Szent Miklós ünnepe

Szent Miklós (Nikolaosz) 270 körül született a kis-ázsiai Patarában. Szüleit korán elvesztette, vagyonukat megkeresztelkedése után szétosztotta. A hívők égi jelre választották meg Müra (a mai törökországi Demre) püspökévé. A keresztényüldözés idején börtönbe vetették, kiszabadulva részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton. A jótékonykodásáról ismert Miklós, akit már életében szentnek tartottak, 343. december 6-án halt meg.

Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a szeldzsuk törökök, tetemét az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát emeltek tiszteletére, ereklyéit a főoltáron helyezték el.

Csodatettei között említik, hogy viharban megmentette egy vízbe esett tengerész életét. 

Más alkalommal leleplezte azt a hentest, aki a várost sújtó éhínség idején három kisgyermeket ölt meg, hogy kimérje húsukat, sőt fel is támasztotta a fiúkat. Leghíresebb legendája szerint élt Mürában egy szegény ember, aki hozomány híján nem tudta férjhez adni három leányát. A püspöknek fülébe jutott a dolog, de túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen.
Éjszaka dobott be három erszényt az apának, így a lányok megmenekültek attól, hogy örömlánynak adják el őket.

Miklós az utazók, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok, a gyermekek, a hajadonok és az aggszüzek, valamint a zálogházak tulajdonosainak védőszentje, oltalmazója továbbá a házasságnak és az anyaságnak, védőszentje Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Puglia (Apulia) tartománynak.

Magyarországon mintegy hatvan községet neveztek el róla, mint például Dunaszentmiklós, Szigetszentmiklós, Tarnaszentmiklós.

Ünnepe, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz. Szinte minden nép kultúrájában feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmájú alakja, amelyet egyes források szerint csak a 19. században nyert el.

A magyar Mikulás szó cseh eredetű, a 19. században terjedt el. Az ajándékozásnak a Kárpát-medencei magyarság körében is gazdag paraszti hagyományai vannak. Számos helyen ismeretes volt a Mikulás-járás. A maskarába öltözött "Miklós püspök" kíséretével együtt olyan házakba tért be, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatta, imádkoztatta, tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazta vagy virgáccsal fenyítette őket. Ez utóbbi gyakran a kíséretében lévő krampusznak jutott feladatul. A Felső-Csallóközben házról házra járó Mikulások december 5-én este - miután megbizonyosodtak arról, hogy a gyerekek jól viselkedtek, puttonyból ajándékozták meg őket. Az ajándékozás szokása is csak a 19. század második felétől terjedt el a Kárpát-medencében. A 20. századi szokás szerint - a gyerekek örömére - a Mikulás éjszaka, titokban teszi ajándékait az ablakba helyezett csizmákba.

A nagykarácsonyi Mikulásház 1995-ben nyitotta meg kapuit. Többszöri költözés után, 1997-ben kapott állandó helyet a Mikulás. A gyerekek a Mikulással való találkozás előtt a Játékszobában tartózkodhatnak. Az udvaron ott áll a csillagjáró szán, ott várakoznak a szánhúzó szarvasok.
A püspök neve mindenütt más és más: Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Mikulás, Finnországban Joulupukki, az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas torzult változata.
A Szovjetunióban a vallásos vonatkozásoktól megtisztított Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozta a fenyőfát az ajándékokkal, de szilveszterkor.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/45640/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?