511 éve hunyt el a legnagyobb földrészfelfedező

Kolumbusz Kristóf olasz származású utazó, tengerész, az amerikai földrész felfedezője 511 éve, 1506. május 20-án halt meg.

Életének első szakaszáról szinte semmit nem tudni. Vélhetőleg Genovában született 1451-ben vagy 1452-ben, és tizennégy évesen már a tengert járta, majd miután Portugália partjainál hajótörést szenvedett, 1470 körül ott telepedett le. Mindeközben megtanult görögül és latinul, továbbá geográfiai és teológiai ismeretekre tett szert.

Tapasztalt hajósként ténynek tekintette, hogy a Föld gömbölyű, és úgy vélte, hogy a fűszerekben gazdag Indiába nyugat felől is el lehet jutni, de lényegesen kisebbre becsülte a megteendő utat. 1485-ben beterjesztett egy javaslatot II. János portugál királynak az új útvonal felderítésére, de elutasították. Ezután évekig próbálkozott a spanyol királyi udvarban, és 1491 végére sikerült elérnie, hogy Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd támogassa útját.

1492. augusztus 3-án 50 fős legénységgel futott ki a Santa Maria nevű vezérhajójával, amelyet a Pinta és a Nina kísért, Palos kikötőjéből. Október 12-én érte el a Bahama-szigeteket, amelyet már Indiának vélt, de a valóságban a Bahamák egyik szigetén értek partot, amelyet lakói Guanahaninak neveztek, a spanyolok pedig a San Salvador nevet adták neki. A kis expedíció még érintette Kuba és Hispaniola partjait, majd egy vihar miatt visszafordult, és Lisszabonban kötött ki. Spanyolországban hősként fogadták, a királyi felségeket lenyűgözték a messzi földről hozott bennszülöttek, a dohány, az ananász és a pulyka, igaz, a keresett fűszerekből semmit sem talált.

A Santa Maria, Kolumbusz Kristóf zászlóshajója, 1492-ben ennek a fedélzetéről pillantotta meg Amerika partjait.

Kolumbusz még háromszor (1493-96, 1498-1500 és 1502-04 között) járt az Újvilágban, felfedezte a Kis-Antillákat, Jamaicát és Dél-Amerika partjait is érintette. Alkirályi hatalmával azonban rosszul élt, a királyi udvarban is számos ellenséget szerzett, így amikor a csalódott, a beígért gazdagságot hiába kereső hispaniolai telepesek fellázadtak, a helyzet rendezésére kiküldött bíró bilincsbe verve őt küldte haza. Sikerült ugyan tisztáznia magát, de presztízse és kiváltságos helyzete odalett.

Utolsó, negyedik útján már semmilyen támogatást nem kapott, és emberei is fellázadtak ellene. Mivel nem volt hajlandó lemondani alkirályi címéről, perben-haragban állt a királyi udvarral. Testben-lélekben megtörve, bár nem szegényen, 1506. május 20-án halt meg. Élete végéig abban a hitben volt, hogy Kelet-Indiában járt, azt, hogy új földrészt fedezett fel, csak jóval később bizonyította be Amerigo Vespucci, akiről később az amerikai kontinenst elnevezték. Emlékét Dél-Amerikában Kolumbia neve őrzi.

Hamvait előbb Hispaniolában, majd 1899-ben a sevillai katedrálisban helyezték végső nyugalomra. Amerika felfedezésének 500. évfordulóján az amerikai bennszülöttek képviselői hódítónak, a fehér zsarnokság hírnökének minősítették, Japánban és Hondurasban is jelképes perben ítélték el gyilkosság, rablás, fosztogatás és még számos bűncselekmény miatt. 2009 márciusában Alfonso Ensenat de Villalonga történész közzétette elméletét, mely szerint Kolumbusz Kristóf eredeti neve Pedro Scotto lehetett, és felmenői Skóciából származtak.

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?