Nagy magyar feltaláló, nagy találmány

1859. november 14-én készült el Jedlik Ányos dinamója. A nagyszombati, majd a pozsonyi gimnáziumban tanult. 1817-ben lépett be a Szent Benedek-rendbe, tanulmányait Pannonhalmán fejezte be. 1822-ben doktorált bölcsészetből, 1825-ben áldozópap lett. Előbb öt évig tanított fizikát Pannonhalmán, majd a győri gimnáziumban, a pozsonyi királyi akadémián, 1840-78 között pedig a pesti tudományegyetemen, 1863-64-ben az egyetem rektora is volt. 1826-ban szódavízgyártó gépet szerkesztett, s ennek volt köszönhető az első szikvízüzem létesítése. 1850-ben jelent meg A súlyos testek természettana című tankönyve. Szabadságharc alatti magatartását nehezen bocsátották meg neki, mégis, 1867-ben tanácsosi címet és Vaskorona-rendet kapott. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban választotta tagjául. 

Ő készítette az első tisztán elektromágneses hatás alapján működő elektromotort, a "villanydelejes forgonyt". Legjelentősebb munkája az "egysarki villámindító", az első unipoláris gép, s ezzel való kísérletezései során fedezte fel a dinamó-elektromos elvet - hat évvel megelőzve ezzel Siemenst. A közzétételt azonban elmulasztotta, ezért világszerte Siemenst tekintik a feltalálónak. "Csöves villámfeszítő"-je a feszültségsokszorozó lökésgenerátorok előfutára volt, ezzel 50 cm-es elektromos ívet tudott létrehozni. E találmányáért, Siemens javaslatára, az 1873-as bécsi világkiállításon a Haladásért-éremmel tüntették ki. Úttörő jelentőségűek voltak fénytani rácsokkal folytatott interferencia-kísérletei is. Fizikai, kémiai és matematikai szókincsünk jelentős része tőle ered, s részt vett az első német-magyar tudományos műszótár szerkesztésében. Keveset publikált, munkásságának jelentőségét azonban így is felismerték - elsősorban Eötvös Loránd. 

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/44757/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?