525 éve szűnt meg Mátyás király Fekete Serege

II. Ulászló király 1493. január 3-án feloszlatta Mátyás király hajdan nagy jelentőségű hadát, a Fekete Sereget, amit csak Mátyás király halála után nevezték így a „fekete Haugwitz” néven ismert Hanuš Haugvic z Biskupic után, akit II. Ulászló valószínűleg a pozsonyi béke (1491) után nevezett ki a „király cseh hadseregének kapitányává” (capitaneus gencium nostrarum Bohemicalium), s aki ezután Szapolyai János főkapitánnyal együtt kiverte az országból az utolsó trónkövetelőt, János Albert lengyel herceget, felette az eperjesi csatában döntő győzelmet aratva 1492. január 1-jén.

Korábbi népszerű feltételezések szerint nevét talán az egyik vezetőjéről, Lehoczky János vitézről kapta, aki 1459-ben állt Mátyás szolgálatába, ekkortól számítjuk a fekete sereg fennállását. Más elméletek szerint a „fekete” nevüket onnan kapták, hogy Mátyás halálakor a katonák vállukon fekete szalagot viseltek. Mások szerint azért lett fekete sereg a fekete sereg, mert fekete páncélt viseltek. Egy másik elmélet szerint pedig nevét Mátyás címerállata, a holló fekete színe után kapta.

Az első zsoldoshadsereg felállítása Franciaországban történt 1445-ben. Ezt követte Mátyás király híres fekete serege, amely 1459-60-ban jött létre, így a korabeli Európában a maga nemében páratlan hadseregnek bizonyult.

Állományának nagy részét szétszóródott husziták és Giskra morva zsoldosvezér felvidéki seregének maradványai tették ki. Szolgáltak még a seregben lengyelek, németek és az 1480-as évektől kezdve egyre több magyar is. Rendkívül jól szervezett, korszerű hadászati elveken alapuló hadsereg volt, megfelelt Mátyás király központosító politikájának és hódító szándékainak. Állandó létszáma 8-10 ezer fő volt, de hadjáratok idején ennek kétszeresére duzzadt fel. Főbb alakulatai a támadásra is alkalmas gyalogság, a tüzérség, a nehéz páncélzatú lovasság és a könnyűlovasság voltak. A mozgékony könnyűlovasság balkáni eredetű, nagy részük szerb származású. Hírneves vezérei voltak például Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthori István, a szerb Jaksics Demeter és Brankovics, a török trónkövetelő Bajezid Callixtus Ottomanus, vagy a román Vlad Tepes – Dracula is.

Mátyás királynak az idegen zsoldosokon kívül hatalmas magyar hadserege is volt, melynek száma megközelítette a 90 000 főt, csak a székelyekből 16 000 könnyű lovasa és 16 000 gyalogos katonája volt.

Mátyás király halála után a fekete sereg nem Corvin János, Mátyás törvényen kívüli gyereke, hanem a bárók oldalára állt, így nagy szerepet játszott Corvin János trónra kerülésének megakadályozásában. Az új király, II. Ulászló igyekezett megtartani a sereget, ám zsoldot nem tudott biztosítani, így egy részük abbahagyta a katonáskodást, más részük Habsburg Miksa német-római király zsoldjába szegődött. A maradékot a török fenyegetés elhárítására a délvidékre küldték, de mivel továbbra sem fizettek zsoldot, a katonák rabolni, fosztogatni kezdtek. A vidéket fosztogató sereg maradékait Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitány verte szét királyi beleegyezéssel. 1492 augusztusában a Száva-folyó melletti Szegednic városánál – más leírások szerint a Szeged melletti Halas (ma: Kiskunhalas) településnél – teljesült be Mátyás seregének végzete. A megmaradtak kis része Nándorfehérvárra került, ahol a törökökkel összejátszva Nándorfehérvárt az ellenség kezére szerette volna átjátszani. Velük Kinizsi Pál véresen és kegyetlenül számolt le. A fekete sereg 1494 tavaszára végleg megszűnt létezni.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/46668/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?