173 éve született a nagy magyar feltaláló

Puskás Tivadar élete jelentős részében nem feltalálóként, hanem merész, nagy tudású és modern gondolkodású vállalkozóként tevékenykedett. A Telefonhírmondóval, a rádió közvetlen ősével ugyanis olyan hírközlési formát honosított meg, ami nélkül ma már el sem tudnánk képzelni az életünket. 

Puskás Tivadar egy elszegényedett székely nemesi família gyermekeként, Pesten született, 1844 szeptember 17-én. Édesapja katonás fegyelemben nevelte, majd a gimnázium után a bécsi Theresianum jogi fakultására küldte fiát, a feltaláló azonban átiratkozott a pesti Műegyetemre, miután pedig a család tönkrement, – 21 esztendősen – a Festetics családhoz szegődött tanítónak. Puskás Tivadar szorgalmát és vállalkozó szellemét mutatja, hogy egy esztendőn belül kiválóan megtanult angolul, majd a szigetországba utazott, ahol egy vasútépítő cégnél szerzett munkát. A fiatalember szerencséjére a Waring Brothers and Eckersley cég végezte a Nagyvárad és Brassó között húzódó vasútvonal építését, ahol Puskás tolmácsként és tanácsadóként tevékenykedett. 

A társaság 1872-ben csődbe ment, a feltaláló azonban leleményes módon biztosította megélhetését: a következő esztendőben Bécsben tartották a világkiállítást, Puskás Tivadar pedig meglévő vagyonából utazási irodát nyitott, ahol kedvezményes vonatjegyek és belépők árusításával komoly haszonra tett szert. A fiatalember a szerzett tőkével 1874-ben az Újvilágba hajózott, és Arizonában aranyásásba kezdett, ám nyughatatlan lelke Amerikában sem hagyta őt nyugodni. Jóllehet, ércben gazdag földterületet birtokolt, előbb Chicagóba, majd – egy ígéretes, ámde csalásnak bizonyuló találmány nyomában – Philadelphiába utazott, így az aranyásásból származó igazi haszonról lemaradt.

Puskás emiatt úgy döntött, visszatér Európába, ám sem Londonban, sem Brüsszelben nem sikerült támogatókat találnia az általa megálmodott távíróközpont megépítéséhez. Miután értesült arról, hogy Alexander Graham Bell szabadalmaztatta a telefont, belátta, hogy tervének nincs jövője, ezzel egy időben azonban a távbeszélőben rejlő lehetőségre is felfigyelt, ezért ismét átkelt az Atlanti-óceánon, hogy találkozzon annak feltalálójával. A következő évekről bizonytalanok az értesüléseink: egyesek azt állítják, hogy Puskás Tivadar 1876–77 során Bell Menlo Park-i műhelyében dolgozott, és – e teória szerint – itt született meg a telefonközpont ötlete is. 

Ezek az információk közismertek, valójában azonban nincs bizonyítékunk arra, hogy Puskás az amerikai feltaláló birtokán tökéletesítette találmányát, mi több, az is vitatható, hogy a kommunikációs központ ötlete a magyar férfi nevéhez fűződik. Ez a kérdés azért is érdekes, mert Puskás Tivadar sohasem állította magáról, hogy ő találta volna fel a telefonközpontot, de rejtélyes módon az őt dicsérő nekrológok is „elfeledkeztek” erről az érdemről – ennek ellenére ma mégis szilárd ténynek számít. Az első ilyen kijelentés csupán 1911-ből, a Magyarországra látogató Alexander Graham Belltől származott, a technikatörténet azonban két szempontból is vitatja ezt a megállapítást: egyrészt azért, mert a telefonközpont lényegében az F. M. A. Dumont francia mérnök által 1850-ben megálmodott távíróközpont elvén működött, másrészt pedig azért, mert a Puskás nevéhez kapcsolt kommunikációs eszközt Charles Scribner szabadalmaztatta, és az első berendezés is a magyar férfi nélkül épült meg, 1878-ban. Mindazonáltal Puskás Tivadar valóban közeli munkakapcsolatban állt Bell-lel, sőt, ő szervezte meg az amerikai férfi találmányainak európai népszerűsítését és értékesítését.

Puskás tehát ennek okán ismét átszelte az Atlanti-óceánt, a Bell-lel való közös munka mellett pedig számtalan új vállalkozásba kezdett: oroszlánrészt vállalt a párizsi telefonközpont felépítésében, majd 1881-ben, Budapesten megalapította saját távbeszélő-rendszerét, foglalkozott London elektromos világításával, a telefonhasználat madridi elterjesztésével, és igyekezett észrevetetni magát az 1881-es párizsi világkiállításon is. Miután öccse, Ferenc 1884-ben elhunyt, Puskás Tivadar hazatért Magyarországra, és a saját kezébe vette a Budapesti Telefonhálózatot, melyet az 1887. évi államosítás után is bérbe kapott. Mindeközben Puskás számos szerencsétlen vállalkozást indított, így például aranybányászatba fogott Abrudbányán, olajat keresett a Szamos mentén, e kockázatos kísérletei azonban egymás után kudarcba fulladtak, ráadásul családja is elhagyta őt. 

A feltaláló magányosan és szegényen tért vissza Budapestre, ám kalandvágyát ezek a csapások sem tudtak elaltatni: Puskás 1890-ben kénytelen volt ugyan eladni a telefonközpont részvényeit, ám még ebben az évben új víz alatti robbanószerkezetet mutatott be, közben pedig a távbeszélőről sem feledkezett el. A vállalkozó 1892 nyarán szabadalmaztatta a „telefonos újságot”, vagyis későbbi nevén a Telefonhírmondót, melyet – először a világon – 1893 februárjában, Budapesten helyeztek üzembe. Ez a nagyszerű találmány, mely gyakorlatilag forradalmat jelentett a tömegkommunikációban, ismét az érdeklődés középpontjába juttatta Puskás Tivadart, a kalandos sorsú férfi azonban már nem tudott megfelelni az Európából és Amerikából érkező milliónyi megrendelésnek. A múltbéli csapások miatt pánikbetegségtől szenvedő feltaláló éppen egy üzleti utazás előtt, 1893. március 16-án vesztette életét a Hungária Szállóban; ironikus módon halálát először a Telefonhírmondó tudatta a világgal.

Mint láttuk tehát, Puskás Tivadar élete jelentős részében nem feltalálóként, hanem merész, nagy tudású és modern gondolkodású vállalkozóként tevékenykedett. A telefonközpont körül felmerülő viták és kérdőjelek nyomán egyesek akár igaztalan vádakkal is illethetnék őt, Puskás azonban sohasem törekedett a dicsőség hajszolására, másfelől pedig ezen találmány nélkül is a legnagyobb magyarok között van a helye. A Telefonhírmondóval, a rádió közvetlen ősével ugyanis olyan hírközlési formát honosított meg, ami nélkül ma már el sem tudnánk képzelni az életünket.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/42494/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?