gizella, Napóleon, Pál, Szaniszló, Viktor
Katolikus naptár: Boldog Gizella emléknapja, Bendegúz és Gusztáv névnapja
Református naptár: Gizella, Bendegúz
Evangélikus naptár: Gizella, Bendegúz
Zsidó naptár: niszán hónap 29. napja

MÁJUS 7-ÉN SZÜLETETT:

1766. BUDAI ÉZSAIÁS történetíró, klasszika-filológus, akadémikus, református püspök (250 éve)
1776. BERZSENYI DÁNIEL költő, akadémikus (240 éve)
1871. Gróf KÁROLYI GYULA politikus, 1931-32-ben miniszterelnök (145 éve)
1886. RYBÁR ISTVÁN fizikus, akadémikus (130 éve)
1911. HÁRS LÁSZLÓ József Attila-díjas költő, író, műfordító (105 éve)
1916. FÖLDES PÉTER kétszeres József Attila-díjas író (100 éve)
1951. HORVÁTH PÉTER József Attila-díjas író (65 éves)

MÁJUS 7-ÉN HALT MEG:

1931. BEÖTHY LÁSZLÓ író, újságíró és színigazgató, Rákosi Szidi színésznő fia (85 éve)
1976. BUDANOVITS MÁRIA operaénekesnő, érdemes művész, az Operaház örökös tagja (40 éve)
1991. ZSOLT ISTVÁN nemzetközi labdarúgó-játékvezető, az első "nagy" magyar futballbíró (25 éve)
2011. HUBAY MIKLÓS Kossuth-díjas író, műfordító, dramaturg, a kortárs magyar dráma egyik megújítója (5 éve)

1776. május 7-én született Berzsenyi Dániel, a „niklai remete”, akinek költészete a 19. század elején átmenetet képezett a klasszicizmus és a romantika korstílusa között.

Berzsenyi a Vas megyében található Hetyén – ma: Egyházashetye –, Berzsenyi Lajos földbirtokos és Thulmon Rozália gyermekeként látta meg a napvilágot. A költő nemesi családból származott, édesapja azonban a gazdálkodás mellett ügyvédi oklevéllel is rendelkezett, jóllehet, sohasem praktizált. Berzsenyi gyermekkori betegeskedése és szülei felfogása miatt viszonylag későn, 12 esztendős korában kezdte meg tanulmányait a soproni líceumban, ahol – annak ellenére, hogy élénk érdeklődést mutatott az antik műveltség és művészetek iránt – elsősorban testi erejével és rossz magaviseletével tűnt ki. 1793 nyarán Sopronból Keszthelyre szökött, és katonának szegődött, ám a fegyelmet itt sem tűrte, így hamarosan hazakerült a család birtokára. Édesapja a következő esztendőben visszaküldte Berzsenyit a líceumba, ám a fiú 1795-ben ismét – ezúttal már végleg – elhagyta az iskolapadot, és nagybátyja, Thulmon János niklai birtokára költözött. 

Csapongó természete miatt állandó konfliktusban állt apjával, ennek ellenére édesanyja halála után, 1796-ban hazatért Hetyére, és három esztendőn keresztül részt vett a családi uralom igazgatásában. Berzsenyi a családfő szigorú felügyelete elől végül a házasodásban talált menedéket: 1799-ben feleségül vette a mindössze 14 esztendős Dukai Takách Zsuzsannát, akivel előbb Sömjénben, majd 1804-ben Niklán telepedett le. A költő élete nagy részét ebben a Somogy megyei faluban töltötte, innen igyekezett bekapcsolódni a korabeli Magyarország kulturális életébe.

Berzsenyi Dániel feltehetőleg már az 1790-es évek közepétől írogatott verseket – művei alatt sohasem közölt dátumot –, ám művészi hajlamait hosszú éveken át titokban tartotta, alkotásait asztalfiókja mélyére rejtette. Idővel azonban a költészetet ugyancsak kedvelő – és művelő – Kis János lutheránus lelkész – későbbi szuperintendens – felfedezte a „niklai remete” tehetségét, és 1808-ban, Berzsenyi hozzájárulásával egy 77 verset tartalmazó kéziratot küldött Kazinczy Ferencnek, melyet a Széphalmon élő irodalmár lelkesen fogadott. Ennek eredményeként élénk levelezés bontakozott ki a két férfi között, mi több, a híres nyelvújító számos tanáccsal látta el Berzsenyit pályája kezdetén – a „niklai remete” például mentora hatására változtatta meg az Ősszel című vers elnevezését, mely A közelítő télként vált a magyar nyelvű költészet ékévé. Kazinczy abban is jelentős szerepet játszott, hogy a somogyi földbirtokos – Helmeczy Mihály gondozásában – 1813-ban, majd 1816-ban két kötetben megjelentette verseit, az évtized második felében azonban a két férfi barátsága elhidegült. Berzsenyi már 1810-es pesti látogatása alatt, Kazinczy költőbarátainak – pl. Vitkovics Mihály, Szemere Pál, Kölcsey Ferenc – megismerésekor érzékelte, hogy vidéki földbirtokosként hatalmas szakadék választja el a korszak írógenerációjától, és évekkel később éppen tőlük érkezett az a támadás, amely sokáig a verselés abbahagyására sarkallta őt.

