75 éves lenne a laptop feltalálója

Ma lenne hetvenöt éves Bill Moggridge brit formatervező, az összecsukható, hordozható számítógép, az első laptop "atyja".

William Grant Moggridge 1943-ban született Londonban. 1965-ben a londoni Central School of Art and Design művészeti iskolában ipari formatervezésből diplomázott. Szülővárosát elhagyva az Egyesült Államokba ment, ahol a pennsylvaniai Erie-ban egy kórházi berendezéseket tervező cégnél kapott munkát. 1969-ben visszatért Londonba, tipográfiát és kommunikációt tanult, és Moggridge Associates néven még ebben az évben saját céget alapított.

Első, kereskedelmi forgalomba került tervét, egy kenyérpirítót a Hoover cég dobta piacra. A hétköznapi használati tárgyak tervezése helyett azonban egyre inkább a számítógépek formai kialakítása foglalkoztatta. 1972-ben mutatkozott be először számítógépes design-projekttel, de a Computer Technology cég megrendelésére tervezett Mini Computer végül sohasem készült el. 1973-ban lazán összecsukott könyvre emlékeztető Hoover-hősugárzójával bizonyította újszerű formatervezői elképzeléseit.

1979-ben visszatért az Egyesült Államokba, és ID Two néven Palo Altóban, az informatikai csúcstechnológia fellegvárában, a Szilícium-völgyben alapított irodát. Itt futott össze a Grid Systems céget alapító honfitársával, John Ellenbyvel, aki akkortájt éppen egy kis méretű, hordozható számítógép kifejlesztésén dolgozott. Ekkor már javában léteztek hordozható számítógépek, de formailag inkább varrógépre emlékeztettek, és hozzávetőleg 10 kg-ot nyomtak, így hordozhatóságuk is hagyott némi kívánnivalót maga után. Ellenby egy sokkal kisebb, aktatáskában hordozható gép tervezésével bízta meg Moggridge-ot, aki igen találékonyan oldotta meg a feladatot, a kagylók nyitódását-záródását használta fel mintaként. Így született meg 1979-ben a hardverpiacot forradalmasító, első összecsukható, hordozható számítógép, a Grid Compass 1101, melynek kijelzője (monitora) kagylószerűen záródott rá a billentyűzetre. A Grid szabadalmaztatta a Moggridge által megálmodott, a billentyűzetet és a kijelzőt egyaránt védő innovációt, amelynél jobb ötlettel azóta sem tudtak előállni a laptoptervezők.

Az 1982-ben piacra dobott 5 kg-os őslaptop egy 8 MHz-es Intel 8086-os processzorra épült, 6 colos, 320 x 240 pixel felbontású monokróm kijelzővel, 340 kB buboréktáras memóriával rendelkezett, és kizárólag hálózatról üzemelt. Mai szemmel ormótlan és bumfordi volt, de megjelenésekor valóságos műszaki csodának számított, és ennek megfelelően igen sokba, 8150 (mai értéken kb. 20 ezer) dollárba került. A Grid Compasst tudományos kutatóhelyek, az amerikai kormány és a hadsereg használta. Strapabíró magnézium borítása miatt a világűrbe is eljutott, 1983 és 1997 között ott volt minden űrsikló fedélzetén. Tervezőjét 1988-ban szülőföldjén Királyi Ipari Formatervező (RDI) címmel ismerték el, 2009-ben az amerikai Nemzeti Formatervezési életműdíjjal, 2010-ben Angliában a Fülöp herceg Dizájner díjjal jutalmazták, 2011-ben Amerika 50 legbefolyásosabb formatervezője közé választották.

Moggridge 1983 és 2010 között docensként a Stanford Egyetem formatervezői iskoláiban tanított. Tanártársával, David Kelleyvel és korábbi üzlettársával, Mike Nuttall-lal 1991-ben IDEO néven közös innovációs és formatervező céget alapítottak. A ma is működő vállalkozás vezetésében 2010-ig vett részt tevékenyen. 2010 márciusában a New York-i Cooper-Hewitt National Design Museum igazgatója lett, az első, aki múzeumi háttérképzettség nélkül vette át az intézmény vezetését. A rangos Smithsonian Intézet által működtetett múzeummal kapcsolatos újító elképzeléseit már nem tudta megvalósítani, 2012. szeptember 8-án, hatvankilenc éves korában, rákbetegségben meghalt San Franciscóban.

Szakmája nem csupán a gyakorlatban, hanem elméletben is foglalkoztatta. A formatervezést mindennapi életünk megkerülhetetlen részeként kezelte: "Kevesen gondolják vagy vannak tudatában annak, hogy nincs olyan ember által létrehozott dolog, amely az alkotás valamelyik pontján ne követelné meg a formára vonatkozó döntést." A formatervezés új irányzataként ő honosította meg a felhasználó-központúságot, a ma már általánosan alkalmazott interakció dizájn (IxD) elmélet úttörője és névadója volt. 2006-ban 764 oldalas, 40-nél több interjút tartalmazó könyvben foglalta össze a témával kapcsolatos ismereteket és véleményeket. 2010-ben Designing Media címmel újabb beszélgetős könyvvel jelentkezett, első könyvéhez hasonlóan itt is ő készítette el az interjúkat, írta le a szöveget, magát a könyvet és annak website-ját is ő maga tervezte. Munkásságát így összegezte: "Ha létezik egyszerű vezérlő elv, amely összeköti mindazt, amit létrehoztam, az nem egyéb, mint hogy érdeklődöm az emberek iránt, illetve az emberek tárgyakhoz fűződő viszonya iránt."

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/54613/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?