A magyar–lengyel barátság napja

Tizenkettedik alkalommal rendezik meg idén a magyar-lengyel barátság napját, amelynek eseményeit felváltva tartják a két országban. Az idei házigazda Veszprém. Az ünnep alkalmából pénteken és szombaton hivatalos látogatást tesz Magyarországon Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök.

Fotó: MTI

Az ünnep előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza: akkor avatta fel Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. (Hasonló emlékművet avattak fel 2008-ban a dél-lengyelországi Jaroslawban.) A két köztársasági elnök által aláírt Győri nyilatkozat - több szervezet és együttműködő önkormányzat javaslatára - kezdeményezte, hogy március 24-ét nyilvánítsák a magyar-lengyel barátság napjává.

Az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel - 324 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül - március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította, majd március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.

Azóta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében. Első alkalommal, 2007-ben Przemysl, 2008-ban Debrecen, 2009-ben Krosno, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer (a III. kerületi Katyni mártírok parkjában ekkor avatták fel a katyni mártírok emlékművét), 2011-ben Poznan, 2012-ben Ópusztaszer, 2013-ban Tarnów (Bem József szülővárosa), 2014-ben Eger következett. 2015-ben a házigazda Katowice volt, ahol ekkor avatták fel a második világháború idején a magyarországi lengyel menekültek vezetőjeként tevékenykedő és zsidómentő Henryk Slawik és a lengyel menekülteket segítő idősebb Antall József közös emlékművét. 2016-ban Budapest, tavaly pedig az a Piotrków Trybunalski volt a barátság nap házigazdája, amelyet Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1578-ban tett meg az általa alapított lengyel Királyi Ítélőszék székhelyéül. A városban a magyar és a lengyel államfő emléktáblát is avatott, amely az 1925-ben ott rendezett nemzetközi légi bemutatón életét vesztő Sziklay Jenőnek, az ejtőernyőzés úttörőjének állít emléket.

A szoros magyar-lengyel kapcsolatok a középkorra nyúlnak vissza, a két uralkodóházat már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze. A 14. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot. Lajos kisebbik lánya, Szent Hedvig Lengyelország védőszentje. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között lengyel király is volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848-1849-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő katonai vezetője pedig a lengyel szabadsághős, Bem József volt.

1920-ban Magyarország a csepeli Weiss Manfréd Művekben gyártott 22 millió lövedékkel segítette a lengyeleket a támadó szovjet Vörös Hadsereggel szemben. Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. Az 1956. júniusi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében. 1956. október 23-án Budapesten, a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, és a forradalom idején a lengyelek elsőként küldték segélyszállítmányokat Magyarországra. A poznani eseményeknek és a magyar forradalomnak emléket állítva két éve mindkét ország parlamentje határozatban nyilvánította a magyar-lengyel szolidaritás évének 2016-ot. 2017-ben Katowicében avatták fel az 1956-os magyar forradalmat segítő lengyelek emlékművét, Varsóban pedig az 1956-os magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékművet.

A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéki erőknek. A két közép-európai ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.

Budapest és Krakkó először 2005-ben írt alá együttműködési megállapodást, a két város 2017-ben testvérvárosi kapcsolatokra lépett. Ugyancsak tavaly a parlamenti elnökök stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá a parlamentek szoros együttműködéséről.

Az Országgyűlés tavaly november 14-ei határozatában a magyar-lengyel kapcsolatok erősítése céljából a Waclaw Felczak Alapítvány létrehozásáról döntött. A lengyel ikerintézmény, a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködés Intézetének létrehozásáról szóló törvényt a lengyel törvényhozás mindkét háza idén februárban fogadta el. Wacław Felczak (1916-1993) lengyel történész, a második világháború alatt a Lengyelország és Magyarország közötti illegális futárszolgálat szervezője és parancsnoka volt. 1948-tól 1956-ig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt politikai fogoly volt. 1958-tól a krakkói Jagelló Egyetemen Magyarországgal és Jugoszláviával foglalkozott. Könyvet írt Magyarország történetéről. 1993. október 23-án, az 56-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján halt meg.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/50201/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?