Kölcsey 1817 nyarán, a Tudományos Gyűjteményben recenziót közölt Berzsenyi Dániel verseiről, melyben sok szempontból igazságtalanul – a klasszicista stílus esztétikai követelményeire alapozva – kritizálta a „niklai remete” költészetét. E bírálat hatására a somogyi földesúr még inkább bezárkózott: miután Kazinczy nem fogta pártját, jó ideig vele is megszakította a kapcsolatot, és egy indulatos válasziratban próbált meg felelni a támadásra, majd éveket töltött azzal, hogy felkészüljön a színvonalas visszavágásra. Berzsenyi az 1810-es évek végén esztétikai és irodalmi tanulmányokba fogott, majd 1825-ben – Észrevételek Kölcsey recenziójára címmel – megjelentette válaszát a Tudományos Gyűjteményben. A „niklai remete” később A versformákról is közölt egy tanulmányt, majd 1829–34 között kiadta Kriticai leveleit. Esztétikai munkásságának köszönhetően Berzsenyit 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, székfoglalója – 1833-ban – Poeticai harmonistica címmel jelent meg. 

Az élete utolsó éveiben gyakran betegeskedő somogyi földbirtokos ezzel egy időben – főleg Széchenyi hatására, aki szimpátiával figyelte Berzsenyi Dániel irodalmi munkásságát, és a Hitelben idézetet is közölt a költő A magyarokhoz című ódájából – közgazdasági tanulmányokat is írt, szintén 1833-ban látott napvilágot A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul című műve. A „niklai remete” élete utolsó éveiben minden jel szerint szakítani kívánt korábbi életformájával: Balatonfüred és Buda gyógyfürdőiben próbált gyógyulást találni, és gyakran látogatta a Tudós Társaság üléseit, 1836. február 24-én bekövetkező halála azonban nem engedte, hogy bekapcsolódjon a reformkori Magyarország pezsgő szellemi életébe.

Berzsenyi Dániel költészetének kulcsa Kölcsey Ferenc recenziójában rejlik, melynek igazságtalan kritikáját – a „niklai remete” halálára írt nekrológjában – utólag a Himnusz szerzője is elismerte. Az elzárkózásra hajlamos, ugyanakkor „remetesége” miatt egész életében keserűséget érző somogyi földbirtokos munkássága valóban hordozott magában bizonyos kettősséget, mely összekapcsolta a magyar irodalom klasszicista és romantikus korszakát. Berzsenyi költészetében – ódáiban, elégiáiban és episztoláiban – sok szempontból még a klasszicizmus, így az antik költészet – főként Horatius – stílusjegyei dominálnak: a strófaszerkezet, a retorikus felépítés és az utalásrendszer mind-mind az ókor nagyjait idézik, ahogy ez a többször átdolgozott A magyarokhoz című ódában, vagy az Osztályrészemben és a Horácban is megfigyelhető. Másfelől viszont Berzsenyi szentimentalizmusa, témái és forradalmian új kifejezésformái már a romantikához kapcsolódtak. Ahogy Hegedüs Géza is írja: Berzsenyi Dániellel jelent meg az az „új hang” a magyar irodalomban, amit Kazinczyék generációja oly régóta várt, az írótársadalom azonban későn ismerte fel a „niklai remete” valódi nagyságát.

IDŐJÁRÁS

A napsütést ismét főleg gomolyfelhőzet zavarhatja, amelyből elszórtan záporok alakulnak ki néhol zivatar kíséretében. Az északkeleti szél ismét többfelé megélénkül, az Alföld északi részén, illetve zápor, zivatar környezetében erős széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 22 fok között várható.
https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/27097/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?