A szlovákiai magyarok emléknapja

1994 februárjában a szlovák parlament magyar képviselőcsoportja a Szlovákiai Magyarok Emléknapjává nyilvánította május 15-ét. Az esemény, melyre e dátum emlékeztet, 1942-ben ezen a napon történt. A Tiso-féle nácibarát szlovák parlament a zsidók deportálásáról szavazott. A szavazás kimenetele nem volt kérdéses, némi meglepetéssel azonban mégiscsak szolgált: Esterházy János gróf, az akkori parlament egyetlen magyar tagja egyedüliként nem szavazta meg a törvényjavaslatot. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szavazáskor többen elhagyták az üléstermet.)

Esterházy döntéséről tájékoztatta a szlovák parlament elnökét. Keresztény értékekre hivatkozva közölte: lelkiismereti alapon hozta meg döntését, a magyar közösség vezetőjeként utasította el a jogszabályt. Nem szavazta meg a deportálásokat, melyet "istentelennek és embertelennek tartott", de a törvény ellen szavazni mégsem tudott, mert a levezető elnök fel sem tette azt a kérdést, ki szavaz ellene.

Esterházy János gróf személyéről, sorsáról viszonylag keveset tud az utókor. A magyar apától és lengyel anyától született gróf Csehszlovákia, majd Szlovákia területén élt. 1932-től a csehszlovákiai Országos Keresztényszocialista Párt elnöke, 1935-től Kassa országgyűlési képviselője volt. Politikai programjában azt hirdette: "Ne legyen Szlovákiában uralkodó és kisebbségi nemzet". 1936-tól az Egyesült Magyar Párt elnökeként, 1939-től a Szlovákiai Magyar Párt vezetőjeként vállalta a magyar kisebbség érdekeinek képviseletét. 1938-ban az utolsó lehetséges időpontig küzdött azért, hogy a Csehszlovák Köztársaságon belül méltányos módon oldják meg a kisebbségek sorsát.

Következetes keresztényi magatartása miatt - "A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt" - zaklatta a Gestapo. 1944-ben a nyilasok Budapesten rövid időre letartóztatták. 1945 áprilisában már a csehszlovákok tartóztatták le törvénysértő módon, átadták a szovjet hatóságoknak, akik lágerbe hurcolták. Egy évig Moszkvában volt börtönben, majd tízévi kényszermunkára ítélték. 1947-ben Pozsonyban távollétében halálra ítélték. A szovjetek 1949-ben adták ki a csehszlovák szerveknek.

A család, magánszemélyek és zsidó szervezetek indítványozására az ítéletet köztársasági elnöki kegyelemmel életfogytig tartó büntetésre, majd 1955-ben huszonöt évi börtönre változtatták. 1957. március 8-án morvaországi börtönében, az olomouci rabkórházban halt meg. Holttestét elhamvasztották, a hamvakat nem adták át a családnak. Lánya, Alice közbenjárására 2007-ben Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter kutatta fel eltemetésének helyét: urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található.

1993-ban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök kérésére az orosz legfelsőbb bíróság az ítéletet semmisnek mondta ki, és rehabilitálta. Ám ez Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg: Esterházy János hivatalosan továbbra is háborús bűnös. 2008 végén portréját ünnepélyesen elhelyezték az Európai Parlament brüsszeli székházában. 2009-ben Lech Kaczynski lengyel államfő a Polonia Restituta kitüntetéssel ismerte el a lengyel menekültek érdekében kifejtett tevékenységét.

2010-ben jelent meg Molnár Imre tollából az első róla szóló, Magyarországon kiadott életrajzi kötet. Szlovákiában több Esterházy-mellszobor áll (Búcson, Királyhelmecen, Ipolynyéken, Kassán, Losoncon), szülőfalujában, Nyitraújlakon és Léván emléktáblát, Révkomáromban domborművet helyeztek el tiszteletére. 2011-ben a New York-i Rágalmazásellenes Liga zsidó szervezet posztumusz "Bátorságért" kitüntetést, a Jan Karski Bátorság és Szolgálat díjat adományozta neki. A Jad Vasem (Világ Igaza) elismerést azonban nem kapta meg. 2012-ben mutatták be Magyarországon Az üldözöttek védelmében című filmet, amely Esterházy második világháború alatti, üldözötteket mentő tevékenységéről szól. Ugyanabban az évben a dél-lengyelországi Wisniowában emléktáblát avattak tiszteletére. Budapesten 2010-ben rakpartot, 2011-ben teret neveztek el róla, 2013 májusában pedig felavatták első fővárosi szobrát a Gesztenyéskertben. 2015 januárjában posztumusz Magyar Kultúra Lovagja kitüntetésben részesült. 2016-ban adták ki Csehországban a Visszaadni Esterházy Jánosnak becsületét című magyar-cseh-lengyel nyelvű kötetet, amely a 2015. júniusban, Prágában lezajlott nemzetközi tudományos konferencia anyagát tartalmazza.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/52617/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?