100 éves a magyar légiposta

Száz éve, 1918. július 4-én szállt fel Magyarországon az első postát szállító repülőgép. 

A Bécsbe induló szállítmányt délelőtt a mátyásföldi repülőtérről egy előzőleg az olasz harctéren felderítő szolgálatot teljesítő, Brandenburg típusú biplán emelte a magasba. A 80 kilónyi postai küldeményt, szám szerint 1820 levelezőlapot és táviratot két zsákban, a két pilóta ülése mögött helyezték el, az út megtétele két óra három percbe telt.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában, ahol a világ első rendszeres légipostajárata az év márciusában indult Bécs és Kijev között, az ilyen küldemények díjmentesítésére előbb az osztrákok adtak ki három értékből álló sorozatot. A Magyar Posta július 4-én, a Budapest-Bécs légiposta járat indulásának napján bocsátott ki "Repülő Posta" felülnyomással két korábbi, a Parlamentet ábrázoló bélyeget. Az 1 korona 50 fillér és 4 korona 50 fillér címletű bélyegpárt nem lehetett postahivatalokban megvenni, csak a posta tisztviselői ragasztották fel a megcímzett borítékokra vagy levelezőlapokra. A fel nem használt bélyegpár darabjait a posta később már árusította.

A Budapest-Bécs közötti menetrendszerű légipostajárat csak rövid ideig, július 23-ig működött, mert július 13-án, majd 21-én is lezuhant a szállítmányt vivő gép, a tragédiában négy pilóta vesztette életét, ezt követően beszüntették az első magyar légiposta repüléseit.

A légiposta csak két évvel később, a Magyar Aeroforgalmi Rt. (MAEFORT) megalakulása után indult újra. A vállalat első postagépe 1920. május 12-én szállt fel az albertfalvai gyár repülőteréről, és a küldeményeken kívül újságot is szállított Szegedre, az Új Nemzedék című politikai napilap 1600 példányát. A szolgáltatás ősztől egyre bővült, novemberben - a rákosmezei repülőnappal egybekötve - Szombathelyre, majd később Szegedre is indultak gépek. A küldeményeket útközben ejtőernyővel dobták le Pápa, Győr, Nagykanizsa és Kiskunfélegyháza felett. A módszer persze nem garantálta, hogy a címzett meg is kapja a csomagokat, mert a tolvajok nemegyszer a postásokat megelőzve értek a helyszínre.

Az új szolgáltatás sikerén felbuzdulva a kormány úgy döntött, hogy három éven keresztül évi 14 millió korona szubvencióban részesíti a vállalatot, amiben katonai megfontolások is szerepet játszottak. A támogatás kezelésével a honvédséget bízták meg, így az közvetlen beleszólást nyert a cég ügyeibe. A MAEFORT-ot 25 egységből álló század felállítására is kötelezték, a repülőtereket pedig a honvédség igényeinek megfelelően kellett kiépítenie, a cégnek 1920 októberében 42 forgalmi és iskolagépe volt.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke 1921. július 31-én emelkedett törvényerőre, és e naptól 1922 szeptemberéig a győztes államokat képviselő bizottság teljes repülési és repülőgép-építési tilalmat rendelt el Magyarországon. Ez megpecsételte az első önálló magyar légiforgalmi társaság sorsát, a MAEFORT 1921. december 8-án tartott nyilvános közgyűlésén felszámolta magát.

A teljes repülési tilalom feloldása után a magyar légi közlekedés újjáéledt, az elrejtett műszaki anyagok, a megmaradt repülőterek felhasználásával, a képzett állomány összefogásával 1922. november 19-én megalakult a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert), a Malév elődje, majd 1922. december 22-én a csak négy évig működő Aeroexpress Részvénytársaság.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/55151/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?