153 éves a magyar építészet egyik remeke

153 évvel ezelőtt, 1865. január 15-én nyitották meg a Pesti Vigadót. Az épület a magyar romantikus építészet jelképévé vált. A könnyed főhomlokzat erőteljes saroklezárások közé került, a gazdag és mozgalmas díszítés kiemelte az épület újszerű tektonikáját. A Pesti Vigadó koncertterme több célt szolgált: a 19. században bálokat, ünnepi fogadásokat, köszöntőket rendeztek, és számos komolyzenei előadásnak adott otthont.

A mai Vigadó tér környékén az 1700-as évek végén a várost védő rondellánál húzódott Pest északi határa. Az északi nagyrondella elbontása (1789) után Pollack Mihály kapott megbízást egy tánc- és koncertterem megépítésre; az 1832-re elkészült Redoute, a pesti klasszicista építészet egyik kiemelkedő épülete volt a mai Vigadó elődje. A Redoute épülete, amelyben 1848-49-ben az első népképviseleti országgyűlés ülésezett, 1849 májusában az osztrák várvédők ágyútüzének áldozatává vált. Az újjáépítéssel 1859-ben Feszl Frigyest bízták meg, és az új palotát, amellyel a tervező magyar stílust akart megteremteni, végül 1865. január 15-én nyitották meg.
Feszl művének akkori neve "Pest városi Redoute termek" volt. Az épület a magyar romantikus építészet jelképévé vált. A könnyed főhomlokzat erőteljes saroklezárások közé került, a gazdag és mozgalmas díszítés kiemelte az épület újszerű tektonikáját.

Termei nagyszabásúak, lépcsőháza is impozáns volt. A homlokzat táncoló alakjait Alexy Károly, a büfé és a lépcsőház freskóit Lotz Károly, Than Mór és Wagner Sándor készítette. Az újszerű stílust a kortársak meglehetősen értetlenül fogadták.

A Pesti Vigadó koncertterme több célt szolgált: a 19. században bálokat, ünnepi fogadásokat, köszöntőket rendeztek, és számos komolyzenei előadásnak adott otthont. Tartottak itt jelmezes bálokat is, talán a legjelentősebb a Széchenyi István emléke előtt tisztelgő Széchenyi-bál volt. 1867-ben, a királykoronázás tiszteletére rendezett eseményen Ferenc József is részt vett, és itt ünnepelték Pest, Buda és Óbuda egyesítését, azaz Budapest megszületését is.

1865-ben Liszt Ferenc itt mutatta be a Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. Felléptek a fővárosban megforduló neves művészek, többek között Brahms, Debussy, Karajan és Rubinstein.
Itt adta első önálló koncertjét Dohnányi Ernő, 1905-ben Bartók Béla, 1932-ben pedig itt debütált Fischer Annie. Richard Strauss is többször vezényelt, Prokofjev zongoraművészként lépett fel a Vigadóban.

A kiegyezést követően a Vigadót a város haszonbérbe adta, abban az időszakban az épület a legkülönbözőbb programoknak adott otthont, többek között városi tanácskozásoknak is.
A Vigadó 1945-ben, Budapest ostromakor súlyosan megrongálódott, helyreállításáról később hosszú vita folyt. Végül csak 1960-ban született határozat - a különleges, egyedi építészeti alkotás kultúrtörténeti jelentősége miatt - az újjáépítésről.

A Duna-parti palota 1980. március 12-én nyitotta meg ismét kapuit egy 660 és egy 200 személyes színházteremmel, valamint egy kiállító galériával. A Vigadó Galéria vette át az Erzsébet téren álló Nemzeti Szalon szerepét, amelyet 1960-ban lebontottak. Ezután a kortárs alkotók műveit itt mutatták be.

2004 és 2014 között újabb nagyszabású felújításon esett át az épület, a 2014. március 14-én megnyitott Vigadó szinte eredeti pompájában ragyog. Az épület új terekkel is bővült, az 5-6. emeletén kiállítóhelyet alakítottak ki. Az intézmény tulajdonosa a Magyar Művészeti Akadémia.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/47222/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?