77 éve lépett be Magyarország a II. világháborúba

1941. június 26-án azonosítatlan repülőgépek bombázták Kassa városát, mely támadás során 29 ledobott bomba összesen 32 ember életét oltotta ki, és további 80 főt sebesített meg. A pusztító akciót a Bárdossy-kormány a Szovjetunió agressziójának minősítette, és válaszul ellencsapást indított, a kassai bombázás ezáltal döntő módon járult hozzá Magyarország világháborús hadba lépéséhez.

Június 26-a reggelén egy másik incidens is történt, ugyanis Rahónál – vélhetően ugyanazon gépekről – géppuskatámadás érte a Budapest és Kőrösmező között közlekedő gyorsvonatot, ami 3 halálos áldozatot és 6 sérültet követelt. Ezt követően 13 óra után bukkant fel a három, felségjelzés nélküli bombázó Kassa városa felett, és két perc alatt 29 bombát dobott le, melyek – a Postapalotába és számos lakóépületbe csapódva – 32 embert öltek meg, és mintegy 3 millió pengő kárt okoztak. Vélhetően műszaki hiba miatt egy bomba a szomszédos Evicke falut is eltalálta. Mivel Kassán volt a repülőakadémia bázisa és laktanyája is, a magyar légierő vadászgépei hamarosan az ismeretlen bombázók nyomába eredtek, de egy kilométernél jobban nem tudták megközelíteni a támadókat. A szemtanúk szerint sárga alakzatot vagy csíkot viselő három gép jelzéseit senkinek sem sikerült azonosítani, így azok hovatartozása a magyar történelem egyik leghíresebb – és legsúlyosabb következményekkel járó – rejtélye lett.

A bombázás utáni vizsgálat során a katonai szakértők két fel nem robbant szerkezetet találtak az épületek romjai között, melyek felismerhetően a Szovjetunióból származtak: ezeket a hadsereg a továbbiakban perdöntő bizonyítékként kezelte. Krúdy Ádám, a kassai repülőtér parancsnoka ugyanakkor arról írt jelentésében, hogy német bombázókat vélt felismerni a támadás során, ezt azonban Bárdossy Horthy és a kormány számos tagja előtt is titokban tartotta. Feszült politikai légkörben történt mindez, ugyanis négy nappal korábban Hitler támadást indított a Szovjetunió ellen, melyhez csatlakoztak a Magyarországgal érdekellentétben álló Románia és Szlovákia csapatai is. 

A magyar politika előtt adva volt a nehéz kérdés, hogy miként viszonyuljon a vele szemlátomást semleges viszonyra törekvő Szovjetunióhoz – miközben Molotov revíziót támogató, és semlegességet kérő állásfoglalását a miniszterelnök szintén eltitkolta. Bárdossyék legnagyobb félelme az volt, hogy a gyors német sikerben részt vállaló románok és szlovákok – Hitler jóindulatából – lehetőséget nyernek majd a revízió felülvizsgálatára, a bécsi döntések során elvesztett területek visszaszerzésére. Az első napok után a nácik villámgyors sikereket értek el a koordinálatlan Vörös Hadsereg ellenében, ezért a magyar vezérkar meg volt győződve arról, hogy a háború – hasonlóan a franciaországihoz – mindössze pár hétig tart majd, abban a magyar erők kockázat nélkül vállalhatnak részt, és ezzel akár újabb kedvező határmódosítást is elérhetnek.

Werth Henrik vezérkari főnök már május óta a szovjetellenes szövetség felvállalására ösztönözte Horthyt és Bárdossyt, a németbarát tisztek nyomása pedig a Szovjetuniónak tulajdonított támadás után új lendületet nyert. Ennek megfelelően a kormány – Horthy jóváhagyásával – június 26-i ülésén a hadiállapot beálltáról határozott, és másnap hajnalra elrendelte a válaszcsapás megindítását. Magyarország de facto belépett a második világháborúba, amit a képviselőház a másnapi, június 27-i ülésén jóváhagyott. Július 1-jén aztán 40 000 katona csatlakozott a német hadjárathoz, mely végül hosszú évekig húzódott, és a Magyar Királyi Honvédség legsúlyosabb katasztrófájához vezetett.

A kassai bombázás, mint a háborút kiváltó ok természetesen 70 év után is az érdeklődés középpontjában áll, és számtalan elmélet megalkotását inspirálta. Ezen teóriák között a szovjet provokáció igencsak logikátlannak tűnik – még ha a hadba lépést sürgetőknek kapóra is jött – hiszen a június 22-i német támadást követő fejetlenségben Sztálinnak aligha fűződött érdeke egy újabb ellenfél háborúba rángatásához. Emellett Molotov fent idézett kijelentése, a Romániával szemben hangsúlyozott érdekszövetség sem a kommunista állam támadó szándékának irányában mutat, a megtalált szovjet robbanószerkezet pedig származhatott akár más felségjelzésű gépből is, hiszen azt Európában többek között a csehszlovák, jugoszláv és a spanyol polgárháborús köztársasági hadseregben is alkalmazták.

Az 1945 utáni politikai fordulat eredményeképpen a kassai támadást már úgy interpretálták, mint fondorlatos német provokációt, mely a hadba lépést éppen Hitler oldaláról akarta kikényszeríteni. Ebben az elméletben viszont az a buktató, hogy Németország az offenzíva első napjaiban egyáltalán nem szorult rá a Magyar Királyi Honvédség támogatására, arról nem is beszélve, hogy a Luftwaffe támadása esetén nem csak a légibázis személyzete, de a polgári lakosság is felismerte volna a gépeket, hiszen azokat korábban nap mint nap megfigyelhette. A „német teóriával” egy időben vált divatossá a „magyar öntámadás” elmélete is, ami azért tűnik valószínűtlennek, mert egy ilyen akció azzal fenyegetett volna, hogy a Honvédség vadászgépei egy eltévedt bombával saját bázisukat semmisítik meg. A fejtegetések között később a „revíziós bosszú” motívuma is népszerűvé vált, mely szerint szlovák, román vagy jugoszláv pilóták ültek a rejtélyes gépek fülkéjében, ugyanakkor a három ország közül egyedül Románia rendelkezett – mindössze néhány – ekkora bombaterhet elbíró repülővel.

Napjainkban a kassai bombázás kapcsán az a legelfogadottabb teória, hogy a támadást valóban a szovjetek követték el, de tévedésből; erről az eshetőségről azonban Bárdossy nem kívánt meggyőződni. A teóriát mindenesetre valószínűsíti – a becsapódott bombákon kívül – az a körülmény is, hogy június 26-ig a szomszédos Szlovákia már belépett a háborúba, és a Kassától északra fekvő Eperjesre jelentős német kommunikációs bázis települt. Az elmélet hívei szerint az akár ezer kilométeres távolságból érkező szovjet gépek egy navigációs hiba következtében dobták le – az Eperjesre szemlátomást hasonlító – Kassára bombaterhüket, miközben a náci hírközlést akarták megbénítani. A korábban felsorolt teóriákhoz hasonlóan azonban ez is csak egy elmélet; valószínűleg a kassai bombázás pilótái örökre a rejtély homályában maradnak majd. (rubicon.hu)

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/54728/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?