Bocskai István uralkodásának kezdete

1605. április 17-én választotta a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt, Erdély uralkodóját, a Habsburgok ellen 1604-ben indított szabadságharc vezetőjét. 

A bécsi testőrséget is megjárt Bocskai rokonságban állt a Báthory-dinasztiával, az 1586-tól uralkodó Báthory Zsigmond nagybátyja volt. Miután unokaöccsét 1588-ban nagykorúvá nyilvánították, Bocskai a gyulafehérvári fejedelmi udvarban a törökellenes párt egyik legerősebb lobbistája lett, komoly hatást gyakorolva Báthory politikájára. A fejedelem 1592-ben kinevezte nagybátyját Várad főkapitányává, majd Bocskai Istvánra bízta a Habsburgokkal való szövetség megkötését, és Erdély beléptetését a tizenötéves háborúba, a keresztény koalíció oldalán.

Bocskai tárgyalásai nyomán 1595 januárjában Báthory Zsigmond fejedelem csatlakozott a harcokhoz, Erdély csapatai pedig visszafoglalták Lippát és több Maros menti várat. Az Oszmán Birodalom trónjára lépő III. Mehmed (ur. 1595-1603) nagyvezírje, Ferhád pasa fontosabbnak találta a magyarországi hadszíntérnél régi hűbéreseinek megregulázását, ezért még ebben az évben támadás indult Havasalföld ellen. A Bocskai és Vitéz Mihály havasalföldi vajda által vezetett egyesült seregek augusztusban Calugareni városa megfutamították a pasa csapatait, az október végén aratott gyurgyevói győzelemmel pedig felszabadították Havasalföld egész területét. 

A tizenötéves háború kiegyenlítettségét jelzi azonban, hogy a keresztény győzelmeket 1596-ben török sikerek követték, amit Temesvár sikertelen ostroma, és az 1596-os mezőkeresztesi vesztes ütközet is jelzett. A vereséggel végződő csata után Báthory Zsigmond nem érezte biztosnak trónját, retorziótól tartott, ráadásul a háború terhei komoly feszültséget okoztak Erdélyben. A törökellenes háborúban a fejedelemségnek a közszékelyek fegyverei mellett azok adójára is szüksége volt, jogaik megsértése miatti lázadásukat Bocskainak kellett levernie az 1596-os „véres farsang” idején.

Báthory 1597-ben mondott le trónjáról, visszatérési kísérletei, az uralkodójelöltek harca, a fejedelemség tántorgása a Habsburg és török hatalmi tér között állandó háborús helyzetet eredményezett Erdély területén, amely több főúr mellett Bocskait is arra ösztökélte, hogy politikai nézeteit megváltoztassa és a fejedelemséget – a szultán hűbérében hagyva – minél előbb kivezesse a reménytelenné váló háborúból. Miután 1602-ben Zsigmond is I. Rudolf király (ur. 1576-1608) és az erdélyi Habsburg uralmat biztosító Basta tábornok ellen fordult, Bocskai is gyanússá vált, Prágába internálták, ahol két évet töltött császár-királyi fogságban. 

1604-ben tért csak haza bihari birtokaira, a politikából teljesen kiábrándult, csak a Hódoltságban bujdosó Bethlen Gábornak sikerült rábeszélni arra, hogy álljon az erdélyi elégedetlenek élére és indítson felkelést a Habsburgok ellen. Bocskai szabadságharcának kirobbanását meggyorsította, hogy Bethlennel való levelezése Belgiojoso császári főkapitány kezébe került, aki kihasználta a lehetőséget a megbízhatatlannak elkönyvelt főúr birtokainak elkobzására.

A későbbi fejedelem azonban ellenállt a főkapitány követelésének, sőt, 1604 októberében az álmosd-diószegi ütközetben megverte annak csapatait. Bocskai ígéreteinek köszönhetően a Belgiojoso mellett harcoló hajdúk a küzdelem során átálltak az erdélyi hadvezér oldalára, a felkelés során a fejedelem legértékesebb csapatai közülük kerültek ki. Bocskai győzelme után a kaotikus Erdély legesélyesebb uralkodójelöltjévé lépett elő, Habsburg-ellenes küzdelme során török támogatást kapott, így a marosvásárhelyi országgyűlés 1605. február 21-i döntését I. Ahmed szultán (ur. 1603-1617) athnaméja erősítette meg. 

Bocskai felkelése hamarosan átterjedt Alsó- és Felső-Magyarországra, ahol nem csak a háború nehézségei, de a prágai udvar protestánsok elleni küzdelme, és az ezzel járó birtokelkobzások is elégedetlenséget szültek. Az erdélyi fejedelem 1605 tavaszán bevonult Kassa városába, majd nyugat felé haladt tovább, április 17-én pedig a Szerencsre összehívott országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta.

Bocskai azonban reálpolitikus volt, tisztában volt azzal, hogy sikerei nagyban török támogatóihoz kötik, ő pedig Habsburg-ellenes felkelőként is sokkal inkább volt keresztény, mint hogy egy oszmán fennhatóságú Magyarország vezetője legyen. Elutasította a Konstantinápolyból küldött koronát, a háború során pedig kompromisszumra törekedett a tizenötéves harcban meggyengült Habsburg Birodalommal. Bocskai István követei és Rudolf képviseletében Mátyás osztrák főherceg 1606. június 23-án, Bécsben írták alá a szabadságharcot lezáró békeszerződést, amelyben a fejedelem Magyarország kiváltságainak és szuverenitásának biztosítására törekedett. 

A bécsi béke biztosította a nemesek és a városi polgárság számára a protestáns vallásgyakorlást, garanciát adott az országgyűlés jogainak betartására, valamint megígérte a nádori tisztség betöltését, ami 1608-ban, Illésházy István megválasztásával teljesült. A Habsburgok az 1570-es speyeri egyezmény után ismét elismerték Erdély függetlenségét, Bocskai és férfiági utódai pedig megkapták Ugocsa, Szatmár és Bereg vármegyéket.

A béke megkötése után a fejedelem megtartotta a felkelés kezdetekor tett ígéretét, adómentességet és szabadságot adományozott az alföldi mezővárosokba letelepített hajdúknak is. Bocskainak fontos szerepe volt a tizenötéves háborút lezáró zsitvatoroki béke (1606. november 11.) tető alá hozásában, ám ennek megkötésekor már súlyos beteg volt, 1606. december 29-én meg is halt Kassa városában. 

Bocskai a 17. századi Erdély politikájának meghatározó egyénisége volt, alapelveit végrendeletében fogalmazta meg legvilágosabban: Magyarország felszabadítása nélkül Erdély nem tudja lerázni a török hűbéri uralmat. A politikai különállás ellenére azonban egy magyar nép létezik, és a keleti fejedelemségnek készen kell állnia arra, hogy alkalmas pillanatban végrehajthassa az ország egyesítését. Bocskai politikai öröksége határozta meg Erdély aranykora idején olyan államférfiak tevékenységét, mint például Bethlen Gábor, vagy I. Rákóczi György erdélyi fejedelem.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/51343/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?