A Ferihegyi reptér születésének napja

1950. május 7-én szállt le az első, Budaörsről átrepülő Li-2-es utasszállító repülőgép Ferihegyen, amivel megkezdődött a polgári repülés a Ferihegyi Repülőtéren (2011-től Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér).



Az első évben még mindössze 7133 utast indított és fogadott Ferihegy, ma ez a szám meghaladja az évi kilenc milliót.

A repülőtér területét három település, Pestszentlőrinc-Rákoshegy-Vecsés határában már 1938-ban kijelölte a főváros. A légikikötőt vegyesen polgári-katonai-sport hasznosításúra kívánták kialakítani. A terület északnyugati részére a polgári, délnyugati részére pedig a katonai létesítményeket szánták. Az épületek tervezésére és építésére nyilvános pályázatokat hirdettek. A pályázat 1939. decemberi eredményhirdetésén ifj. Dávid Károly terveit találták a legalkalmasabbnak a megvalósításra.

A munkálatok 1942-ben kezdődtek el. A városközponttól 16 km-re fekvő repülőtér megközelítésére egy gyorsforgalmi utat építettek 1940 és 1943 között. A gyorsforgalmi út vége a repülőtér nyugati oldalán húzódó betonúttal csatlakozott a közeli 4-es főközlekedési útba. A katonai épületeket 1940-től a polgáriakkal párhuzamosan, de a háborús helyzet miatt valamivel gyorsabb ütemben építették. Elsősorban a Magyar Királyi Légierő és a Repülő Kísérleti Intézet hangárjai készültek el, civil utasforgalom alig volt.

A repülőteret 1944-ben több szövetséges bombatámadás is érte, emiatt csak 1950-re épült újjá és május 7-én fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licenc változata) utasszállító gépet. Az akkori repülőtérnek mindössze 1.500 méter hosszú betonozott futópályája volt, amelyet később, a sugárhajtású gépek miatt fokozatosan meghosszabbítottak. 1958-ra épült meg teljes hosszában, 3010 méteren az 1-es futópálya. Ferihegyről az első nyugatra induló menetrendszerinti járat a MALÉV bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság amely járatot indított Budapestre a KLM holland királyi légitársaság volt 1957-ben.

1974-re az utasforgalom meghaladta az évi egymilliót, az 1-es terminál már nem győzte a forgalmat. Emiatt 1977-ben megkezdődtek az új irányítótorony, a párhuzamos 2-es futópálya (3700 m) és az új műszaki bázis, a javítóhangárok építése. 1985-ben készült el a 2A terminál épülete, amely a schengeni járatok utasait fogadta és 1998-ban adták át a 2B terminált.

2002 januárjától ismét új fejezet kezdődött a repülőtér életében. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság megszűnt, helyén két új szervezet alakult. A légiforgalom irányítása a HungaroControl, a repülőtér üzemeltetése pedig a Budapest Airport Zrt. feladata lett.
1998 és 2005 között megkétszereződött a Budapest Airport forgalma, ezért újabb beruházások váltak szükségessé. Ekkor a Magyar Állam – a repülőtér addigi egyedüli tulajdonosa – a részleges privatizáció mellett döntött.

A privatizációt követően 2006. januárjától brit irányítás alatt működött a Budapest Airport Zrt., majd 2007 júniusától a német HOCHTIEF AirPort (jelenleg AviAlliance) vezette nemzetközi konzorcium vette át a részvények 75 százalékát, míg a részvények 25 százalék +1 szavazatnyi része a magyar állam tulajdonában maradt. Az új tulajdonos összesen 261 millió euró (75 milliárd forint) értékű fejlesztési projektre vállalt kötelezettséget. 2011 júniusában a kisebbségi tulajdonos Magyar Állam a tulajdonrészét eladta a többségi tulajdonos befektetőcsoportnak, így a repülőtér üzemeltetési joga teljes mértékben magánkézbe került. A Budapest Airport Zrt. tulajdonosi megoszlása jelenleg: 52,666 százalék AviAlliance, 22,167 százalék Malton Investment Pte Ltd., 20,167 százalék Caisse de dépôt et placement du Québec, 5 százalék KfW IPEX-Bank

A repülőteret 2011. március 30-i hatállyal nevezték el Liszt Ferencről.

A ma már műemléki védelem alatt álló Ferihegy 1-es épület 2005-ben teljes felújításon ment keresztül, ezután naponta több ezer utast szolgált ki, később lebonyolította a fapados járatok teljes forgalmát. A Malév csődje nyomán azonban Budapest Airport egy sor költségcsökkentő lépés részeként 2012-ben a teljes utaskiszolgálást áthelyezte a 2. Terminálra. A Ferihegy 1-es épületében rendezvényközpontot hoztak létre, sőt filmforgatásra is alkalmas.

A BUD Future nevű fejlesztési program 2007-ben indult, melynek központi eleme, új központi utasforgalmi csarnok, a SkyCourt (Égi Udvar) megnyitása volt 2011-ben. A légikikötő új csarnoka a 2-es terminál A és B épülete között kapott helyet, benne éttermekkel, vámmentes boltokkal, kávézókkal és a Malév új business várójával. A 24 ezer négyzetméteres, 24,4 milliárd forintba kerülő Sky Court 8,5 millió főre növelte a 2-es terminál eddigi 4,5-5 milliós kapacitását, így az évi utaslétszám elérheti a 20 millió főt.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/52248/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?