Blogolj!

70 éve halt meg Lehár Ferenc

Hetven éve, 1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, a magyar operett egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja. 

1870. április 30-án született Komáromban. Gyermekéveit Sopronban töltötte, ahol apja a háziezred karmestere volt, s több szerzeményt komponált. Bár Lehár élete nagy részét Ausztriában élte le, tizenkét éves koráig csak magyarul beszélt, és élete végéig magyar állampolgár maradt. 1880-tól Budapesten, a Nemzeti Zenedében, majd a prágai konzervatóriumban hegedű szakon tanult, a házi szabályokat áthágva zeneszerzésre Antonín Dvorák oktatta. Ekkoriban igen szerény körülmények között élt, egy ideig színházi hegedűs is volt, majd elnyert egy hangversenymesteri állást. Innen apja csábította el, akinek szólóhegedűsre volt szüksége katonazenekarában. Lehárt ez nem elégítette ki, s húszévesen sikeresen megpályázta a losonci ezred karmesteri posztját. Ezzel a hadsereg legfiatalabb karnagya lett, e minőségében végigjárta a monarchia városait. 1891-ben egy alkalommal találkozott a valcerkirály ifjabb Johann Strauss-szal, 1894-ben egyik hangversenyén jelen volt I. Ferenc József, s barátjának mondhatta Puccinit is.

Először opera komponálásával próbálkozott, Kukuska című operáját 1896-ban mutatták be, ekkor ki is lépett a katonai szolgálatból. Bécsben telepedett le, ahol hírnevét 1901-ben egy keringő alapozta meg: Paulina Metternich hercegnő farsangi bálján a hölgyek arannyal és ezüsttel átszőtt ruhákat viseltek, az ifjú Lehár pedig megkomponálta Arany és ezüst című keringőjét. (Nem sokkal korábban, amikor próbát kellett vezényelnie egy meghallgatáson, azzal utasították el, hogy "a jelölt egész jó klasszikus karmester lehet, de a keringőhöz nem ért".)

1902-ben bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, a sorban következő A drótostótot már százszor játszotta a pesti Magyar Színház. 1905-ben került színre talán legnépszerűbb alkotása, A víg özvegy. A premier kis híján kudarcba fulladt, mert a bemutatóra alig költöttek, kevés próbalehetőséget adtak, a közönség pedig nem értékelte a hagyományos bécsi stílustól elütő művet. A víg özvegy mégis világsikert aratott, 1910-ben már négyszáz színházban 18 500 előadásban láthatta a közönség világszerte, New Yorkban 416 alkalommal játszották, s több alkalommal is megfilmesítették.

Lehár 31 operettet írt, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, de valamennyit rövid időn belül Budapesten is műsorra tűzték. Világsikert aratott a Luxemburg grófja, amelyet még saját tempójához képest is rekordidő, alig egy hónap alatt írt meg, és a legenda szerint a következő szavakkal adott át a Theater an der Wienben: "Kész van ez a vacak, és ha nem lesz sikere, ti vagytok az oka!" Ugyancsak népszerű lett a Cigányszerelem és A mosoly országa, ritkábban játsszák A három grácia, A cárevics, Paganini és Friderika című műveit. Utolsó darabja a Giuditta című daljáték volt 1933-ban, ezt követően felhagyott a zeneszerzéssel. A Friderikát és a Mosoly országát 1935-ben filmre is vitték.

Az operett a Monarchiában és utódállamaiban a könnyű szórakoztatás alapműfaja lett, amelynek Lehár mellett számos más magyar nagysága is volt, mint Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Ábrahám Pál. Lehár - akit Bécsben így méltattak: "a zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett - és Lehár" - munkáit friss színpadi ötletek jellemezik, fantáziájával, technikai igényességével, humorával megújította a hagyományossá vált bécsi operett stílusát. Ostobácska történetek és egysíkú figurák helyett élő embereket állított a színpadra, s dallamos, fülbemászó melódiái ellenére olyan követelményeket támasztott a zenekarral és az énekesekkel szemben, amilyenekhez korábban nem szoktak hozzá. Több operettjében barátja, a híres tenorista Richard Tauber alakította a főszerepet.

1926 és 1938 között Berlinben, majd ismét Ausztriában, Bad Ischlben élt, a második világháború után Zürichbe költözött, és csak 1948. október 24-én bekövetkezett halála előtt nem sokkal tért vissza Ausztriába. Átélte mindkét világháborút, a huszadik század fordulatos történelmét, de hírnevével, befolyásával soha nem akart sem élni, sem visszaélni. Nem kérte Horthy közbenjárását, amikor az 1921-es királypuccsba belekeveredett legitimista katonatiszt testvérének le kellett szerelnie. Akkor sem keresett hatósági védelmet, amikor az 1938-as Anschluss után a Gestapo el akarta hurcolni zsidó származású feleségét, akit végül a szomszédok rejtettek el.

1934-ben a Budapesti Filharmóniai Társaság tiszteletbeli tagjává fogadta, 1940-ben Sopron, 1948-ban Bad Ischl díszpolgárává választották, az ausztriai városkában álló egykori villája ma múzeum, és a helyi színház is a nevét viseli. 1943-ban ő vehette át az egyik utolsó Corvin-kitüntetést, a Corvin-koszorút. Nevével rendszeresen tartanak nemzetközi operett énekversenyt. A magyar operett napja 2002 óta október 24., mert 1948-ban Lehár ezen a napon halt meg, 1882-ben pedig Kálmán Imre ezen a napon született, ekkor adják át a díjakat a műfaj kiválóságainak.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/62685/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?